Mint írták, versenyjogilag kifogásolható, hogy egyes biztosítók a felelõsségbiztosítási alapú károk rendezése során a szervizek és alkatrész forgalmazók között egyes, az adott biztosító által kiemelt vállalkozások javára különbséget tesznek az elismert vállalkozási díjak és alkatrészárak mértékében. A károsult jogszabály alapján jogosult a teljes kártérítésre és nem annak alapján, hogy melyik biztosító melyik partnerével javíttatta ki gépkocsiját.

A közlemény szerint a jelenlegi szabályozás azt eredményezi, hogy a vétlen károsultaknál indokolatlan és sehonnan meg nem térülõ veszteség keletkezik, a vétkes károkozó helyébe lépõ felelõsségbiztosítónál viszont indokolatlan gazdagodás; míg a kgfb alapján a biztosítóval szemben a kijavítás teljes költsége nem érvényesíthetõ, addig az egyenes károkozóval szemben a Ptk alapján igen.

A hatályos szabályozás azt is eredményezi, hogy a biztosítók a roncsérték indokolatlanul magas értékmeghatározásában váltak érdekelté.

Közölték, hogy az autóklub április 15-i ülésén megtárgyalta a devizaalapú autó hitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerzõdéseket is érintõ és a pénzügyi intézményeket terhelõ elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos törvények rendelkezéseit. Kiegészítendõnek tartják azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek alapján a törvényi elszámolási kötelezettség kizárólag a fogyasztónak minõsülõ természetes személy autósokkal szemben terheli a pénzügyi intézményeket, hiszen valós és védendõ fogyasztói érdekek az úgynevezett kényszervállalkozásoknál, vagy családi vállalkozásoknál - például színész bt., takarító kft. - ugyancsak felmerülhetnek.