Ez pontosan 80-nal több káresemény, mint amennyi egy évvel korábban történt. Mivel a KSZ-nek a korábbi években keletkezett károkért is helyt kellett állnia akkor, ha a kárrendezés elhúzódik, így tavaly összesen 2747 ügyben fizethetett kártérítést csaknem 600 millió forint értékben. Emellett függõkár-tartalékot is képzett több mint 1,8 milliárd forint értékben a várható jövõbeni kártérítésekre.

A KSZ akkor fizet a vétlen autósoknak, ha a kárt okozó gépjármû üzemben tartójának nem volt érvényes felelõsségbiztosítása, illetve bizonyos esetekben olyankor is helyt áll, ha a károkozó ismeretlen, például elhajtott a baleset helyszínérõl. Ilyen esetben viszont a Mabisz csak akkor fizet a vétlen autósnak a gépjármûben okozott károkért is, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt a balesetnél. Elõfordulhat az is, hogy a kárt okozó autós biztosító vitatja, az õ kötelessége-e a kártérítés, a KSZ ilyenkor is fizet a vétlen félnek.

A KSZ-nek a legtöbb esetben tavaly olyankor kellett a tartalékaihoz nyúlnia, amikor az autónak nem volt érvényes biztosítása. A Mabisz 1697 káreseménynél fizetett kártérítést összesen csaknem 408 millió forint értékben, a függõkár-tartalék pedig megközelíti az egymilliárd forintot. A káresetek száma jelentõsen nõtt 2012-höz képest, akkor ugyanis alig 1500 esetben okoztak kárt érvényes kötelezõvel nem rendelkezõ autósok. Az ismeretlen autósok által okozott károk száma tavaly 369 volt, ezekre nem egészen 300 ezer forintot fizetett ki eddig a KSZ, a tételes függõkár-tartalék viszont meghaladja a 386 millió forintot.

Bár tavaly nõtt a fedezetlen károk száma, az MNB statisztikáiból azért kiderül, az utóbbi néhány évben javult az autósok fegyelme, jelentõsen csökkent ugyanis a biztosítás nélkül okozott károk száma, és még ennél is nagyobb mértékben mérséklõdött az ismeretlen autósok által okozott baleseteké.

A balesetek személyi sérültjeinek fizetendõ járadékok összege nem mérséklõdött. 2013-ban ez a tétel 468 millió forintot tett ki. Eddig csak két esztendõben fordult elõ, hogy ennél többet kellett a kártanítási számlából járadékokra költeni, a rekord 2011-ben volt, akkor csaknem 560 millió forintba került ez az alapnak.

Tavaly év végén összesen 4543 lezáratlan ügy volt, amely a KSZ-re tartozott, ezek közül két tucatnyi már több mint másfél évtizede húzódik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezek kivétel nélkül mind olyan ügyek, amikor a károkozónak nem volt érvényes biztosítása.