Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzõje szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintõ keresetrendezések voltak hatással.

Ez év márciusában a teljes munkaidõben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintû átlagos bruttó keresete – a legalább öt fõt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 331 500 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 ezer forintra becsülhetõ.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest.

A teljes munkaidõben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintû átlagos bruttó keresete – a legalább öt fõt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 316 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 328 700 forint volt 2018. január–márciusban .

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenységi ágazatban volt a legmagasabb (576 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (205 ezer forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 800 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 210 300 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 218 900 forintra becsülhetõ.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 79 ezer fõ – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8600, illetve 7500 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,6 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához hasonlítva.

A fogyasztói árak elõzõ év azonos idõszakához mért 2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett. 

A nemzetgazdasági szintû, átlagos havi bruttó munkajövedelem 331 800 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százalék volt.

A bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert bár a közszféra hozta, sõt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedõ bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett – reagált a KSH adataira Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzõje. A szakember szerint mindez azt feltételezi, hogy a versenyszféra teljes bérstruktúrája lassan, de biztosan alkalmazkodott az év elején történt minimálbér- és bérminimum-emelésekhez, ami ne feledjük, jelentõsen kisebb mértékû, mint 2017-ben volt.

A munkaerõ iránti kereslet tekintetében a tendenciák továbbra is optimizmust sugallnak. Az elsõdleges munkaerõpiacon egy év alatt 124 ezer fõvel nõtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 16,7 ezer fõvel 132,6 ezerre csökkent.

Összességében az idei elsõ negyedév kedvezõ munkaerõpiaci helyzetrõl árulkodik, dinamikusan emelkedõ bértömeggel. Ami az év hátralevõ részét illeti, a munkaerõhiány és az elõirányzott állami béremelések nyomán akár idén is elérhetõ a reálbérek kétszámjegyû éves átlagos növekedési üteme.

Horváth András, a Takarékbank elemzõje a képzett munkaerõ egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum-emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezõk közül. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az elõzõ havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró növekedésében jelentõs szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések – emelte ki elemzésében.

2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzõi. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér-növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemû bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerõért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá Horváth András.