A horvátországi lakóingatlanok értéke jelentősen nőtt az elmúlt években, elsősorban az építési költségek megugrása miatt, miközben az ingatlanállomány nagy része továbbra sincs megfelelően biztosítva. Az Institute IGH adatai szerint 2019 és 2024 között az átlagos építési költségek mintegy 50%-kal emelkedtek, ami automatikusan megemelte azokat az irányadó értékeket is, amelyek alapján a biztosítási összegeket meghatározzák.

Ahogy a biztosított értékek igazodtak a magasabb újjáépítési költségekhez, úgy követték ezt a lakásbiztosítási díjak is. A Croatia osiguranje beszámolója szerint 2025-ben az átlagos vagyonbiztosítási díjak körülbelül 10%-kal nőttek. A társaság hangsúlyozza: ez a változás kizárólag az indexálás következménye, amely a megemelkedett építési referenciaárakhoz kapcsolódik, nem pedig az inflációhoz vagy az éghajlati kockázatokhoz. Hasonló álláspontot képvisel a Generali is, amely szerint az elmúlt években tapasztalt, hozzávetőleg 20%-os díjnövekedés a biztosítási összegek korrekciójából fakadt, annak érdekében, hogy a fedezet megfeleljen az ingatlanok valós értékének.

Ez az alkalmazkodási folyamat ugyanakkor egy mélyebb, szerkezeti problémára világít rá. Bár a horvát lakosság több mint 90%-a saját tulajdonú ingatlanban él, a lakóingatlanok mindössze 20–25%-a rendelkezik biztosítással – derül ki a biztosítók becsléseiből és a Croatian Insurance Bureau ágazati elemzéseiből.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok tulajdonos csak egy káresemény után szembesül azzal: a meglévő szerződése jóval alacsonyabb összeget térít, mint amennyibe az újjáépítés ténylegesen kerülne. Egy olyan országban, ahol az ingatlan a háztartások vagyonának legfontosabb eleme, az alulbiztosítottság továbbra is a horvát biztosítási piac egyik legsúlyosabb kockázata.