Az elmúlt évek legnagyobb hõhulláma vonul át felettünk, tájékoztatnak a híradások. Az idõjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik legjelentõsebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik. A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs idõszakban harminc egymást követõ napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert. Június közepe óta viszont a törvény szerint az minõsül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hõmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot. Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.

Biztosítási szempontból így az idei év átmenetinek minõsül, mivel különbözõ aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkezõ gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerzõdésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e elõtt létrejött növénybiztosítási szerzõdésekre minden esetben a szerzõdéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Mivel pedig az egyre népszerûbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így azoknál „harminc napon át tíz millimétert el nem érõ összcsapadék” esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfõbb szántóföldi növényeinket (kukorica, napraforgó, búza, rozs stb.) egyébként ezen belül is csak az „A” díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani. A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot: a szerzõdések száma idén több mint 60 százalékkal, az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nõtt a tavalyi évhez képest.