A 30–59 éves magyarok 56 százaléka tervez idén belföldi hosszú hétvégét, 34 százalék pedig hasonlót, csak külföldön – miközben a hosszabb külföldi nyaralást is már 27 százalék fontolgatja. A K&H biztos jövő kutatása szerint a középkorúak utazási kedve a 2023-as visszaesés után az elmúlt három évben fokozatos élénkülést mutat, és az utak többségét továbbra is a nyári időszakra tervezik.

Élénkülést mutat a középkorúak utazási kedve: a belföldi utak aránya ugyan még nem érte el a 2022-es szintet, a külföldi utazások iránti érdeklődés viszont évről évre erősödik a K&H biztos jövő indexe szerint, amely az első negyedévben a 30-59 évesek idei terveit térképezte fel.

A legnépszerűbb utazási forma továbbra is a belföldi hosszú hétvége: a válaszadók 56 százaléka gondolja úgy, hogy idén biztosan vagy valószínűleg elutazik egy legfeljebb 4 éjszakás belföldi kirándulásra. Ennél hosszabb, legalább 5 éjszakás belföldi nyaralást 29 százalék tervez erre az évre. Bár ezek az értékek nem jelentenek komoly változást 2025 elejéhez képest, de jelentősen meghaladják az utóbbi évek mélypontját jelentő 2023-as értékeket, amikor a középkorúak csak 46, illetve 24 százaléka tervezett rövidebb vagy hosszabb belföldi pihenést. Igaz, a kutatás eredményei szerint 2022-ben 68, illetve 42 százalék tervezett akár rövidebb, vagy hosszabb belföldi kikapcsolódást, összességében a három évvel ezelőtti alacsony szintről fokozatos élénkülést mutat a belföldi utazási kedv.

A külföldi utak esetében szintén látható élénkülés. Rövidebb külföldi kirándulást a középkorúak 34 százaléka, míg hosszabb külföldi nyaralást 27 százalék tervez 2026-ban. Mindkét arány az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke és már megközelíti a járvány utáni, 2022-es szinteket – derül ki a kutatásból, amelynek keretében a válaszadók utazási típusonként válaszolták meg szándékaikat, és mivel nem csak egyféle utazást terveznek ebben az évben sem, így összességében több, mint 100 százalékra jönnek ki az arányok.

A főszezon a főszezon

A kutatás szerint az utazásokat továbbra is döntően a nyári szabadságolásokra időzítik. A rövid belföldi utak 68 százalékát nyárra tervezik, miközben 33 százalék már tavasszal is utazna és 25 százalék őszre (is) időzítene egy ilyen kiruccanást. A hosszabb belföldi nyaralásoknál még ennél is erősebb a nyári dominancia: a válaszadók 71 százaléka nyáron menne ilyen útra.

A külföldi utazások esetében is hasonló a kép. A rövidebb külföldi utak közel fele, konkrétan 49 százaléka nyári időponttal szerepel a tervekben, míg a hosszabb külföldi nyaralások 65 százalékát szintén nyárra tervezik. Érdekesség, hogy a belföldihez hasonlóan a külföldi rövidebb utaknál is elég erős a tavaszi és az őszi időszak szerepe (25, illetve 26 százalékuk említette), ami arra utalhat, hogy sokan a főszezonon kívül, szolidabb időjárás és kedvezőbb árak mellett utaznának.

Jövedelmi faktor

A kutatás azt is megmutatta, hogy az anyagi helyzet jelentősen befolyásolja az utazási terveket. A magasabb jövedelműek körében az átlagos 27 százaléknál jóval gyakoribb a hosszabb külföldi utazás: közülük 38 százalék tervez ilyet, míg a közepes jövedelműeknél ez 24 százalék, az alacsonyabb jövedelműeknél pedig 17 százalék. A belföldi utak esetében is hasonló különbségek láthatók: akár rövidebb, akár hosszabb kimozdulásról van szó, a jövedelmi szint meghatározó, továbbá a magasabb végzettségűek és a budapestiek is az átlagosnál gyakrabban terveznek nyaralást, pihenést.

Mennyi időre, mennyiért?

A külföldi utaknál elengedhetetlen a védelem, azaz az utasbiztosítás megkötése, amely a nyaralások teljes költségének marginális részét képezik.

A K&H adatai szerint tavaly az egyéni utasbiztosítások átlagos időtartama 7 nap volt, az átlagos díja pedig 8 ezer forintot tett ki. Az utazások számának növekedésével párhuzamosan egyre többen tekintenek az utasbiztosításra az utazás alapvető részének, különösen a külföldi nyaralások esetében.