Donald Tusk, az EU-tagállamok állam- és kormányfõi alkotta testület vezetõje kedd délután Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten. A megbeszélés után, a londoni kormányfõi hivatal elõtt felsorakozott újságíróknak nyilatkozva Tusk óvatos derûlátásának adott hangot Theresa May múlt heti firenzei beszédének "konstruktív, reálisabb hangnemével" és keddi londoni tárgyalásaival kapcsolatban.

Hozzátette: reményei szerint a beszéd hangneme jelzi, hogy a végéhez közeledik az a brit tárgyalási filozófia, amelynek lényege, hogy "a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Ez jó hír".

A Tusk által használt - a magyar közmondáshoz hasonló értelmû - "having a cake and eating it" angol kifejezés gyakran elhangzik vádként a Brexit-tárgyalásokkal összefüggésben, azok részérõl, akik szerint a brit kormány ki is akar lépni az Európai Unióból, de szeretné megõrizni az uniós tagság kedvezõ elemeit is.

A brit kormány jelenlegi alapállása az, hogy Nagy-Britannia az EU-tagság megszûnésével együtt kilépne az unió egységes belsõ piacáról és a vámunióból is, mert nem akarja teljesíteni azokat a feltéteket, amelyek szükségesek a tagság megõrzéséhez ezekben az integrációs szervezõdésekben.

London ugyanakkor széleskörû szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, annak érdekében, hogy a brit üzleti szektor a Brexit után mégis a lehetõ legkevesebb adminisztratív és vámakadállyal férhessen hozzá az EU belsõ piacához.

Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitûzéseirõl a Brexit utáni idõszakra, elismerte, hogy szükség lesz majd egy átmeneti idõszakra, mivel a brit EU-tagság megszûnésének várható idõpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenõmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer számos elemét.

A brit kormányfõ szerint az átmeneti idõszakban a két fél továbbra is a jelenlegi feltételekkel férne hozzá egymás piacaihoz, és ennek az átmeneti szakasznak a kereteit az EU mostani szabályai és szabályozási elõírásai jelentenék.

Keddi londoni tárgyalásai után Donald Tusk ezzel a brit részrõl - legalábbis hivatalosan és nyilvánosan - elõször elhangzott felvetéssel kapcsolatban fejezte ki óvatos derûlátását.

Az Európai Tanács elnöke kijelentette ugyanakkor: neki "senki ne mondja, hogy a Brexit jó dolog, mivel ahogy mindig is mondtam, a Brexit(-tárgyalások) valójában csak a kárelhárításról szólnak, és ebben nem változott a véleményem".

Tusk a hivatalos brüsszeli álláspontot megerõsítve hozzátette: Nagy-Britannia és az EU majdani kapcsolatrendszerérõl akkor kezdõdhetnek a tárgyalások, ha elégséges haladás történt a kilépési feltételekrõl folyó jelenlegi tárgyalási szakaszban. "Ha engem kérdeznek, azt mondanám, hogy egyelõre nincs elégséges elõrelépés, de dolgozni fogunk az ügyön" - tette hozzá.

Brüsszel a Brexit-tárgyalások kezdete óta azt hangoztatja, hogy elõször a Nagy-Britanniában élõ külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésérõl, a pénzügyi kötelezettségek rendezésérõl, valamint az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti jövõbeni határellenõrzésrõl kell érdemi haladást elérni, és csak ezután kezdõdhetnek a tárgyalások London és az EU majdani kapcsolatrendszerérõl, mindenekelõtt a kereskedelmi kapcsolatokról.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Sok egyéb kérdés mellett egyelõre tisztázatlan az is, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságának megszûnése után miként lehet majd ellenõrizni az Írországgal közös, teljesen nyitott határt, amelyen jelenleg semmiféle vám- és utasellenõrzés nincs.