Ebben az évben az õszi iskolai szünet október utolsó napjaiban kezdõdik, de október 23-a hétfõre esik, így egy három napos hosszú hétvégének örülhetünk. A statisztikai adatok alapján egyre többet utazunk külföldre: 2017 elsõ félévében 8,1 százalékkal több napot töltött külföldi utazással a hazai lakosság, mint az egy évvel korábbi hasonló idõszakban. 2016 elsõ félévében 4,749 millió napot töltöttünk külföldön, 2017 ugyanezen idõszakában 5,134 milliót.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 elsõ félévében 14 százalékkal emelkedett a több napos kiutazások száma, és ezek 89 százaléka turisztikai céllal történt. A turisztikai célú egynapos kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A több napos turisztikai célú utazások 80 százaléka is az Európai Unió valamely országába, leginkább Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, valamint Franciaországba, Spanyolországba és Németországba történt.
2016. I. félév | 2017. I. félév | Növekedés (%) | |
Utazások száma (millió nap) | 4,749 | 5,134 | 8,1 |
ebbõl egy napos | 3,065 | 3,214 | 4,9 |
ebbõl több napos | 1,684 | 1,921 | 14,0 |
Forrás: KSH |
A hosszú hétvégéken a legkedveltebb célpontok az európai nagyvárosok, közülük is leginkább Prága, Varsó, Róma, München és Berlin. Sokan kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), de azzal nincsenek tisztában, hogy az EEK az „egyenlõ elbánás elve” alapján azokat az ellátásokat nyújtja ingyenesen, amelyek és amilyen mértékig az az ottani állampolgárok számára is elérhetõ.
Több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya. Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy míg az EEK csak állami, vagy az állammal szerzõdéses viszonyban álló kórházban, egészségügyi intézményben biztosít ellátást ingyenesen, az utasbiztosítás a magán egészségügyi ellátó helyeken igénybe vett szolgáltatásokat is téríti.
A hazai utasbiztosítási piac lassan ugyan növekszik, de a becslések szerint még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást, mielõtt átlépné az országhatárt. „Továbbra is komoly problémát jelent, hogy a hazai lakosság számára még mindig nem magától értetõdõ, hogy egy külföldi utazás elõtt utasbiztosítást kell kötni, legyen az akár egy vagy több napos utazás – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének fõtitkára. Baleset, betegség, vagy a poggyász eltûnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket, a szerzõdésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk segítségével 0-24 órában, magyar nyelven segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.