Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdetõ magánszemélyektõl az eladást követõen mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke. A fõvárosban az idén átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni az eladásra kínált használt lakások árából, ami összegszerûen 1,07 millió forintot jelentett.

A különbözõ kerületekben lakástípustól függõen 0,7-5,3 százalék között volt az áralku mértéke. “Ez egy kicsit szélesebb sávot jelent a tavalyinál, akkor ugyanis 2,6-4,6 százalékkal tudták lejjebb szorítani a lakások árát a vevõk” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje. A szakember szerint az emelkedõ ingatlanárak miatt a vásárlók egyre inkább a külsõ kerületekben keresnek eladó ingatlanokat, illetve olcsóbb ingatlantípusok iránt érdeklõdnek, ez pedig korlátozza az alkupozíciójukat is. “A számokból az is kiolvasható, hogy már nem lehet bármilyen ingatlant bármilyen áron értékesíteni, mivel a drágább kerületekben és a nagyobb értékû ingatlanok értékesítésekor az eladóknak a többet kell engedniük a kínálati árakból” - tette hozzá Balogh László.

A fõvárosi panellakások áraiból idén átlagosan csak 2-2,6 százalékot tudtak lefaragni a vevõk. A XV. kerületi paneleknél még ennél is kisebb a vásárlók mozgástere, mindössze 1,5 százalékkal ment lejjebb a végleges eladási ár a meghirdetetthez képest. A budapesti családi házaknál más a helyzet, ezeknél átlagosan akár 4 százalékot is elérheti az alku mértéke, de van olyan kerület, például a XX., ahol 6-7 százalékkal is csökkentették az árakat.

Az országos lakáspiacon az elmúlt 1-1,5 évben a megyei jogú városok megkezdték a felzárkózást, ez a kereslet és a kínálat bõvülése mellett az árak emelkedésén is látható. A megyei jogú városokban az ingatlan.com adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan 3 százalékot, közel 600 ezer forintot engedtek az árból az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem 7 százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg.

Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok között is vannak jelentõs eltérések az alkupozícióban. Az ingatlan.com elemzése szerint Egerben és Zalaegerszegen nem nagyon tudtak a vevõk alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében. Ezzel szemben Salgótarjánban átlagosan több mint 6 százalékot is engedtek az árból az eladók. “Ez a megyei jogú városok között a legmagasabb érték, ami azzal magyarázható, hogy a városban az országos átlaghoz képest visszafogottabb a kereslet a használt lakások iránt” - tette hozzá Balogh László.

Az ingatlan.com szakértõje szerint az elmúlt 2-3 évben Budapesten és a nagyvárosokban a vevõk fizetõképessége lassabban nõtt a lakásáraknál, ezért a lehetséges alku mértéke annál magasabb, minél drágábban hirdetnek meg eladásra egy ingatlant. “Szintén nagyobb az alkupozíciója a vásárlóknak akkor is, ha az eladónak valamilyen oknál fogva - például továbbköltözés miatt - sürgõssé válik a lakáseladás. A vevõk egymásra licitálása, és az, hogy a hirdetési árnál drágábban tudnak eladni egy ingatlant ma már kifejezetten ritka jelenség. “Erre tipikusan akkor kerül sor, hogyha egy ingatlant az átlagos kínálati áraknál 20-30 százalékkal olcsóbban hirdet meg valaki, ez viszont csak az esetek kevesebb mint 1 százalékában fordul elõ” - fogalmazott Balogh László.