Több unoka után több nagyszülõi gyed is igénybe vehetõ
2019.04.26
Több unoka után több nagyszülõi gyed (gyermekgondozási díj) is igénybe vehetõ lesz január 1-jétõl - közölte a család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár egy csütörtöki budapesti idõsklub-találkozón.

Novák Katalin a családvédelmi akcióterv idõseket érintõ részeit ismertetve azt mondta, jövõre a dolgozó szülõk átadhatják gyedjogosultságukat valamelyik - még nem nyugdíjas - nagyszülõnek.

A "munkaerõpiaci szempontból aktív" nagyszülõk több unoka után több gyedet is kaphatnak, de egy idõben csak az egyikük, tehát vagy a nagymama, vagy a nagypapa.

A gyedjogosultság akkor adható át valamelyik nagyszülõnek, ha mindkét szülõ - illetve egyedülálló esetén a szülõ - dolgozik. A gyed összegét ebben az esetben a nagyszülõ fizetése alapján határozzák meg - mondta a családügyi államtitkár.

A nagyszülõ, aki a gyedet kapja, nem adhatja a gyermeket bölcsõdébe, és legfeljebb az otthonában folytathat keresõtevékenységet, hiszen a cél, hogy gondoskodjon a gyerekrõl, vagy a gyerekekrõl akár a saját, akár a szülõk háztartásában.

Novák Katalin a kormányzati családpolitika idõsebbeket érintõ újabb elemei között említette, hogy a központi közigazgatásban dolgozók - unokánként - 5 napos nagyszülõi szabadságot kapnak. Megemlítette, hogy a Nõk 40 program továbbra is nyitva áll azok számára, akik a feltételeknek megfelelnek. Eddig 247 ezren éltek e lehetõséggel.

Az államtitkár a II. Országos Gyalogló Idõsklub találkozón, a városligeti Vajdahunyadvárban tartott rendezvényen közölte azt is, hogy pályázatot írtak ki a gyaloglóklubok számára.

Novák Katalin szerint a Monspart Sarolta tájfutó világbajnok segítségével életre hívott gyalogló mozgalom az újabb klubok alakulásával országos hálózattá és igazi közösséggé alakulhat az aktív életre vágyó idõsebbek számára.

Testmozgással lehet teljes az élet - mondta -, és bárki, akár 65 év felett is, megtapasztalhatja, mennyi erõt és energiát szabadhat fel a mozgás.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalomnak bõvülõ erõforrást jelenthetnek az aktív életet élõ, fizikailag, lelkileg és szellemileg is jó erõben lévõ idõsek, akiknek az aránya évrõl-évre nõ.

Ismertette: 2000-ben a magyar társadalom minden hetedik tagja volt 64 évesnél idõsebb, tavaly már minden ötödik, az elõrejelzések szerint 2030-ra pedig minden negyedik.

Az államtitkár szerint nem mindegy, hogy az idõsebb emberek hogyan tudják tartalommal megtölteni az életüket, hiszen azzal, hogy vigyáznak az egészségükre, nem csak maguknak és a családjuknak, de még a nemzetgazdaságnak is nagy szolgálatot tesznek.