Egy új tanulmány szerint az elmúlt 20 évben a szélsőséges időjárási események, például a hurrikánok, árvizek és hőhullámok becslések szerint 2,8 billió dollárba kerültek. A tanulmány szerzői a szélsőséges időjárási károk költségét 2000 és 2019 között átlagosan mintegy 143 milliárd dollárra becsülik, ami óránként mintegy 16,3 millió dollárnak felel meg.
A kutatók olyan tanulmányokat elemeztek, amelyek az extrém események következményei (Extreme Event Attribution, EEA) néven ismert módszertant alkalmazták, amely összekapcsolja az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátását és a szélsőséges időjárási események változásait. Ezeket az elemzéseket összehasonlították a szélsőséges időjárási eseményekből származó társadalmi-gazdasági költségekkel, hogy meghatározzák, ezeknek mekkora része kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz.
Ezzel a módszerrel a csapat azonosította a 2000 és 2019 közötti 185 szélsőséges időjárási eseményt tartalmazó adathalmazt. Ezen események során nettó 60 951 olyan emberi halálesetet találtak, amely összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással. A kutatók rámutattak, hogy az ember által okozott, az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható nettó 260,8 milliárd dolláros kár - a 185 vizsgált eseményből - az összes kár mintegy 53%-át teszi ki. Ezen károk többsége viharokhoz, például hurrikánokhoz kapcsolódott, míg a károk 16%-a hőhullámokhoz, tartós meleghez. Az áradások és az aszály a nettó károk 10%-át tették ki, az erdőtüzek pedig a károk 2%-át okozták. A kutatók szerint a 2000 és 2019 közötti 185 szélsőséges időjárási eseménynek tulajdonított, az éghajlatváltozással összefüggő költségek összesen 2,86 billió dollárt tesznek ki, ami átlagosan évi 143 milliárd dollárt jelent. Évente a költségek a 2001-es 23,9 milliárd dolláros mélyponttól a 2008-as 620 milliárd dolláros legmagasabb éves költségig terjedtek. A kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban tette közzé eredményeit.
Bár a számok már most is jelentősek, valószínűleg alacsonyabbak a tényleges összegeknél. Ilan Noy, a tanulmány társszerzője, az új-zélandi Victoria University of Wellington professzora a The Guardiannek elmondta, hogy egyes szélsőséges időjárási eseményekre vonatkozóan korlátozottak az adatok.
"Ez azt jelzi, hogy a 140 milliárd dolláros számadatunk jelentősen alábecsült." - magyarázta Noy, megjegyezve, hogy a hőhullámok emberi halálesetekre vonatkozó adatai csak Európában álltak rendelkezésre. "Fogalmunk sincs arról, hogy hány ember halt meg a hőhullámok miatt a Szaharától délre fekvő Afrika egész területén".
A szerzők, Noy és Rebecca Newman, az Új-Zélandi Tartalékbank diplomás elemzői a tanulmányban azt írták, hogy a szélsőséges időjárásnak mérhetetlen hatásai is vannak, mint például a trauma, az oktatáshoz való hozzáférés elvesztése, a munkahelyek elvesztése, amelyek tovább növelik a költségeket. A tanulmány szerzői arra ösztönzik a politikai döntéshozókat, hogy módszertanuk segítségével határozzák meg, hogy milyen összegre van szükség egy olyan alap számára, amely segíthetné az országokat a szélsőséges időjárási események utáni újjáépítésben, helyreállításban. Ahhoz ehhez kapcsolódó tervet tavaly az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (COP27) határozta meg.
"Ez a módszer egy alternatív lehetőség lehet a döntéshozók számára, amikor a szélsőséges időjárási események káros hatásainak minimalizálására irányuló intézkedéseket mérlegelik." - állapították meg a szerzők a tanulmányban.