Hazánkban a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma - amelyekrõl a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot értesítenie kell – 2013 óta emelkedõ tendenciát mutat, tavaly összesen 23 738 ilyen baleset történt. A MABISZ szakmai rendezvényén elhangzott, hogy a válság alatt fõként a termelés visszaesése miatt csökkent csak a balesetek száma. 2013 óta viszont a foglalkoztatottak száma is emelkedik. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor szerencsére évrõl évre csökken, 2018-ban 79 volt.
A munkavédelmi hatóság 2018. évi ellenõrzõ tevékenysége 14 298 munkáltatóra terjedt ki, ezek közül 10 407-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékánál állapítottak meg súlyos szabálytalanságot, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt. Az ellenõrzések eredményeként összesen 18 322 munkavédelmi döntés született, amibõl közel 8 ezer azonnali intézkedést foganatosító végzés volt. Összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelõ munkaeszközök (10,3%) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságok (9,5%) következtében született intézkedések követtek.
A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építõipar a legveszélyesebb ágazat, de a mezõgazdaság, erdõgazdálkodás is kiemelkedõ.
A munkabaleseti ráták alapján a nem halálos balesetek körében, a tapasztalatlanság miatt a 25 év alattiak a legveszélyeztetettebbek. A halálos munkabaleseteknél azonban a tapasztalt, idõsebb korosztály válik azzá. Itt az elszenvedõk leggyakrabban építõipari segédmunkások, tehergépkocsivezetõk, mezõgazdasági munkások. A halálos munkabalesetek egynegyedét a közlekedés közbeni balesetek adják.
A sérüléssel nem járó balesetek kivizsgálása nem kötelezõ feladata a munkáltatóknak, mint ahogy a baleseti veszélyhelyzetek felmérése sem jogszabályi kötelezettség, holott ez jelentõsen csökkenthetné a kockázatokat. A felpörgött építõiparban a munkahelyi balesetek számában egyelõre nincs kiugrás. A rendezvényen esetleges távlati lehetõségként vetõdött fel a kötelezõ munkáltatói baleset- és felelõsségbiztosítás bevezetése is.
A konferencia keretében javaslatként hangzott el a munkahelyi balesetek csökkentésére a vállalkozások akkreditáció alapú értékelése, az MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szabványa szerint - Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR). Devecz Miklós, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság fõigazgatója elmondta, az akkreditáció egy globálisan elismert eszköz az vállalkozások belsõ mûködési kockázatainak értékeléséhez és ellenõrzéséhez. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági elõírásokra vonatkozó akkreditáció pozitív elõnyeire számos kutatás, tanulmány készült. Olaszországban például, ahol az akkreditáció alapú tanúsítást vezették be a vállalkozások számára, ott közel 40 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek, illetve azok súlyosságának száma, ami lehetõvé tette a biztosítók számára, hogy bonus-malus rendszert fejlesszenek ki a vállalatok számára.
A MABISZ és a NAH megállapodtak egy közös munkacsoport létrehozásában. Ennek célja az akkreditált megfelelõség-értékelés, mint eszköz bevezetésének az átgondolása, a munkahelyi balesetek számának és azok súlyosságának a csökkentése érdekében.
Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a növekvõ munkahelyi balesetek kapcsán elmondta, azt kellene elérni Magyarországon, hogy folyamatban gondolkodjanak a vállalatok. Ennek a munkaszervezés, a vállalatirányítás területén is meg kell jelennie, ezzel a munkahelyi balesetek kiküszöbölhetõkké válnának. Ez nem csak a munkavállalók biztonságát, de a termelés hatékonyságát is növelheti. A digitalizáció már a közeljövõben át fogja alakítani a munkafolyamatokat. Ennek kapcsán az eszközöket gyártó és minõsítõ cégeket a szabványosítás, az akkreditáció egy olyan eljárási keretrendszerbe vonná be, ami a biztonság megteremtését célozza.