A Financial Times minden év elején felmérésben kéri ki nagy befektetési és elemzõházak szakértõinek véleményét a következõ tizenkét hónap várható gazdasági fejleményeirõl. A londoni gazdasági napilap keddi ismertetésében felidézi: két évvel ezelõtt a felmérésbe bevont közgazdászok háromnegyede, tavaly pedig 87 százaléka vélte úgy, hogy a Brexit hosszú távon káros hatást gyakorol a brit gazdaságra. Az idén valamivel jobb a hangulat, miután 2017 végén sikerült megállapodni az Európai Unióval a kilépési tárgyalások második - mindenekelõtt a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatrendszerrõl szóló - szakaszának elkezdésérõl. Az idei körkérdésre válaszoló 107 szakértõ kétharmada azonban azt mondta, hogy ugyanazt vallja a Brexit várható hosszú távú negatív gazdasági hatásairól, mint az elõzõ két évben, és csak nem egészen 20 százalékuk vált derûlátóbbá.

A válaszadó közgazdászok fele 1 százalék feletti, de legfeljebb 1,5 százalékos növekedést vár 2018-ban a brit gazdaságban, és alig 5 százalékuk jósolta azt, hogy a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési üteme meghaladja 2 százalékot. A borúlátásra leggyakrabban adott indok az a várakozás, hogy a Brexit-tárgyalások továbbra is bizonytalan kimenetele a beruházások visszafogására készteti az üzleti szektort.
Ezt legutóbbi országjelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megállapította. A pénzügyi szervezet december végén Londonban ismertetett éves értékelésében 1,6 százalékra gyengítette a brit hazai össztermék tavalyi növekedésére adott becslését az addigi elõrejelzésében szereplõ 1,7 százalékról, 2018-ra pedig 1,5 százalékos növekedést valószínûsített.

A prognózis módosításának indoklásában az IMF kifejtette, hogy a nagy-britanniai beruházások növekedési üteme máris elmarad attól a szinttõl, amelyet a jelenlegi erõteljes világgazdasági növekedési környezetben várni lehetne, és az üzleti vállalkozások várhatóan továbbra is halasztják beruházási döntéseiket mindaddig, amíg nem körvonalazódik konkrétabban Nagy-Britannia és az EU jövõbeni kereskedelmi kapcsolatainak feltételrendszere. Az IMF megállapítása szerint az Európai Unióval folyó Brexit-tárgyalások jövõbeni fejleményei jelentik az üzleti bizonytalanság egyik fõ forrását, ha ugyanis ha a tárgyalási folyamat elakad, és Nagy-Britannia rendezetlen körülmények között lép ki az unióból, az a befektetési termékek meredek árfolyamzuhanását okozhatja. Ráadásul a brit folyómérleg-egyenleg jelentõs hiánya is sebezhetõvé teszi a brit gazdaságot a befektetõi várakozások változásaitól - állt a valutaalap év végi értékelésében.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szintén Londonban ismertetett új, éves országjelentése azt állapította meg, hogy ha a brit kormány az EU-tagság megszûnésének várható idõpontjáig, 2019 márciusáig nem jut szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegû és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná a megállapodás létrejöttével számoló alapeseti prognózishoz képest. Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati alapeseti elõrejelzések 2019-re egyöntetûen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínûsítenek a brit gazdaságban.