A szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona éves szinten 5 százalékkal 1381 milliárd forintra nõtt és a tavalyi év gyenge zárása után az elsõ negyedévben újra jelentõs, 3,65 százalékos hozamot értek el. Az érintett - 2,1 százalékos vagyongyarapodást elérõ - egészségpénztárak pedig 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. A munkáltatói befizetések az adószabályok változása miatt mindkét pénztártípusnál drasztikusan - 31, illetve 61 százalékkal - csökkentek. Ugyanakkor az állami támogatást - évente 20 százalékos adóvisszatérítést - biztosító egyéni befizetések az a nyugdíjpénztáraknál szinten maradtak, az egészségpénztáraknál pedig jelentõsen, 18 százalékkal emelkedtek az elõzõ év azonos idõszakához képest.
A legfontosabb mutatók alapján jól szerepeltek az idei elsõ negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttmûködõ pénztárak, de a munkáltatói hozzájárulások kedvezõtlenül alakultak - közölte a szervezet.
Közel az 1400 milliárdhoz
A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a negyedév végén 1381 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5 százalékos növekedésnek felel meg. “Az 5 százalékos vagyongyarapodás kiemelkedõnek mondható a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben és a pénztárak behozták a tavalyi kedvezõtlen befektetési környezetbõl adódó lemaradást. Az elsõ negyedévben a kasszák az ÖPOSZ becslése alapján 3,65 százalékos hozamot értek el. Az egy tagra jutó vagyon az idei elsõ negyedévben - részben a taglétszám minimális csökkenése miatt - 5,6 százalékkal 1,27 millió forintra nõtt” - mondta dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.
Az ÖPOSZ-szal együttmûködõ egészségpénztárak a vagyonukat 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1 százalékkal 900 ezerre emelkedett. “Az egészségkasszák teljesítményét azonban jobban mutatja, hogy összesen 12,2 milliárd forintértékben finanszírozták a tagok által összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. Tehát a tagok egészségének megõrzésében továbbra is kiemelkedõ szerep jut a pénztáraknak” - fogalmazott a Pénztárszövetség elnöke.
Zuhanás a munkáltatói befizetéseknél
A jó eredményeket árnyalja, hogy az cafeteriarendszer átalakítása és az új adószabályok miatt a munkáltatói befizetések drasztikusan csökkentek, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves összevetésben 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, az egészségpénztáraknál pedig 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra. “Az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjkasszáknál 14,8 milliárd forintra rúgtak, ami lényegében stagnálást jelent éves szinten. Az egészségpénztáraknál viszont – ezzel részben ellensúlyozva a munkaadói befizetések visszaszorulását - 17 százalékkal 6 milliárd forintra nõttek. Az egyéni befizetéseknél látható növekedés azt mutatja, hogy a pénztártagok továbbra is bíznak a pénztárakban” - emelte ki dr. Kravalik Gábor.
Árnyalja a képet, hogy számos munkáltató tavaly év végére hozta elõre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a cafeteria juttatások vonatkozásában. Emellett a munkáltatói aktivitást figyelve a pénztártagok is kivártak. Ezt a jelenséget az egyes pénztáraknál már hozzáférhetõ negyedik havi adatok is alátámasztják: áprilisban az egyéni befizetések és a munkáltatói átvállalások is növekedtek, bár vélhetõen ez sem fordította meg az elsõ negyedévben megfigyelhetõ fõbb trendeket.
A Pénztárszövetség elemzése szerint a munkáltatói befizetések annak ellenére csökkentek jelentõsen, hogy azok továbbra is az egyik legkedvezõbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számítanak. A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást.
Ennek eredményeként 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mintha ugyanazt bérként adná oda nekik az adott munkáltató. A Pénztárszövetség szerint a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak a segítségükkel tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba. Abban, hogy a pénztárak segítségével minél többen és akár már pályakezdõ kortól takarékoskodjanak az egészségük megõrzése és a nyugdíjas évek biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében a munkaadók szerepe kiemelkedõ lenne. “A múlt évben készült felmérésünk szerint az embereknek komoly igénye is van a munkáltatói segítségre. A munkavállalók túlnyomó része, 70 százaléka lényegesnek mondta, hogy munkáltatójuk hozzájáruljon a takarékoskodásukhoz.