Inkább az idõjárás, mint a betörõk okoznak kárt a nyaralókban
2018.07.19
Egy-egy népszerû nyaralóhely frekventált területein az ingatlan négyzetméterárak már vetekszenek a fõvárosi új beruházások áraival. A tavaszi-nyári idõszak azonban nem csak a vásárlások idõszaka, hanem a kárbejelentéseké is. Nem árt tehát a nyaralók esetében is a megfelelõ biztosítási védelemrõl gondoskodni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ingatlanpiaci elemzések alapján a Balaton északi partján lévõ településeken a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára idén tavasszal 315 ezer forint volt, ez több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A déli parton lévõ ingatlanok ára átlagosan 16 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett egy év alatt. Az élénkülõ kereslet az ország többi régióját sem kerülte el. A nyaralók forgalmi értékével párhuzamosan, a szakipari munkák, illetve az építõanyagok árának növekedése miatt, megnõtt az újjáépítési értékük is. Mivel a biztosítási szerzõdés ez utóbbit veszi alapul, így érdemes felülvizsgálni a már meglévõ ingatlan-biztosításokat, illetve új nyaraló vásárlása esetén erre tekintettel megválasztani a biztosítási fedezetet.

A tavaszi és a nyári idõszak ugyanis nem csak a nyaralóvásárlások idõszaka, hanem a kárbejelentéseké is. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bûnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) webes térinformatikai alkalmazásából például kiderül, hogy Somogy megye Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetõzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron novemberben és decemberben. Vagyis a szezonalitás jól kimutatható az üdülõövezetekben.

Ugyanakkor a biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem. Sokkal inkább jellemzõek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetõen fõként a nem megfelelõ téliesítésnek. Egy nyaraló esetében ugyanis a tulajdonos csak adott idõszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll, ezért a károk észlelése és mérséklése jellemzõen késõbb történhet csak meg. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak, amelybõl adódóan a tulajdonos csak késõbb veszi észre, ha kár keletkezik a lakásában. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is.

Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzõit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése elõtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni. 

Fontos, hogy betöréses lopás esetén nyújtott kártérítés függ a kialakított vagyonvédelemtõl. Egyes biztosítók a megfelelõ védelmi eszközök meglétét (pl: biztonsági rács, riasztó távfelügyelettel stb.) a nyaralók esetében szigorúbban veszik. De érdemes arra is odafigyelni, hogy a nyaralóban, még ha csak idõszakosan is, tárolunk-e nagyobb értékeket, például fényképezõgépet, számítógépet, kerékpárt, és ajánlott ennek megfelelõen kialakítani az ingatlanunk biztosítását.