Az árvízi kockázatelemzés területén jelentős előrelépés körvonalazódik Csehországban, amely alapjaiban formálhatja át a biztosítók kockázatértékelési és díjképzési gyakorlatát. A 2024 szeptemberi pusztító árvizek tapasztalataira reagálva 2026-tól új generációs árvízveszély-térképek és elemző eszközök állnak a jogi és biztosítási piac rendelkezésére.
Az új térképi rendszert az Intermap Technologies fejleszti, amely kanadai–amerikai geoinformatikai vállalat, európai központja pedig Prágaban működik. A projekt a Czech Insurance Association (ČAP) koordinációjával valósul meg, a Charles University Természettudományi Karának szakértői közreműködésével. A cél egy átláthatóbb, objektívebb és adatvezérelt kockázatértékelési keretrendszer kialakítása.
Az új adatcsomag a meghatározó hazai biztosítók – köztük az Allianz, az ČSOB Pojišťovna, a Generali Česká pojišťovna, a Kooperativa és a Slavia – számára lesz elérhető.
A korszerűsített modellezési keretrendszer a folyami árvizek hatodik generációs térképeit és a villámárvizek második generációs modelljeit ötvözi továbbfejlesztett meteorológiai, hidrológiai és klimatológiai adatokkal. Az eszközök egy új digitális platformba, a Risk Assistant rendszerbe integrálódnak, amely a hagyományos zónatérképeken túl többrétegű, lokációspecifikus kockázati betekintést biztosít.
Jan Matoušek, a ČAP ügyvezető igazgatója rámutatott: a 2024-es árvizek rávilágítottak a korábbi térképezési feltételezések korlátaira, és egyértelművé tették a részletesebb, precízebb adatkészletek szükségességét. Mint fogalmazott, ma már nem pusztán térképekről és táblázatokról van szó, hanem olyan komplex analitikai platformról, amely korábban nem elérhető részletességgel teszi lehetővé a kockázatok értékelését.
Az új térképek finomított hidrológiai modellezést is alkalmaznak, beleértve a módosított visszatérési idejű vízhozamokat és a hídprofilok hatásának figyelembevételét – mindezt a közelmúlt szélsőséges eseményeiből levont tanulságok alapján. A fejlesztés pontosabban tükrözi az árvízi jelenségek lefolyását városi és vidéki környezetben egyaránt.
A kezdeményezés illeszkedik ahhoz az európai szintű trendhez, amely a klíma- és katasztrófakockázatok értékelésének megerősítését célozza. A biztosítók és szabályozók egyre inkább fejlett geospaciális eszközökre támaszkodnak az underwriting, az árazás és a reziliencia-tervezés megalapozásához.