A termék pontos neve és funkciója

A termék pontos neve „LASSÍTS! Gyorshajtást Megelõzõ Biztosítás”, amely meghatározás funkciója és üzenete a tudatosítás, az általános sebességhatárokkal kapcsolatos emlékeztetés. A biztosítói célmeghatározás egyik fõ motívuma tehát a prevenció volt.

A szerzõdés tartama alatt a biztosítás köré szervezõdõ veszélyközösség közlekedésbiztonsági attitûdje folyamatosan formálódik azzal, hogy meghatározott idõközönként és rendszerességgel aktuális közlekedésbiztonsági tartalmakat juttat el hozzájuk az egyesület.

A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges közlekedésbiztonsági tréninget a 80%-os szint elérését megkövetelõ vizsga teszi komollyá.

Jogszabályi analógia

Talán valamelyest kevésbé ismert a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (valamint az ennek végrehajtásáról szóló 236/2000 (XII. 23.) kormányrendelet). Ez lehet az oka, hogy még a legszemfülesebb tudósítók sem ismerték fel azt a nyilvánvaló analógiát, amely a termék egyik módszertani megalapozottságát jelentõ ún. biztosítás-alapú „pozitív megerõsítés” és a fent hivatkozott ún. jogszabály-alapú „pozitív megerõsítési séma” között fennáll.

Az elõéleti pontrendszerrõl szóló törvény kimondja, hogy az egyes közlekedési szabályszegésekért kirótt és a gépjármûvezetõ által összegyûjtött ún. „büntetõ” pontok száma önkéntes utánképzéssel csökkenthetõ, 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal. Vagyis a jogszabályi modell mûködési sémája leegyszerûsítve:

A LASSÍTS! Gyorshajtást Megelõzõ Biztosítás módszertani sémája gyakorlatilag ugyanez.

A jogkövetõ magatartás megvalósulása

A termék nemhogy nem támogatja, hanem kifejezetten megköveteli a sebességtúllépés kapcsán a jogkövetõ magtartás megvalósulását, vagyis végigfuttatja az ügyfelet a kapcsolódó közigazgatási eljárás egyes lépésein (elkövetés, határozat, bírság kiszabása, jogerõre emelkedés, befizetés, stb.) végül pedig abba az irányba tereli, hogy határidõre fizesse is meg a kiszabott közigazgatási bírság összegét. A biztosítási fedezet tehát attól a pillanattól élesedik, amint egy közlekedési szabályszegés kapcsán lefolytatott közigazgatási eljárás lezárul.

A biztosítás hosszú távon javítja a közúti közlekedés biztonságát, ösztönzi az önkéntes jogkövetést és általában a jogszabályban meghatározott normákkal történõ azonosulás irányába hat.

A közlekedésbiztonsági szemlélet adagolásán túl, anyagilag is megpróbál a biztosító ellenérdekeltséget teremteni, ami a biztosítási díj és az alkalmazott levonásos önrész (5.000Ft) együttes hatásaként valósul meg. Az ügyfél nettó pozíciója egy esetleges sebességtúllépés elkövetése kapcsán a szolgáltatási ügylet végén nagyságrendileg mínusz 10.000Ft (ami még mindig jobb pozíció, mint a biztosítás nélküli mínusz 30.000Ft).

Gazdasági értelemben – a fentiekben feltételezett vélelem kapcsán - tehát a kérdés úgy merül föl, hogy megéri-e 10 ezerért „taposni”, a megengedett 50 km/óra helyett pl. 65 km/óra sebességgel hajtani? A KÖBE meg van gyõzõdve róla, hogy a megszerezhetõ „élmény” és hasznosság nincs arányban annak „árával”, ezért széles tömegek pusztán gazdasági racionalitási alapon reményeik szerint nem választják majd ezt az opciót, és a biztosítás megkötése sem ösztönzi majd õket erre. Ilyen értelemben egyébként a biztosító alapvetõ üzleti célja és a társadalmi érdek tökéletesen egybeesik; legyen kevesebb sebességtúllépés, javuljon a közlekedésbiztonság.

Amennyiben a fentiek ellenére esetleg mégis lenne olyan személy, aki ilyen alapon mégis, direkt megkísérelné a szabályszegést, annak bizonyosan számolnia kell még a következõkkel is:

• a nettó mínusz 10.000 Ft-os pozíciót kizárólag csak akkor realizálható, ha az ügyfél elõzetesen befizeti a kiszabott bírságot, ezt követõen pedig részt vesz a közlekedésbiztonsági tréningen és le is vizsgázik a megszerzett ismeretekbõl,
• egyetlen alkalommal van „lehetõsége” ezt megtenni,
• a biztosítás semmilyen értelemben nem ad általános „feloldozást” a sebességtúllépésért kiszabható további szankciók alól (büntetõ pont, vezetéstõl való eltiltás, jogosítvány esetleges bevonása, stb.),
• ügyelnie kell továbbá arra, hogy semmiféle egyéb szabályszegést és jogszabálysértést ne kövessen el a sebességtúllépéssel egy idõben (pl. lejárt forgalmi, megszûnt GFB, stb.), hiszen akkor nem válik jogosulttá a biztosító szolgáltatására. (Megjegyzés: a biztosító tehát ebbõl a szempontból is az általános jogkövetés irányába tereli az ügyfelet.)

Nagyjából ennyi tehát a termékbe épített fékek és ellensúlyok elméleti mûködési mechanizmusa.

Az elemzés további részében többek között az ügyfelek kockázati attitûdjének befolyásolhatóságáról, a sebességtúllépés által okozott baleseti statisztikák elemzésérõl, illetve a biztosítási esemény megalapozottságáról olvashatunk. A z elemzés teljes szövege PDF-ként letölthetõ!