A kockázatkezelés és mérséklés első lépése, hogy a kockázat értékeléséhez megfelelő információkkal rendelkezzünk. A megfelelő adatok és elemzések birtokában a vállalatok - különösen az olyan adatfüggő területeken, mint a biztosítás - tájékozódhatnak a lehetséges kimenetelről, ami viszont hatékonyabb döntéshozatalt eredményez. Az adat- és analitikavezérelt megközelítés segíthet egy szervezetnek elkerülni az előre nem látható buktatókat, és fenntarthatóbb, hosszú távú stratégiához vezethet.
Nem szabad alábecsülni a kockázatcsökkentés alapjaira való összpontosítást. Egy világos kockázati nyilvántartás létrehozása, annak betartásának biztosítása és rendszeres frissítése nagyban hozzájárul a kockázatokból eredő károk mérsékléséhez.
Sok biztosítótársaság hajlamos kizárólag a közeljövőre összpontosítani, a nagyobb és rendszerszintű perspektíva rovására. Ez megnyitja az utat a felmerülő gyenge pontok előtt, amelyeket kezdetben talán nem vesznek észre, de a jövőben mégis jelentős hátránnyá válhatnak.
A kockázatcsökkentési stratégiák holisztikus, releváns és végrehajtható voltának biztosítása kulcsfontosságú mind a rövid, mind a hosszú távú ellenálló képesség kialakításához.
Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni, hogy mely kockázatok a legfontosabbak az üzleti műveletek szempontjából, illetve melyek lesznek a legfontosabbak a jövőben, majd ezeket világosan meghatározott és végrehajtható cselekvési elemek alkalmazásával átfogó módon kell kezelni. Ilyen értékelések nélkül a kockázati megfontolások elméletivé válhatnak, ami a kockázati stratégiákat megnehezítheti, és tétlenséghez vezethet. A kockázatok reaktív vagy epizodikus megközelítése gyakran megakadályozza a vállalatokat abban, hogy szilárd kockázatcsökkentési stratégiákat alakítsanak ki.
Az európai biztosítási ágazat kockázatai:
1. Kibertámadás vagy adatvédelmi incidens
2. Árkockázat vagy anyaghiány
3. Üzletszünet
4. Gazdasági lassulás vagy lassú fellendülés
5. A legjobb szakemberek bevonásának vagy megtartásának kudarca
6. Szabályozási vagy jogszabályi változások
7. Ellátási lánc vagy forgalmazás meghibásodása
8. A márka vagy a hírnév károsodása
9. Az innováció vagy a vevői igények kielégítésének elmaradása
10. Munkaerőhiány
A legfrissebb felmérés szerint a kibertámadás vagy az adatok megsértése három régióban az első számú kockázat; 2021-ben csak Észak-Amerika rangsorolta ezt a kockázatot az első helyre, ami jól mutatja a kiberkockázat súlyosságának növekedését és globalizálódását.
A legjobb tehetségek vonzásának vagy megtartásának kudarca a legutóbbi felmérésünkben négy régióban került az első 10 közé, míg 2021-ben két régióban. Egy másik kulcsfontosságú személyi kockázat, a munkaerőhiány is egyre nagyobb lendületet vesz, Európában és Észak-Amerikában is bekerült a jelenlegi top 10-es kockázati rangsorba. Az, hogy az ilyen, emberekkel kapcsolatos kockázatok nem szerepelnek például Latin-Amerika jelenlegi vagy jövőbeli top 10-es listáján, valószínűleg a régiót az utóbbi időben sújtó lassú növekedést tükrözi.