Az ügyvezetõ igazgató arról is beszélt, hogy a biztosítási piac egyes szegmenseiben, például a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás (kgfb) területén elég nagy a verseny, de van ahol nem, például a lakásbiztosításnál.

Ha több szereplõ versenyezne, akkor olcsóbbak lehetnének e biztosítások, vagy az ügyfelek ugyanazért a pénzért magasabb minõségû szolgáltatást kaphatnának - fejtette ki Kandrács Csaba.

A 2018-as év historikusan is kiemelkedõ lesz a biztosítási ágazatban - fogalmazott az ügyvezetõ igazgató. A díjbevétel a szektorban elérheti az 1000 milliárd forintot, ami a 2017-es 956 milliárdhoz képest jelentõs emelkedés - tette hozzá.

A biztosítók tõkearányos megtérülése (ROE) Magyarországon viszonylag magas, 24 százalék - hangúlyozta Kandrács Csaba és emlékeztetett arra, hogy a szektor jövõképérõl szóló stratégiájukban 10-15 százalékos jövedelmezõséget határoztak meg.

Az MNB nem a profit ellen van - hangsúlyozta. Amikor viszont azt látja a jegybank, hogy koncentrált a piac, lehet még javítani a szolgáltatások minõségén, és emellett magas a jövedelmezõség, akkor felmerül a kérdés, hogy a piac szereplõi ténylegesen mennyire versenyeznek egymással - vetette fel.

Az MNB például a kgfb-piacon tételes szerzõdés- és kár adatbázist épített fel - idézte fel az ügyvezetõ igazgató az eddigi intézkedések egyikét, amely a nagyobb versenyt és az átláthatóság növelését szolgálja.

Kandrács Csaba arra is kitért, hogy kívánatos lenne egy teljeskörû biztosítási garanciarendszer létrehozása a banki betétekhez, befektetési szolgáltatásokhoz kötõdõ garanciaintézmények mintájára. Ez jogalkotási kérdés, tehát kormányzati, majd parlamenti döntésre van szükség - jegyezte meg, utalva arra, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagy a Befektetõ-védelmi Alap (Beva) mintájára akár 30 millió forintig terjedhetne a garancia mértéke.