A jegybanki döntés minimális szigorítást jelent, de az MNB hangsúlyozta, hogy egyszeri lépésrõl van szó, egyelõre nem indul kamatemelési ciklus. “A jelenlegi döntés következtében elsõsorban a bankok egymásnak nyújtott hiteleinek kamatai emelkedhetnek, ami a lakáshitelek közül a változó kamatozásúakat érintheti. A változó kamatozású lakáshitelek kamatait ugyanis a bankközi kamatlábak mozgásához kötik a hitelintézetek, ezért ezek törlesztõrészletei minimálisan emelkedhetnek.” - mondta Trencsán Erika, az ingatlan.com csoport pénzügyi üzletágához tartozó money.hu szakértõje.

Az esetleges kamatemelkedés hosszútávú hatása

Az MNB döntése a lakossági hitelek szempontjából inkább hosszabb távra nézve lényeges, mert felhívja a figyelmet a kamatkockázatra. A money.hu példája szerint egy olyan lakáshitel esetében, amelynél az adott pillanatban fennálló tõketartozás 8 millió forint és még 15 év van hátra a futamidõbõl, a kamat pedig 3 százalékról 5 százalékra emelkedne, akkor az addigi 55 ezerrõl 63 ezerre növekedhet a törlesztõrészlet. A hitelre - változatlan feltételek mellett - pedig a 9,94 millió forint helyett összesen 11,4 millió forintot kellene visszafizetni. 

A változó kamatozású hiteleket törlesztõ háztartásoknak érdemes megfontolniuk, hogy szakértõk segítségével a kölcsönt fix kamatozásúra cseréljék. Ezt különösen addig érdemes megtenni, amíg alacsonyak a piaci kamatlábak, és a lakáshitel futamidejének fele még legalább hátravan. A fix kamatozású hiteleknél ugyanis nincs kamatkockázat, az esetleges késõbbi kamatemelkedés esetén sem változik a törlesztõrészletük. Ezáltal sokkal biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak, mint a változó kamatozású konstrukciók.