Már csak néhány hetük (összesen 23 munkanap) maradt a rögzített árfolyamú törlesztési konstrukcióhoz való csatlakozásra azoknak a deviza alapú jelzáloghiteles fogyasztóknak, akik még nem igényelték ezt a konstrukciót. Az év végi várható banki torlódások miatt célszerû nem a legutolsó napokra hagyni az árfolyamgát rendszerébe való jelentkezést. A részvétel azért is megfontolandó, mert – csakúgy, mint a múltban – a devizaárfolyamok a következõ hónapokban és években is jelentõsen változhatnak, ami idõlegesen jelentõsen megnövelheti az ügyfelek havi, forintban kifejezett törlesztési terhét.
2012. szeptember 30-ig közel 65 ezer darab gyûjtõszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikájából. Mivel a lehetséges igénybe vevõk teljes köre közel 450 ezer fõ, így az érintettek mintegy 14,4 százaléka lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába. Ez az arány a lehetséges teljes hitelállományra vetítve csaknem 20 százalékos.
A PSZÁF számításai szerint az árfolyamgát konstrukcióban részt vevõ tipikus ügyfél jelzálogalapú hitele esetén (a meglévõ hitelekre ma jellemzõ átlagkamatot, ám különbözõ lehetséges devizaárfolyamokat és budapesti bankközi kamatláb /BUBOR/ forgatókönyveket feltételezve) átlagosan 400-550 ezer forint kamat megfizetésétõl mentesül oly módon, hogy az állam és a hitelintézetek átvállalják helyette a gyûjtõszámlára kerülõ árfolyam-különbözet kamatrészét.
Az adott ügyfél az alkalmazott alacsonyabb árfolyam miatt csökkenõ havi törlesztõrészleteken megspórolt összeget tovább növelheti különbözõ megtakarítási formákkal (pl. bankbetét, állami támogatással járó lakás-takarékpénztári elhelyezés, tartós befektetési szerzõdés, megtakarítási számla, állampapír, nyugdíj-elõtakarékossági számla). A kiszámítható, öt évig stabil és alacsonyabb mértékû törlesztõrészletek révén felszabaduló összegeket azért is célszerû fialtatni (és nem fogyasztási célokra fordítani), mert ennek révén az ügyfél még inkább képes lesz az árfolyamrögzítés futamidejének lejárta utáni terheket is fizetni.
A jogszabály tiltja, hogy az árfolyamrögzítés futamidejének lejártával az ügyfélre vállalhatatlan mértékû törlesztési kötelezettség háruljon az ismét piaci árfolyamon történõ hiteltörlesztés és a gyûjtõszámlahitel részleteinek együttes fizetésével. A gyûjtõszámlahitel után fizetendõ törlesztõrészlet mértékét ugyanis egy kormányrendelet szerint a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény több körülmény együttes figyelembe vételével úgy köteles megállapítani, hogy a gyûjtõszámlahitel után fizetendõ törlesztõrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – ne haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztõrészlet 15 százalékát.
Érdemes tehát mielõbb döntésre jutniok a deviza alapú jelzáloghiteleseknek az árfolyamgát konstrukcióba való belépésük tekintetében és ennek érdekében bankjukat mielõbb felkeresni, elkerülendõ az év végi tumultust. A PSZÁF honlapján összefoglalót jelentetett meg az árfolyamgáttal kapcsolatos gyakori kérdésekrõl és az azokra adható válaszokról.