A GKI elemzése szerint míg a fõvárosi lakáspiaci index nem változott, az országos index értéke 7 ponttal nõtt az elmúlt negyedévben. A lakáspiaci lokomotív szerepét így várhatóan a vidéki körzetek veszik át, ami megfelel a korábbi tapasztalatoknak. Vagyis, általában minden változásra a fõvárosi piac reagál elsõként, a vidéki piacok némi késéssel követik az eseményeket. 

A válaszadó, ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következõ 12 hónapra vonatkozó várakozások a fõvárosi agglomerációban az egy negyedévvel ezelõttihez képest kissé romlottak. A keleti és nyugati régióban egyértelmû javulás volt érezhetõ.

A tavalyi évben tovább nõttek a lakótelepi panelek árai és egyelõre nincsenek jelei a drágulás mérséklõdésének. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentõs különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzõen peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelõttihez képest nem változtak érdemben. Tavaly októberhez képest a biztos szándékú körben (tehát azok körében, akik a következõ egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 7 százalékpontos a növekedés, míg a "valószínû" szándékú körben 3 százalékpontos csökkenés következett be. 

A lakossági várakozások egy évvel ezelõtt erõteljesebbek voltak: míg a "biztos" szándékú körben éves alapon nem történt változás, addig a "valószínû" körben 28%-os csökkenés következett be. A lakásfelújításra és korszerûsítésre irányuló lakossági várakozások viszont határozottan javultak az egy negyedévvel ezelõttihez képest. Ugyan a "valószínû" körben nem történt lényeges változás, de a "biztos" szándékú körben 50%-os bõvülés történt.

A használt lakások várható áremelkedési üteme Budapesten összességében csökkent az egy negyedévvel ezelõttihez képest (4,3-rõl 2,7%-ra). A vidéki régiókban viszont emelkedett, keleten 0,7-rõl 4,3%-ra, nyugaton 2,5-rõl 4%-ra. Az új építésû lakások esetében 2-5%-os áremelkedésre lehet számítani.

A kilátások az elmúlt két évben nem sokat változtak, enyhén hullámoztak. A jelen felmérés során országos átlagban kisebb romlás volt tapasztalható (-2 pont), de a Budapestet érintõ várakozások visszaesésének mértéke figyelemre méltóan nagy (-17 pont). Az új lakások kedvezményes áfa-kulcsa 2019. december végéig hatályos. Az ezt követõ idõszak jelenleg bizonytalansággal terhes, s ez a telkekkel kapcsolatos várakozásokra egyértelmûen hat. Az építési telkek ára várhatóan 2-5%-kal nõhet a következõ egy évben.

A fõvárosi irodapiac a fellendülés idõszakát éli. A bérlõi kereslet növekvõben van, s a fejlesztési kedv is régen látott mértékû. Mindemellett a vidéki körzetekben is pozitív folyamatok figyelhetõk meg. Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2017. negyedik negyedévében kissé a 90%-ot is meghaladta, ami szignifikánsan magasabb az egy negyedévvel és az egy évvel korábbinál is (egyaránt 86%). 

Kelet-Magyarországon a tavaly októberben mért 80%-os kihasználtság idén januárra 84, míg Nyugat-Magyarországon a tavaly októberi 85%-os mutató 89%-ra emelkedett. A fõvárosi irodapiaci index az elõzõ felméréshez képest 4 ponttal emelkedett, míg az ország egészére vonatkozó mutató lényegében változatlan maradt. Éves összevetésben Budapesten 1, az ország egészében 4 pontos emelkedés következett be. Az irodabérleti díjakban Budapesten és környékén valamint a nyugati országrészben a közeljövõben 7-8% körüli emelkedés várható.

A magyar piacon több, nagyobb kiskereskedelmi lánc is terjeszkedni szeretne, a dinamikus forgalom-bõvülés pedig új szereplõket vonz a piacra. Ezt a szegmenset illetõ kilátások az elmúlt két évben enyhe hullámzást mutattak, határozott tendencia nélkül. A jelen megkérdezés során az üzlethelyiség-piaci index a fõvárosi agglomerációra vonatkozóan 3, az ország egészére vonatkozóan 4 ponttal csökkent az egy negyedévvel ezelõttihez képest. Csaknem ugyanekkora emelkedés volt regisztrálható a tavaly októberi felmérés alkalmával. A bérleti díjak esetében Budapest lehet az élenjáró (+5%), de a vidéki körzetekben is lehet némi emelkedés (2-3%-os) – nyilván komoly területi különbségekkel.

A logisztikai ingatlanok kihasználtsága érezhetõen emelkedett. A kihasználtsági ráta a fõvárosi agglomerációban a tavaly októberi 85-rõl idén januárra 89%-ra, Nyugat-Magyarországon 83-ról 91%-ra, a keleti régióban 82-ról 86%-ra nõtt. A raktárpiaci indexek egymás után három negyedévben is csökkentek. Januárban a fõvárosi index csaknem 5, míg az ország egészére vonatkozó 3 ponttal mérséklõdött az elõzõ felméréshez képest. A válaszadók között minden körzetben a stagnáló bérleti díjakra számítók vannak többségben. A következõ egy évben 1-2%-os díjemelkedés valószínû.

A várakozásoknak megfelelõen 2017-ben is felfelé mentek az árak a magyarországi lakáspiacon. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban megnyugvást hozhat az áremelkedés tekintetében.