A chatbotok, az önvezetõ jármûvek és a digitalizált gyárakban hálózatba kapcsolt gépek elõrevetítik, hogy mit tartogat a jövõ: a mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazások széles körben elterjedt használata számos elõnnyel jár a vállalkozások számára, például hatékonyságnövekedést, az ismétlõdõ feladatok számának csökkenését és az ügyfélélmény javulását eredményezi. Rossz kezekbe kerülve azonban a lehetséges veszélyek könnyen beárnyékolhatják az említett nyilvánvaló elõnyöket. A kibertámadásokkal vagy mûszaki meghibásodásokkal szembeni sebezhetõség mellett a nagyobb piaci zavarok és a rendkívüli pénzügyi veszteségek esélye is megnövekszik. 

A vállalatok emellett újfajta felelõsségi helyzetekkel is szembesülnek, ugyanis a döntéshozatali felelõsség az emberekrõl a gépekre és azok gyártójára kerül át.
„A mesterséges intelligencia térnyerése: kilátások és újonnan felmerülõ kockázatok” címû új jelentésében az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) biztosító a mesterséges intelligencia a társadalomban és az iparban, ezen belül a biztosítási ágazatban való elterjedésébõl fakadó elõnyöket és az újonnan felmerülõ kockázatokat is feltárja.

„Az AI használata elõnyös, de egyúttal kockázatos is lehet számos területen, így a gazdaságban, a politikában, a mobilitásban, az egészségügyben, a honvédelemben és a környezetvédelemben. Aktív kockázatkezelési stratégiákra lesz szükség a fejlett AI alkalmazások teljes körû társadalmi bevezetésébõl származó elõnyök maximális kiaknázásához” – fogalmazott Michael Bruch, az AGCS új trendekkel foglalkozó igazgatója.

Jelenleg az AI „gyenge” vagy kezdetleges formái konkrét feladatok ellátására alkalmasak, a késõbbi generációi, vagyis az úgynevezett „erõs” AI alkalmazások azonban már bonyolult problémák megoldására és összetett ügyletek lebonyolítására is képesek lesznek. Legyen szó pénzügyi tanácsokat adó chatbotokról, vagy az orvosokat a rák diagnosztizálásában segítõ szoftverekrõl, az AI szinte minden ágazatban egyre több felhasználót nyer majd meg magának. Ezt a technológiát alkalmazzák az önvezetõ autók vezérléséhez, a várható idõjárás pontosabb elõrejelzéséhez, a pénzügyi tranzakciók feldolgozásához, illetve ipari gépek felügyeletéhez és üzemeltetéséhez is. 

Az Accenture globális tanácsadó cég szerint az AI 2035-ig tizenkét fejlett ország éves gazdasági növekedési rátáját duplázhatja meg.

Az említett lehetséges elõnyök azonban kockázatokkal is együtt járnak. A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer szerint, a kiberkockázatok a vállalkozásokat fenyegetõ legnagyobb kockázatok közé tartoznak, ami jól mutatja az új technológiák kétarcúságát. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek a támadások eredményesebb észlelésével hozzájárulhatnak a vállalatok kiberkockázatainak csökkentéséhez, viszont növelhetik is ezeket a kockázatokat, ha rosszindulatú hackerek a használatukkal át tudják venni az irányítást rendszerek, gépek vagy éppen bizonyos jármûvek felett. Az AI a támadások megtervezésével járó költségek csökkentése révén súlyosabb és célzottabb kiberbiztonsági események kiváltására is alkalmas. Ugyanazon hackertámadás – vagy programozási hiba – számos gépen megismételhetõ. Becslések szerint egy jelentõs, globális kibertámadás akár 50 milliárd USD összegû kárt is okozhat, míg egy felhõszolgáltatónál elõforduló félnapos üzemszünet is már 850 millió USD összegû kárt jelenthet.

Az AI újonnan megjelenõ kockázatainak feltárása céljából az AGCS öt lényeges területre összpontosított. Ez az öt terület a szoftverek hozzáférhetõsége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelõsség és az etika kérdésköre volt. 

„Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel jár a társadalom számára. Elengedhetetlenek azok a megelõzõ intézkedések, amelyek csökkentik a nemkívánatos következmények kockázatait” – nyilatkozta Michael Bruch. A biztonságot illetõen például az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag validálási tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelõen mûködõ és a kibertámadásokkal szemben védett AI ügynökök (Intelligent Agent - IA) telepítésének biztosításához. 

Ami a felelõsséget illeti, az AI ügynökök a jövõben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelõsségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehetõ felelõssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. 

A jelenlegi jogszabályok alapján azonban nincs felelõs fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg õket. „Elõfordulhat, hogy költséges és nem kellõen hatékony megoldás lesz a bíróságokra hagyni a döntést, ha megszaporodnak a mesterséges intelligencia által okozott károk” – fejtette ki Michael Bruch, majd hozzátette: „A jogi felelõsség hiányára megoldást jelenthet szakszervek vagy szakhatóságok létrehozása azzal a céllal, hogy felelõsségi kereteket dolgozzanak ki, amelyek alapján az AI termékek tervezõit, gyártóit vagy értékesítõit az okozott sérelmek miatt korlátozott felelõsség terhelne.”

Eközben a biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az AI alkalmazások használatából újonnan felmerülõ kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az elõmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. A biztosításoknak jobban kell kezelniük a vállalkozások bizonyos kockázatainak, például a kibertámadásoknak, az üzletmenet folytonosságának, a termékvisszahívásnak és a hírnév csorbulásának való kitettségét. Várhatóan új felelõsségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az önvezetõ autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftvergyártókra nehezedõ nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelõsségét.

A mesterséges intelligencia az adatelemzés hatékonyabbá tételével sokkal világosabb képet alkot a biztosítók és ügyfeleik számára az õket érintõ kockázatokról, így e kockázatok eredményesebben csökkenthetõk, egyúttal pedig új biztosítási megoldások is kidolgozhatók. A mesterséges intelligencia alapú elemzés révén a vállalatok például alaposabban kiismerhetik a kiberkockázatokat, és fokozhatják a biztonságot. Ez a technológia ugyanakkor a biztosítóknak is segítséget jelenthet a kiberbiztonsági kitettség halmozódásának felismerésében. Végezetül pedig az mesterséges intelligencia azt is megváltoztatja, ahogy a biztosítók az ügyfelekkel kommunikálnak: akár non-stop kiszolgálást is lehetõvé tesz.