Nemcsak Bulgária, de vélhetõen a többi aspiráns útja is egyre rögösebb lesz majd az euróövezetbe – már ha egyáltalán eljutnak oda belátható idõn belül. Ráadásul két ambiciózus szomszédunknak nemcsak a szigorúbb szabályokkal akadhatnak gondjaik, de a maastrichti konvergenciakritériumok teljesítésével is hadilábon állnak. Hazánk, Csehország és Lengyelország még távol tartja magát a közös devizától, de Horvátországnak és Romániának nagy tervei vannak - írja a vg.hu.
Horvátország a múlt héten, a bolgár bejelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy 2020-ig csatlakozni akar az euró elõszobájának nevezett Európai Árfolyam-stabilitási Rendszerhez (ERM II). Boris Vujcic jegybankelnök kijelentette: az euróövezeti tagság természetes lépés Horvátország számára, és úgy tûnik, teljesíthetõ is lehet a határidõ.
Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint Horvátország csak egyet nem teljesített eddig a konvergenciakritériumokból: a nemzeti valuta stabilitására vonatkozó feltételt, de annak már viszonylag egyszerûen megfelel a következõ két évben. Az árstabilitás terén kiegyensúlyozottan teljesít Horvátország, büdzséje tavaly – történetében elõször – 0,8 százalékos többlettel zárt, a GDP-arányos államadósság magas, 78 százalék volt múlt évben, de tartósan csökkenõ pályán van, a hosszú távú kamatlábak pedig a megfelelõ szinteken állnak.
Románia 2024. december 1-jéig be akarja vezetni a közös valutát. Elég ambiciózus a terv, ám vélhetõen ugyanolyan irreális, mint a korábbi, az euró 2014-es és 2019-es bevezetésérõl szõtt álmok. Az Európai Bizottság májusi jelentése egyértelmûen megállapítja, hogy a románok sereghajtók a maastrichti feltételek teljesítése terén. Csak kettõt sikerült kipipálniuk: a költségvetési hiány az elõírt 3, a GDP-arányos államadósság pedig bõven a 60 százalékos cél alatt van. Utóbbi tavaly 35 százalékon állt.