Csökkenni fognak az agrárkifizetések és a felzárkóztatási támogatások is 2020 után, de az Európai Bizottság azon lesz, hogy a visszaesése ne érje el a 15 százalékot – idézte Günther Oettinger, az új hétéves uniós pénzügyi keret kidolgozásáért felelõs uniós biztost a Bruxinfo. Oettinger hogy még így is arra lesz szükség, hogy növekedjen a tagállamok hozzájárulása az uniós költségvetéshez. Az uniós biztos a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 1,1-1,2 százalékos hozzájárulást javasolt.
Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter jelezte: Magyarország kész teljesíteni az 1,2 százalékot. Hazánk persze könnyû helyzetben van, hiszen nettó kedvezményezett, vagyis a magasabb összegû befizetett pénztõl még több támogatást remélhet.
A Brexit miatti bevételkiesést és az új támogatási politikák miatti többletkiadásokat a tagállami hozzájárulásokon kívül új forrásból is kompenzálná Brüsszel. Az egyik az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerbõl származó, jelenleg az országoknál landoló bevételek uniós költségvetésbe való becsatornázása, amit Oettinger szerint az indokolna, hogy az egész klímavédelem közös uniós politikán alapul.
A másik bevételi forrás a környezetbe kikerülõ mûanyagok és melléktermékeik megadóztatása úgy, hogy az abból származó bevételek az uniós kasszába kerüljenek. Ha lesz ilyen új saját bevételi forrás, az adott esetben részben kiválthatja a tagállami befizetéseket is.
Az új költségvetésrõl a tagországok a jövõ hónapban kezdik a vitát, a bizottság hivatalos javaslata májusra várható. Akkor derülhet ki az is, hogy politikai feltételekhez is kötik-e az uniós kifizetéseket 2020 után.
Még egy kérdésben lehet vita: a biztosok 2020 után még hétéves költségvetést szeretnének, késõbb azonban áttérnének az ötéves ciklusokra – akárcsak az uniós testületek esetében. Lázár János ezt elutasította hétfõn, amit azzal indokolt, a tagországoknak idõt kell adni a pénz felhasználására.