Az idei elsõ negyedévben nõtt a szolgáltatásokkal szemben megfogalmazott kifogások száma, miközben gyengült a kereskedõk iránti bizalom. A fogyasztói tájékozottság szintje továbbra is igen alacsony szinten áll, ennek jelentõs és tartós növekedésére további erõforrások bevonása, hatékony átfogó fogyasztóvédelmi kampányok nélkül nem számíthatunk.

Míg a termékekkel szembeni kifogások aránya változatlan maradt, 2 százalékponttal nõtt a a szolgáltatásokkal szemben panaszt tevõk aránya. A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van (a panaszosok 34 százalékának ezzel a termékkörrel volt problémája), ezt követik a cipõk (26 százalék), illetve a ruházati termékek (18 százalék).

Mivel a karácsonyi idõszakban lel gazdára a fogyasztási cikkek közel 40 százaléka, az elsõ negyedévekben trendszerûen növekedni szokott a termékpanaszok aránya, ezt azonban ezúttal ellensúlyozni tudta az a tény, hogy az élelmiszerekre vonatkozó panaszok aránya viszont folyamatos csökkenést mutatott. A szolgáltatások közül a válaszadók legnagyobb mértékben az internetszolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (34 százalék), ezt követték a televíziós (19 százalék), valamint a telefonos (17 százalék) szolgáltatások.

A fogyasztói tájékozottság szintje ismét a korábbinál alacsonyabb értéket mutatott az év elsõ három hónapjában. Ennek mérésére az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idõ megfelelõ ismerete. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek után a cipõk kapcsán érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, a tájékozottság jelzésére a cipõkhöz kapcsolódó szavatossági idõ (2 év) helyes említésének aránya kézenfekvõ mutatószám. A kérdésre helyesen válaszolók aránya 2018 elsõ negyedévében 6 százalék volt, ami 1 százalékponttal alatta marad az elõzõ negyedévben mért 7 százalékos mértéknek.

„Nem az itt tapasztalt 1-2 százalékon belül maradó ingadozás a lényeg, hanem az, hogy egy olyan fontos témában, mint a vásárlói jogok, a reklamáció lehetõsége, a több mint öt éve változatlan szabályozás fõbb elemeit sem ismeri a lakosság túlnyomó része" – magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezetõ partnere. A kutatás számos, az uniós vásárlói jogokra vonatkozó kérdésére adott válaszok minõsége egyöntetûen arra mutat, hogy mind a kereskedelmi szervezetek, mind kormányzat részérõl célszerû lenne a közeljövõben átfogó kampányokkal javítani a fogyasztók tudásszintjét.

A kereskedõkkel szemben tanúsított fogyasztói bizalom jelenleg éves minimumán áll. A válaszadók többsége félrevezetésként értékeli, ha a kereskedõ vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt. A bizalmatlan vásárlók aránya 2018 elsõ negyedévében 53,3 százalék volt, 3,6 százalékponttal több, mint negyedévvel korábban.

„A fogyasztói bizalmatlanság relatíve magas értéke mutat némi ciklikusságot: a tartós fogyasztási cikkek cseréje és jótállási ügyei a karácsonyt követõ idõszakban jóval magasabb számú fogyasztó-vásárló kontaktust eredményez, ez pedig az óhatatlanul megnövekvõ negatív tapasztalatokat von maga után” – teszi hozzá Siklósi Máté.