
2024-ben a román biztosítási piac történetének egyik legnagyobb árvízhez kapcsolódó CASCO-kárrendezésére került sor: a legnagyobb kifizetett összeg meghaladta a 135 000 eurót. Az eset jól példázza, milyen súlyos következményekkel járhatnak a szélsőséges időjárási események, és mekkora szerepet játszik a CASCO-biztosítás az anyagi veszteségek mérséklésében.
LEGFRISSEBB HÍREINK
- Rekordösszegű CASCO-kártérítést fizettek ki Romániában 2024-ben
- Állami tulajdonba kerül átmenetileg a moldovai MOLDASIG biztosító
- Az azerbajdzsáni társadalombiztosítási bevételek 14,6%-kal emelkedtek 2025 első harmadában
- ERGO lett Lettország legjobb ügyfélszolgálattal rendelkező biztosítója a “Dive” felmérése szerint
- Májusban újra élénkült a lakáspiac, de már nem Budapest diktál
- Erőteljes növekedéssel indította az évet az UNIQA Csoport – kétszámjegyű bővülés 2025 első negyedévében
HAZAI HÍREINK
A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly több mint 86 ezer fő döntött úgy, hogy másik otthonba költözik a fővároson belül vagy onnan kiindulva. Az ingatlan.com elemzésében megvizsgálta, hogy mik jellemezték a budapesti költözési irányokat, és milyen hatással volt ezekre a lakásárak változása. A 2025-ös változások fényében az ingatlanhirdetési portál szakértői megfogalmazták várakozásaikat a következő időszakra is.
KÜLFÖLDI HÍREINK
2025 első négy hónapjában a horvát biztosítási piac jelentős bővülést mutatott: a biztosítótársaságok összesített díjbevétele elérte a 665,7 millió eurót, ami 9,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bevételek 16%-a (106,7 millió euró) az életbiztosítási üzletágból származott, amely 2,2%-os emelkedést mutatott. Ezzel szemben a nem-életbiztosítási szegmens 11,1%-kal növekedett, és 559 millió eurós részesedéssel a teljes piac 84,4%-át tette ki.
Az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság közös jelentése szerint az európai mezőgazdasági szektor évi átlagban 28 milliárd eurót veszít az extrém időjárási események miatt. A kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint ez az összeg 2050-re meghaladhatja a 40 milliárd eurót évente, míg katasztrofális évben a veszteségek akár a 90 milliárd eurót is elérhetik.