Az egészségügyre fordított összes kiadásban álljuk a versenyt, de az állami hozzájárulásban elmaradunk a környezõ országoktól. Az elosztási politikával nem foglalkoznak, az a szakterületek szakembereinek feladata - fogalmazott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az IME-MEMT egészség-gazdaságtani konferencia második napján tartott, a jövõ évi költségvetésrõl szóló elõadásában. Mint mondta, középmezõnyben vagyunk hazánk fejlettségét, fejlõdését, egyensúlyi mutatóit tekintve a környezõ országok között - írja a weborvos.hu.Négy százalék körüli a gazdasági növekedéssel lehet számolni, csupán a külsõ feltételek jelenthetnek veszélyt növekedésre és annak fenntarthatóságára. A GDP növekedése a kormány szerint 4,1, a Századvég és a GKI szerint 3,2, az OECD szerint 3,6 százalékos lesz. A Tanács szerint a kormány várakozása akkor teljesülhet, ha jelentõsen nõnek a keresetek és a foglalkoztatottság, valamint a fogyasztás is bõvül.
A Tanács szerint kockázatot jelentenek a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságai. Úgy vélik, ha a béremelés mérsékeltebb lesz, akkor a szociális hozzájárulási adó 2019 közepre tervezett csökkentése késõbbre halasztható.
A kormány és az OECD 4,4 százalékos fogyasztásbõvüléssel számol, a Századvég 4, a GKI 3 százalékossal. Háromszázalékosra tervezi az inflációt a kormány, ugyanekkorára számít a Századvég és GKI, míg az OECD 2,3 százalékosra.
Az uniós módszertan szerint számított 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél a tartalékok figyelembevételével érhetõ el, a költségvetésben Kovács Árpád tájékoztatása szerint a szokásosnál magasabb, 1500 milliárd forintos tartalékot terveznek. (A GKI és az OECD 2,5, illetve 2,4 GDP-arányos hiánycéllal számol.)
Csökkenõ pályára került az adósságráta, amely 2020-ban 70 százalék alá mérséklõdhet, s 2022-23 környékén 60 százalék közelébe kerülhet az elnök szerint.
Az egészségügy forrásaival kapcsolatban elmondta: hazánk az egészségügyre fordított összes kiadást tekintve állja a versenyt a környezõ országokkal. Az adatokból ugyanakkor kiderült, hogy ez a magánforrások magas arányának köszönhetõ. Az állami hozzájárulás területén ugyanis elmaradunk a környezõ országoktól, s az állami finanszírozás mértéke csak az utóbbi években emelkedett kicsit jobban, mint a magánforrásoké. Az elmúlt 25 év során 14-rõl 34 (!) százalékra nõtt a magánfinanszírozás aránya a teljes kiadásban.
Kisebb polémia alakult ki az egészségügyi szakemberek és Kovács Árpád között az Egészségbiztosítási Alapot kezelõ szervezet csökkenõ (saját) kiadásainak értelmezésekor. Az elnök pozitívumként értékelte, hogy erõteljes megtakarítást hozott az Alapkezelõ mûködtetése azzal, hogy 1998 után a központi költségvetés intézményrendszerébe integrálták. A korábbi többmilliárdos saját kiadás ma nem éri el a félmilliárd forintot. Az egészségügyi szakközgazdászok másként vélekedtek: szerintük ez is csak azt mutatja, hogy alig van saját forrása az Alapkezelõnek, s hogyan is várhatnánk el tõle, hogy biztosítóként szolgáltatásokat vásároljon.