A Kantar Millward Brown és a Csodalámpa Alapítvány közös kutatásának eredményei szerint, a válaszadók 63%-a minden évben rendelkezik adója 1%-áról. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a felajánlások teljes összege ennél alacsonyabb, de az jól látszik, hogy a válaszadók többsége él a lehetõséggel. 70%-uk április végéig rendelkezik az 1%-ról, de még mindig jelentõs, 16% azok aránya, akik az utolsó pillanatra hagyják a felajánlást.

Bár az 1%-os felajánlások nem fedik le a teljes „jótékonysági piacot”, a legtöbb szervezet számára alapvetõ bevételi forrást jelentenek. Ugyanakkora lehetséges adományok bõ harmada nem jut el a rászorulókhoz az 1%-ról való rendelkezés hiánya miatt annak ellenére, hogy a felkínálás ingyenes és az online adóbevallás lehetõségének megjelenése óta percek alatt elkészíthetõ. Azok, akik rendszertelenül nyilatkoznak az 1%-ról, általában feledékenységre vagy idõhiányra hivatkoznak, de a jótékonysági szervezetek iránti bizalom hiánya is megjelenik az indokok között. 

Az adó 1% felajánlása mellett a megkérdezett lakosság kétharmada (68%) költ egyéb adományozásra. A legnépszerûbb platform a nyilvános persely, megelõzve a természetbeni adományokat és az önkéntes munkát. Ha elõre megadott jótékonysági kategóriák között kellene választani az adományozóknak, elsõsorban a gyerekeket-egészségügyet (16%), általánosan az egészségügyet (14%), valamint a gyerekek étkeztetését (13%) és az állatvédelmet (12%) támogatnák a megkérdezettek. A közéleti ügyekkel, sporttal, vagy kultúrával foglalkozó szervezeteknek egyenként, alig 3%-os lenne a támogatottsága. 

Összességében a kutatás eredményeibõl látszik, hogy a válaszadók számára fontos dolgokat ötbõl négyen szívesen támogatják anyagilag, mégis rendszeresen csak minden második ember adományoz. Négybõl hárman pedig inkább az államra ruházzák át az adakozás jogát.