Nehezen tartanak lépést a csomagszállítók az online vásárlások bõvülésével
2018.01.11
A Fekete Péntek és karácsony alkalmával komolyan megugrott az online rendelések száma világszerte. A szektor robbanásszerû növekedésével az azt kiszolgáló logisztika nehezen tartja a lépést, ráadásul az egyre több csomagszállító autó miatt a környezetszennyezés, a városok forgalma és a szemét mennyisége is jelentõsen növekszik.

Ugrásszerûen megnõtt az online vásárlások aránya a hagyományos kereskedelemhez képest, emllett a hagyományos üzletek is felismerték az online rendelések jelentõségét, és ma már szinte nem lehet olyan terméket találni, amelyet ne lehetne az interneten keresztül megvásárolni.

A piac robbanásszerû bõvülésével azonban nem tud lépést tartani a logisztika, annak ellenére sem, hogy a szállítócégek az online kereskedelem egyik legnagyobb haszonélvezõi. Egyes becslések szerint az online rendelések száma 50 százalékkal emelkedett meg 2014 és 2016 között, és 2021-ig évente további 17-28 százalékkal bõvülhetnek.

A logisztikai szektor létszámhiánnyal küzd, de emellett a logisztikai cégeknek számos egyéb kihívással is szembe kell nézniük. A csomagokat kiszállító autóknak ugyanis valahol parkolniuk kell, ami már egy Budapest nagyságú város forgalmasabb pontján is szinte lehetetlen küldetés. A BBC arról számolt be, hogy New Yorkban vannak sofõrök, akik olykor egy órát is köröznek egy épület körül, mire sikerül helyet találniuk.

A parkolásnál is nagyobb probléma a környezetszennyezés növekedése. Az egyre nagyobb mennyiséget a jármûpark bõvítésével lehet egyensúlyozni, ami egyre nagyobb károsanyag-kibocsátással jár.

Az online kereskedelem bõvülése a csomagolóanyagok fokozódó felhasználását is magával hozza, több szemét keletkezik, amelyet sokszor nem bírnak el a megtelt szelektív konténerek.

A helyzet az elkövetkezõ években várhatóan tovább romlik, ugyanis az országok kiskereskedelmi forgalmának még csak csekély hányadáért felel az online kereskedelem. Ez az arány az Egyesült Államokban 10, Kínában 15, Nagy-Britanniában 17, míg Dél-Koreában 18 százalék. Az Enet felmérése szerint 2016-ban a magyar e-kereskedelem 427 milliárd forint volt, ami a hazai kiskereskedelmi forgalom 5,2 százaléka.

A szállítást végzõ cégek többsége igyekszik alternatív megoldásokban gondolkodni és valamilyen módon csökkenteni a költségeit. Már a nagy társaságok is rendelkeznek biciklis futárral, egyre több átvevõpont nyílik, jellemzõen utcán elhelyezett tárolók formájában. Emellett próbálják az embereket abba az irányba terelni, hogy
a terméket személyesen vegyék át az adott boltban.

A BBC-nek nyilatkozó egyik futár szerint teljesen elkényelmesedtek az emberek. Míg régen ritkaságszámba ment az online rendelés, ma már vizet is az interneten rendelnek.

Bár a megoldás már látszik drónok, elektromos és önvezetõ jármûvek és apró házhozszállító robotok formájában, azonban ezek az eszközök csak a távoli jövõben váltják le teljesen a hagyományos jármûveket.