„A visszatérítés feltétele, hogy a gazdálkodók legkésõbb június 11-ig külön feltüntessék az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértõje. – A kérelmet azonban célszerû május 15-ig benyújtani, ezt követõen ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.”

A díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszõlõre és almára, illetve idéntõl csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékû lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg.

Kedvezõ változás, hogy 2019-tõl – a „B” típus lehetõségeinek idei bõvítésével – immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza mind a kilenc kockázati fedezet lehetõségét, ezek: õszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tûz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhõszakadás okozta károk. A gyakorlatban azonban a támogatott biztosítások többsége két (tûz és jég), illetve három (tûz, jég és vihar) kockázatra terjed ki, így a különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben lesznek érintettek, és fõként az „A” típusú biztosítást kötõk felé lesz kárrendezési feladatuk..

Az úgynevezett kétpilléres mezõgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létezõ kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják. A rendszerhez 2018 óta egy harmadik elemet is hozzá szokás sorolni: ekkor kezdte meg mûködését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklõ Rendszer (JÉGER).

Fontos ösztönzõ elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevõk válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítõ juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A teljes körû folyósítás további feltétele, hogy az üzleti biztosítás terjedjen ki a megmûvelt terület referencia-hozamértékének több mint felére.

Az elõzõ évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként mûködõ Agrár Biztosító mezõgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak. Az egyes biztosítót termékei azok eltérõ fedezetei, kárrendezési sajátosságai, illetve speciális kockázatai miatt gyakran nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, ezért az eligazodásban jelentõs szerepet játszanak az optimális ár-érték arányú döntést segítõ, a biztosítóktól független alkuszok.

A támogatott agrárbiztosítások területén két olyan terület is van, ahol a jelenlegi biztosítási kínálat alapvetõ bõvítésére volna szükség:

• Erdõbiztosítás: A kétmillió hektáros hazai erdõállománynak alig 3-4 százaléka biztosított. Ennek az is az oka, hogy a messze legnagyobb károkat okozó illegális fakivágásokra az erdõk tulajdonosai nem tudnak megfelelõ biztosítási fedezetet vásárolni.
• Állatbiztosítás: a támogatott növénybiztosítások évrõl évre tökéletesedõ rendszere mellett az állatbiztosítások támogatása továbbra sincsen napirenden. Támogatás híján azonban nem várható, hogy jelentõsen növekedjék ennek az ágazatnak a biztosítottsága. Elsõ körben olyan kockázatok támogatotti körbe történõ bevonásáról volna célszerû gondoskodni, mint a jelentõs nemzetgazdasági károkat is elõidézõ kiemelt kockázatú betegségek: sartéspestis, veszettség, BSE, stb.