A magyar bevásárlóközpontoknak is az ezüstgeneráció lehet az új vásárlórétege, több pláza is tévesen fókuszál csak a fiatalokra – állapítja meg a KSH lapjában, a Területi Statisztikában megjelenõ tanulmány, amelyet a Világgazdaság idézett.Az idõsek arányának növekedése a bevásárlóközpontok üzemeltetõit arra ösztönözheti, hogy az idõsebb generáció számára is megpróbáljanak ugyanolyan vonzóvá válni, mint az aktív keresõk, a fiatal- és a középkorúak, vagy a gyermekesek számára. A KSH budapesti bevásárlóközpontokra fókuszáló kiadványában megjelent elemzés szerint egyelõre éppen a jövõben fontos korosztályok képviselõinek többsége hiányzik a plázákból.
Magyarországon az 55 év felettiek 63 százaléka sohasem vásárol bevásárlóközpontban, de a 14 év felettiek 39 százaléka sem, ami csaknem a kétszerese az EU-ban mért aránynak. A bevásárlóközpontok vesztesek lesznek, ha nem tudnak alkalmazkodni az elöregedõ társadalom igényeihez, és megnyerni az úgynevezett ezüstgenerációt. A kiskereskedelem átalakulása, a potenciális vásárlóközönség korosodása jelentette problémák Európa fejlett jóléti országait sem kerülik el. A más országokban már megjelent idõsmarketing azonban Magyarországon még kezdetleges.
Országosan és a népesség egészére jellemzõ, hogy a kisgyermekes családokban a nõk vásárolnak gyakrabban. A bevásárlóközpontok azonban kedveltebb célpontok a férfiak számára, akik évente átlagosan 13 alkalommal keresik fel õket, míg a nõk csak tízszer.
A 15–34 évesek évente átlagosan 18-szor, az 55 év felettiek viszont csupán ötször mennek plázákba. Egy jól eltalált stratégiával azonban a bevásárlóközpontok akár meg is erõsíthetik pozícióikat. Ehhez elengedhetetlennek tûnik a fókuszváltás. A mai bevásárlóközpontok jellemzõen a fiatal vevõkre koncentrálnak – figyelmeztetnek a kutatók –, holott a nagyobb nyugdíjból élõk mindenütt szívesen költenek utazásra, kultúrára, kis háziállatokra, gyógyszerre, szemüvegre, kertészkedésre és ajándéktárgyakra is. Õket kell tehát a sikerre törõ bevásárlóközpontoknak megnyerniük.
Már 2014-ben a nyugdíjasok adták a magyarországi háztartások 31 százalékát a KSH közlése szerint, az egy fõre jutó személyes célú kiadásaik pedig már elõtte is meghaladták az országos átlagot, a fogyasztási szerkezetük pedig markánsan eltért az országos átlagtól.