A mintegy félmilliónyi magyarországi síelõ többnyire a külföldi országokat keresi fel annak érdekében, hogy szeretett sportját ûzhesse. Ugyanakkor a becslések szerint a kiutazók csupán fele köt biztosítást. Pedig a síelés egyáltalán nem veszélytelen sport, minden századik síelõt ér baleset a pályákon.

A balesetekbõl minden ezredik végzõdik halálesettel és minden tízedik balesetet szenvedõt ér fejsérülés. 
Évente nagyjából 5-6 ezer magyar szenved síbalesetet, ám közülük koránt sem mindenki rendelkezik síbiztosítással. Holott Ausztriában egy komolyabb baleset költségei könnyen több millió forintosra duzzadhatnak, amit biztosítás híján saját zsebbõl kell fizetnie a balesetet szenvedõnek. Hogy mást ne mondjunk, a szomszédos országban egy helikopteres mentés 1-2 millió forintba kerül. Ha utána komolyabb mûtéti ellátásra, esetleg mûtétre is szükségünk van, akkor a balesettõl függõen a költségek több millió forintra is rúghatnak.

Talán már ennyi adat is elegendõ annak belátásához, hogy nem érdemes éppen a biztosítási díjon spórolni. Gyakori ugyanakkor a még biztosítással rendelkezõk körében is, hogy nincsenek tisztában azzal, mire is terjed ki pontosan a biztosításuk, illetve milyen esetben nem kötelessége a biztosítónak fizetni. Az alábbiakban néhány gyakoribb kérdést igyekszünk tisztázni.

Milyen esetekben nem fizet a biztosítónk? Az általunk megkérdezett biztosítók válaszaiból egyértelmûen kiderült, hogy vannak olyan általános "szabályok", amelyek megszegése esetén hiába van biztosításunk: ha a baleset ennek folyományaként történik meg, akkor nem számíthatunk rá, hogy fizetni fog a biztosítónk. Tipikus ilyen elvárások a biztosítottakkal szemben, hogy magatartásuk ne legyen jogellenes. Nem fognak fizetni a biztosítók, ha a baleset a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be.

A biztosítók metagadhatják a kártérítés kifizetését, amennyiben a baleset kijekölt pályán kívül történt, vagy olyan pályaszakaszon, amely a síelõk elõl el volt zárva.

A biztosítóknál általában szintén nem térítendõ esemény, ha bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sport-tevékenységben való részvétel során, vagy azzal összefüggésben következett be a baleset, továbbá igaz ez a biztosított szándékos veszélykeresésébõl eredõ károkra is."
- tudta meg a portál a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesülettõl.

A biztosított többnyire lemondhat arról, hogy térítsen a biztosító, ha alkohol, kábítószer vagy gyógyszeres túladagolás következtében történt a baleset.

A biztosított ittas állapota valóban mentesülési ok lehet. Hogy adott esetben él-e ezzel a biztosító, az függ a konkrét élethelyzettõl. Egy bögre forralt bor elfogyasztása más megítélés alá esik, mint egy súlyosan ittas állapotban elszenvedett baleset." - tudta meg a portál Bodor Mátétól, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. utasbiztosítási üzletágának vezetõjétõl.

Tovább árnyalta az alkoholos befolyásoltság kérdéskörét Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító elnök-vezérigazgatója: "Ez a gyakorlatban azonban nem jelent automatikus elutasítást, hanem a biztosítónak minden esetben egyedileg meg kell vizsgálnia, hogy adott esetben van-e ok-okozati összefüggés a baleset bekövetkezése és pl. az ittas vagy kábítószeres állapot között, és csak akkor érvényesítheti a mentesülést, ha ez az összefüggés egyértelmûen fennáll. Például ha valaki ugyan erõsen ittas állapotban, de békésen, és teljesen szabályosan ácsorgott a pálya szélén, amikor egy másik síelõ elütötte, akkor a Biztosító nem fogja elutasítani a kárigényt az ittas állapot miatt (de ha a baleset okozója volt ittas, akkor esélyes, hogy az okozó nem lesz jogosult térítésre). A tapasztalatok szerint erõsen ittas állapot esetén az ellátó kórházak is azonnal ellenõrzik a véralkohol-szintet, mert nem minden beavatkozást tudnak elvégezni alkoholos állapotban lévõ sérülteknél (pl. nem lehet ilyen személynél altatást igénylõ mûtétet azonnal végezni), tehát ez a késõbbi gyógyulás esélyeit is romlik"

Úgy tûnik egyébként, hogy a biztosítók nem egységesen határozzák meg, hogy mi az a véralkoholszint, amely felett már nem számíthatunk túl sok jóra: például a Posta Biztosító 0,8 ezrelék, vagy ezt meghaladó, míg a Groupama Biztósító a 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegõalkohol-koncentrációnál nagyobb érték elérésekor nem fizet.

A portál által megkérdezett biztosítók mindegyikének tartalmaztak az utasbiztosításai felelõsségbiztosítást is. Ez szintén nagyon fontos, hiszen mi is okozhatunk balesetet, és a másnak okozott kárt bizony bevasalhatják rajtunk. Viszont igen nagy eltérés van aközött, hogy az egyes biztosítók mekkora összeghatárig nyújtják felelõsségbiztosításukat.

Van olyan biztosító, amely - csomagtól függõen - akár 9 millió forintig is biztosítja ügyfeleit, de olyan is, amely csak - szintén csomagtól függõen - 500 ezer forintig. Lehet, hogy elsõre az utóbbi összeg is soknak tûnik, de gondoljunk bele: ha a mi hibánkból szenved valaki súlyos sérülést, akkor könnyen lehet, hogy nem csak az orvosi ellátását, de még a lábadozása alatti idõszakban kiesõ jövedelmét is meg kell térítenünk. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mekkora összegre szól a felelõsségbiztosításunk.

Kíváncsiak voltunk, hogy bebiztosíthatjuk-e magunkat olyan esetre, amikor a sípályához való érkezésünkkor derül ki, hogy valamely természeti okból kifolyólag nem üzemel a sípálya. Mint kiderült, az általunk megkérdezett biztosítók közül egyedül a K&H Biztosítónál van ilyen szolgáltatás hóbiztosítás néven, ám õk is csak az év január 1. és március 15. közötti idõszakában térítenek.

Azt azonban több biztosító is kiemelte válaszában, hogy abban az esetben, ha baleset következtében nem tudjuk kihasználni a teljes síbérletünket, akkor a fel nem használt napok után térítenek.

Ugyanakkor a megkérdezett biztosítók mindegyike biztosítja a sífelszereléseket is. Különbségek persze itt is vannak - van olyan biztosító, amely csak a saját tulajdonú felszereléseket, míg mások a bérelteket is. A másik különbség itt is a limitek között találhatók: természetesen itt sem mindegy, hogy mekkora összeghatárig vagyunk védve az esetleges károsodástól, lopástól.

Ahogyan a K&H Biztosító válaszából kiderül, baleset esetén a több biztosítással is rendelkezõ biztosított jogosult eldönteni, hogy a kórházi költségek térítését mely biztosítása terhére kéri. Többszörös térítés azonban nem lehetséges, tehát a kórházi díjakat csak egy biztosító fogja kifizetni, akkor is ha, ha öt utasbiztosítása volt a balesetet szenvedõ ügyfélnek.

Amennyiben a választott biztosítás limitje elégtelennek bizonyul, és az nem fedezi a teljes kórházi költséget, akkor a különbözeti összeg már téríthetõ a másik érvényes biztosítás terhére.

Más a helyzet a balesetbiztosítási összegnél. Amennyiben a baleset folytán rokkantság vagy állandó egészségkárosodás következik be, akkor valamennyi biztosításunk után megkaphatjuk a balesetbiztosítási összeget. Ilyenkor tehát lehetséges a többszörözés, feltéve, hogy a biztosításaink balesetbiztosítási fedezetet is tartalmaznak.

Végezetül a portál megkérdezte, hogy nagyjából mekkora összegû kárkifizetések a leggyakoribbak a síbalesetek tekintetében. Úgy tûnik, hogy viszonylag ritkák a súlyosabb balesetek, legalábbis erre utal, hogy az Aegonnál 170-190 ezer forintos volt az átlagos kárkifizetés 2017-ben, és nagyjából a Posta Biztosító is ekkora összeget (180 ezer forintot) közölt velünk a 2016. december - 2017. február közötti idõszakra vonatkozóan. Valamivel magasabb, átlagosan 200-300 ezer forintos összeget közölt velünk az Union Biztosító.

Ugyanakkor mindegyik biztosító felhívta rá a figyelmet, hogy súlyosabb baleset esetén a költségek pillanatok alatt el tudnak szállni.Több biztosító is kiemelte, hogy az azonnali mûtétek, illetve a helikopteres mentés az, amelyek több millió forintba is kerülhetnek. Utóbbi átlagosan 1-1,5 millió forintba kerül, de a Posta Biztosítótól megtudtuk, hogy ez az összeg akár a 4 millió forintot is elérheti.

A kórházi ellátások költsége akár napi 1 000 euró is lehet, amennyiben az ellátásra magánkórházban kerül sor - tudtuk meg a Groupama Biztosítótól. Egy azonnali mûtét a kórházi ellátástól függõen akár 1,5-2 millió forintba is kerülhet, de Lengyel Márk válaszából megtudtuk, hogy 2017-ben volt olyan esetük, amikor egy darabos lábszártörést szenvedett biztosítottnak azonnali mûtétre volt szüksége Ausztriában. A mûtét közel 13 ezer euróba, tehát közel 4 millió forintba került.

Szintén jelentõsen megemeli a költségeket, ha a beteg olyan állapotban van, hogy mentõrepülõvel kell hazaszállítani, ez ugyanis 4-5 millió forintba is kerülhet. Normál esetben a hazaszállítás azonban néhány százezer forintból kijön, természetesen attól függõen, hogy melyik országban szenvedett balesetet.

Összességében tehát elmondható:hogy ha már síelni indulunk, nagyon nem éri meg a biztosításon spórolni, baleset esetén ugyanis hatalmas anyagi kárunk keletkezhet, nem is beszélve az esetleges egészségügyi károsodásról. A biztosítás megkötése azonban csak az elsõ lépés: azzal sem árt tisztában lenni, hogy a biztosításunk mire, mekkora összeghatárokig terjed ki.