A stratégia bemutatja, hogy Európa hogyan tölthet be vezetõ szerepet a klímasemlegesség terén: a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elõsegítésével, a kulcsfontosságú területeket – az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást – érintõ intézkedések összehangolásával, valamint az igazságos átmenet érdekében a társadalmi méltányosság biztosításával.
Maros Sefèoviè, a Bizottság energiaunióért felelõs alelnöke így nyilatkozott: „Nem élhetünk biztonságban egy olyan bolygón, amelynek éghajlata kontrollálatlanul változik. A kibocsátások csökkentéséhez azonban nem kell feláldoznunk az európaiak megélhetését. Az elmúlt évek során megmutattuk, hogyan lehet úgy csökkenteni a kibocsátásokat, hogy közben jólétet és minõségi, helyi munkahelyeket teremtünk, vagyis javítjuk az emberek életminõségét. Európa óhatatlanul tovább fog haladni az átalakulás felé vezetõ úton. A ma bemutatott stratégia arra világít rá, hogy reális cél 2050-re olyan Európát teremteni, amely egyszerre klímasemleges és gazdaságilag virágzó, és amelynek elõnyeibõl valamennyi európai polgár és régió részesül.”
Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelõs európai biztos hozzátette: „Az EU már megkezdte gazdaságának korszerûsítését és az éghajlatsemleges gazdaságra való átállást. Most pedig tovább fokozzuk ezeket az erõfeszítéseket: olyan stratégiára teszünk javaslatot, melynek célja, hogy Európa 2050-re, a világ vezetõ gazdaságai közül elsõként klímasemlegessé váljon. A klímasemlegesség elérése szükséges, megvalósítható és egyben Európa érdekeit szolgáló cél is. Szükséges cél, hiszen meg kell felelnünk a Párizsi Megállapodás hosszú távú hõmérsékleti célkitûzéseinek. Megvalósítható cél, mivel a jelenlegi és a fejlesztés alatt álló, hamarosan bevezetésre kerülõ technológiák lehetõvé teszik az elérését. Mindemellett pedig Európa érdekeit szolgálja azáltal, hogy a fosszilis tüzelõanyagok importjára fordított kiadások helyett az európaiak mindennapi életében érdemi javulást hozó fejlesztéseket támogatja. Egyetlen európai polgár vagy régió sem válhat az átalakulás vesztesévé. Az EU támogatást fog nyújtani azoknak, akiket jobban érint az átmenet, hogy mindenki készen álljon a klímasemleges gazdaság új követelményeihez való alkalmazkodásra.”
Violeta Bulc, a közlekedéspolitikáért felelõs uniós biztos a következõket mondta: „Minden közlekedési módnak hozzá kell járulnia a mobilitási rendszerünk dekarbonizációjához. A cél, hogy kibocsátásunk 2050-re nettó nulla legyen. Ehhez olyan rendszerszintû megközelítésre van szükség, amely ötvözi az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes jármûvek használatát, a vasúti hálózati kapacitás erõteljes növelését és a közlekedési rendszer sokkal hatékonyabb szervezését a digitalizáció, a viselkedésbeli változások ösztönzése, az alternatív üzemanyagok, az intelligens infrastruktúra és a globális kötelezettségvállalások révén. Mindennek az innováció és a beruházások a mozgatórugói.”
A Bizottság által az Európai Tanács 2018. márciusi felkérésére válaszképpen kidolgozott stratégia, mely a jövõbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitûzéssel, miszerint a Föld átlaghõmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére. Ahhoz, hogy az EU világelsõ lehessen e téren, 2050-re kell klímasemlegessé válnia.
Ennek a hosszú távú stratégiának nem az a célja, hogy konkrét célokat rögzítsen, hanem hogy jövõképet adjon, és megszabja a jövõbeli cselekvés irányát, felvázolja az azzal kapcsolatos terveket, valamint hogy ösztönzést és lehetõséget biztosítson az érdekelt felek, a kutatók, a vállalkozók és a polgárok számára egyaránt, hogy új és innovatív iparágakat, vállalkozásokat és munkahelyeket hozzanak létre. A polgárok erõteljesen támogatják mindezt: a legutóbbi Eurobarométer tematikus felmérés (2018. november) szerint az európaiak 93%-a úgy véli, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye, és 85%-uk egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energia hatékonyabb felhasználása gazdasági növekedést és munkahelyeket teremthet Európában. A ma ismertetett jövõképpel az EU utat kíván mutatni partnereinek világszerte ahhoz, hogy közös erõvel tudjunk tenni bolygónk tisztaságáért, és be kívánja bizonyítani, hogy a gazdaság környezetkímélõvé alakítása igenis lehetséges, és komoly elõnyökkel jár.
A hosszú távú stratégia feltérképezi, milyen lehetõségeik vannak a tagállamoknak, a vállalkozásoknak és a polgároknak ezen a téren, és hogyan járulhatnak hozzá gazdaságunk modernizálásához és az európaiak életminõségének javításához. A stratégia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen. Növeli az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, gondoskodik a magas színvonalú munkahelyekrõl és a fenntartható növekedésrõl Európában, miközben más környezetvédelmi problémákkal, így pl. a levegõminõséggel és a biológiai sokféleség csökkenésével is foglalkozik.
A klímasemleges gazdaság megvalósítása a következõ hét stratégiai területen igényel együttes fellépést: energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra és összeköttetések; biogazdaság és természetes szénelnyelõk; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése érdekében. E stratégiai prioritások párhuzamos megvalósítása hozzájárulna ahhoz, hogy a felvázolt jövõkép valóra váljon.