Annak ellenére, hogy az átlagéletkor Magyarországon és egész Európában folyamatosan emelkedik, még ma is közel négyszázan halnak meg naponta hazánkban, a halálesetek mintegy 40%-a pedig 70 éves kor elõtt következik be. A hozzávetõlegesen 4,4 millió aktív munkavállalónak töredéke rendelkezik csupán kockázati életbiztosítással (2016-ban a biztosítók adatai alapján 700 ezer szerzõdés volt a piacon), pedig az OVB Magyarország véleménye szerint ez fontos anyagi segítséget nyújthat már életünkben is, halálunk után pedig a szeretteinknek adhat pénzügyi biztonságot, hogy ne kerüljenek szorult helyzetbe egy bankkölcsön vagy a drága temetés miatt. A biztosítás elsõdleges szolgáltatása a haláleseti térítés, de választhatunk számos olyan  kiegészítõ módozatot is, amely akkor nyújt fedezetet, ha életben maradunk, de valamilyen egészségügyi problémánk merül fel, ilyen például a rokkantság, a mûtéti térítés, a csonttörés vagy az égési sérülések.

Magasabb életkornál más, úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó- és egészségbiztosítások díjai is jelentõsen drágulhatnak, ráadásul, ha ilyen biztosításban gondolkodunk, és netán a korunk elõrehaladtával valamilyen betegséget diagnosztizálnak, az gyakorlatilag ellehetetlenítheti a
szerzõdés megkötését, vagy jelentõsen megdrágíthatja a fizetendõ díjat. „Egy 40 éves családfenntartó változatlan egészségügyi állapot mellett akár 10 százalékkal magasabb díjra számíthat, ha januárig vár a biztosítás megkötésével, hiszen az életkorral nõ a kockázati tényezõk száma is és a legtöbb biztosító feltételei szerint ekkor már egy évvel idõsebbnek számítunk. Legyen szó akár egészség-, akár életbiztosításról, érdemes még ebben az évben gondoskodnunk a saját vagy szeretteink anyagi védelmérõl baj esetére" - mondta Póth Viktor, az OVB  Vermögensberatung Kft. üzletfejlesztési igazgatója. „A januártól fizetendõ magasabb díj nem csupán azt jelenti, hogy az elsõ biztosítási évben kell többet fizetnünk, hanem sok esetben a szerzõdés teljes fennállása alatt magasabb lesz a díjunk” – tette hozzá a szakember.

A statisztikák szerint Magyarországon 2016-ban közel 33 ezer ember vesztette életét valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt, de a megelõzésre, a rendszeres egészségügyi szûrésekre biztosításokon keresztül a 10 százalékát sem fordítjuk annak, mint amennyit eseti magánorvosi kiadásokra vagy hálapénzre költünk. Az egészségbiztosítási szerzõdések tavaly alig haladták meg a 33 ezer darabot, amelyek díja töredéke lenne a több száz milliárd forintot is meghaladó eseti kiadásoknak.