A statisztikák szerint kis eséllyel bekövetkezõ káresetektõl tartunk leginkább, otthonunk védelme érdekében viszont igyekszünk mindenre kellõen felkészülni – derült ki egy friss kutatásból, amely részletesen feltérképezte, hogy milyen félelmeink vannak, ha otthonunkra gondolunk.

Legyen szó azonban bármilyen káresetrõl, a nõk mindentõl jobban tartanak, mint a férfiak: a legnagyobb különbség a lakástûz kapcsán mutatkozik meg: míg a férfiak harmada tart ettõl, a nõk közül minden második jelölte meg, mint félelemforrást. A válaszokból kiderült az is, hogy a viharok okozta károktól a falun élõk tartanak leginkább (47%). Az alacsonyabb (havi 170 ezer forint alatti) jövedelemmel rendelkezõk a nagyobb anyagi csapást jelentõ káresetek miatt aggódnak, a listát itt is a lakástûz vezeti 47 százalékkal.

„Érthetõ, hogy a nagy költséggel, akár az épület totálkárával járó károk bekövetkeztétõl félnek jobban az emberek, de a statisztika alapján nem ettõl kell leginkább tartanunk. Úgy látjuk, hogy a lakás- vagy háztulajdonosok nem attól tartanak elsõsorban, ami reálisan nagyobb eséllyel be is következhet. A félelemlistát vezetõ lakástûz például szerencsére a káresetek egy százalékát sem teszi ki, a kárbejelentési statisztikáinkat vezetõ viharkárokat viszont csak ötödikként említik meg" – mondta Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Karbantartással teszünk a károk elkerüléséért

A lakással kapcsolatos félelmeik mellett a magyarok kármegelõzési módszereit is feltérképezte a kutatás. A károk elkerülése érdekében megtett intézkedések közül a karbantartás, a megfelelõ épületgépészet a leggyakrabban említett. A magyar lakosság a legfontosabbak között tartja számon a megfelelõ értékre kötött lakásbiztosítást is, ennek megléte a dobogó harmadik helyére került. A betörés elleni védelemben a magas minõségû biztonsági ajtó vezet, ehhez képest jóval kevesebben tartják elengedhetetlennek a további védelmi eszközök – pl. rács, riasztó, kamera – alkalmazását.

„Biztatónak tartjuk, hogy a válaszadók felmérik a karbantartási munkák jelentõségét, természetesen fontos ezek ütemezése is. Mindannyian hajlamosak vagyunk elsõként a közvetlenül látható épületrészekre, például a burkolatra, nyílászárókra költeni, holott például a lakástüzek zöme a nem a mai kor igényeire méretezett elektromos rendszerek elmaradt felújítása miatt következik be. Nyakunkon a nyári viharszezon is, és mivel a legtöbb lakásbiztosítási kár a viharok miatt következik be, nem gyõzzük hangsúlyozni a kármegelõzés – pl. a csapadékvizet elvezetõ vezetékek, árkok karbantartásának, a tetõzet idõszakos ellenõrzésének – jelentõségét. Tapasztalataink szerint egy felhõszakadás vagy jégesõ esetén is elkerülhetõ vagy minimalizálható a károk egy része, és úgy látjuk, ezzel az emberek tisztában is vannak, hiszen otthonuk karbantartását jelölték meg legtöbben, mint kármegelõzési intézkedést – tette hozzá Kádár Péter.

Nem az ár a legfontosabb, ha lakásbiztosításról van szó

A szerzõdéssel rendelkezõk 81 százaléka a károkkal szembeni védekezés, illetve kárenyhítés fontos eszközének tartja a lakásbiztosítást. A szerzõdéssel rendelkezõk – a magyarok hagyományosan emlegetett árérzékenysége ellenére – a megfelelõ ajánlat kiválasztásában az árat az utolsó döntési szempontok közé sorolták. Sokkal fontosabbak olyan szempontok, mint a személyre szabhatóság, vagy a gyors és korrekt kárrendezés.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés