Országos szinten az átlagár, a tavalyi adatokhoz képest, eddig 13%-kal nõtt. Az elõzõ évekkel szemben, amikor a fõvárosi és megyeszékhely-szintû drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, most 10%-ra nõtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás idén 15%-ra mérséklõdött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10% alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13% körül mozgott. Ugyancsak szembe megy az elõzõ évek trendjével (de következik a meredekebb községi drágulásból), hogy az önálló házak ára emelkedett a leginkább. 2017-ben eddig, 16%-kal, míg a tégla és lakótelepi lakásoké ettõl elmaradva, 11 és 13%-kal. Az elmúlt évek látványos paneldrágulása után mára a lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja a 225 ezer Ft/m2-t. 

 
„Ebben az évben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezetõ elemzõje. „Az átlagár lista élén három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak. A fõvárosnál is jobban, 15%-ot meghaladó mértékben az elõbb említettek mellett még Csongrád és Veszprém megyék drágultak. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Gyõr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó ötödében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetõség van. Mindenesetre ebbõl a rangsorból is bizonyos szintû területi kiegyenlítõdés olvasható ki” – tette hozzá az elemzõ.

Budapesttel (412 ezer Ft/m2) nem számolva továbbra is Gyõr-Moson-Sopron a legdrágább, 265 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres szintet azonban egyre több megye, immár Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára, az év elsõ három negyedévében, 286 ezer forint volt négyzetméterenként.

Megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23%), majd Veszprém 21%, Szeged 20% és Pécs 19% következnek. Érdekes – de magyarázat itt is a magas bázis lehet –, hogy a megyeszékhelyek között Gyõr áll a rangsor leghátulján 6%-os drágulással egy év alatt. Ezzel együtt továbbra is Gyõr a legdrágább megyeszékhely 267 ezer Ft/m2-es átlaggal. A 250 ezres limitet emellett még Debrecen, illetve Kecskemét lépi át, Székesfehérvár és Veszprém valamivel az alatt marad. Salgótarján, Miskolc és Szolnok számítanak hagyományosan a legolcsóbb városoknak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára nem éri el a 100 ezer Ft/m2-t sem. 

Valkó Dávid szerint szembetûnõ, hogy a fõvárosi kerületek árváltozás rangsorának élbolyában idén több olyan, alapból olcsó, kerület van (XXIII. – itt 33% a drágulás!, XXI., XVI., XVII.), amelyek nem tipikus befektetési célpontok és a forgalom is viszonylag csekély. Ezekben a kerületekben az alacsony bázis miatt mehetett végbe nagy ütemû drágulás. A klasszikus belvárosi területeken (V., VI., VII.) ugyanakkor, ahol az elmúlt években rohamos áremelkedés zajlott le, idén csak 15-18% közötti áremelkedési értékeket látunk, ez a középmezõnyhöz elegendõ szint. Az irányítószámok szerinti körzeteket vizsgálva 50% körül drágult, és ezzel élen áll a fõvárosban a 1205-ös és 1202-es körzet, azaz a XX. kerület Erzsébetfalva és Kossuthfalva kertvárosi részei.

Az V. kerület ismét messze vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettõl, a második legdrágább kerület, az I. fajlagos átlagára majdnem kerek százezer forinttal marad el. A félmilliós szint fölé ezek mellett még a II., XII. és VI. kerületek jutottak. A nagy ütemû éves áremelkedés hatására a lista végén lévõ kerületek felzárkózása a számokban is megmutatkozik: míg tavaly ilyenkor még tíz olyan kerület volt, melyek átlagára 300 ezer Ft/m2 alatt maradt (a XXIII. kerületé 200 ezer alatt!), addig idén ez a csoport megfelezõdött. A továbbra is legolcsóbb XXIII. kerületben is 260 ezer Ft/m2 az ár. Az V. kerület hat irányítószám-körzetébõl négy az ár rangsor legelején áll; a legdrágább továbbra is a 1051-es irányítószám 780 ezer Ft/m2-rel. Az 550 ezres szintet további 20 irányítószám-körzet haladja meg, amelyek mind a budai és a pesti belvárosi kerületekben vannak.

Valkó Dávid a befektetési piacról elmondta, hogy bár az ilyen céllal vásárlók becsült aránya az összforgalmon belül 30% körülire csökkent, jelenlétük egyéb alternatív befektetési lehetõség híján továbbra is meghatározó lesz a keresleti oldalon. „Speciális szegmensként megnõtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem törekednek egy nagyobb portfolió kialakítására. Azokon a területeken, ahol hiányzik az új építés, ott régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvenni. Ahol viszont van bõséges újlakás-kínálat, ott ilyen épületekben vesznek egyszerre akár (több) tucatnyi lakást. Az új lakás vásárlását, illetve ezek kiadását kevésbé kockázatosnak, a megtérülést könnyebben/biztosabban kalkulálhatónak tartják a használt lakásokénál. Emellett számukra nem probléma, ha a lakás átadása még odébb van, mivel hosszabb távra terveznek. Az értékesítés korai szakaszában vásárolva ráadásul a bevezetõ ár és az átadáskori ár közötti hozammal is kalkulálhatnak. Az ilyen típusú befektetõk egyelõre magánszemélyek; a bérleti piac laza szabályozása miatt intézményi befektetõk számára még nem vonzó a magyar piac” – mondja az elemzõ.
A jelenlegi újlakás-boom jövõjét nagyban befolyásolja, hogy az eredetileg 2019 végéig hatályos 5% áfa, illetve megemelt CSOK meghosszabbításra kerül-e. A legfrissebb információ szerint a Kormány ezt nem tervezi, ugyanakkor más, kedvezõ elemeket bevezethetnek a lakásépítés támogatására. Errõl a választási hajrában, minden bizonnyal lesz már információ, addig azonban bizonytalanság uralkodik e tekintetben. Ha 2019 végén újra 27%-ra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félõ, hogy ez a mostani keresleti hajrá végét jelentené, s középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mind jobban a lakásbérlet felé terelné az embereket. A válság hozadékaként az albérletben lakás az elmúlt években elfogadottabbá vált. A mai fiatalok, az elõrejelzések szerint általánosságban kevéssé ragaszkodnak majd az ingatlantulajdonhoz, így természetes folyamat részeként is terjed a lakásbérlet.

A már két éve kétszámjegyû reálár-növekedés idén, várakozásaink szerint nem vált még egyszámjegyûre, de egyre valószínûbb a lassabb bõvülési ütem. Középtávon az általános gazdasági bõvülés szintjét veheti fel az árak változása is. Tartjuk korábbi becslésünket, mely szerint a tavalyi, nagyjából 150 ezer után a lakáspiaci forgalom rövidtávon beállhat a válság elõtti évek átlagát jelentõ 170-190 ezres sávba. Ugyancsak megismételve korábbi véleményünket, országosan éves szinten – bár 2018-ban és 2019-ben az építési volumen elérheti, ill. meghaladhatja a 30 ezres szintet – 25 ezer lakás megépülése lehet egyensúlyban a kereslettel.