Szinte pontosan négy évvel ezelõtt változott meg az a gyakorlat, hogy a PBT közzéteszi elutasító és egyezségi határozatait. Azóta a fogyasztók számára csupán nevesített ajánlásokat, illetve kötelezéseket hoznak nyilvánosságra. Utoljára ilyent is tavaly októberben tettek közzé.

A 2016. évi adatokhoz képest tavaly közel másfélszeresére nõtt azoknak a kérelmeknek a száma és aránya, amelyek elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül érkeztek. A kormányablakok a korábbinál 80 százalékkal több kérelmet továbbítottak a PBT-hez.

Megjelent viszont a PBT 2017-es jelentése, amibõl azt meg lehet tudni, hogy mennyire eredményesen panaszkodtak az ügyfelek a bankokra, biztosítókra, egyéb pénzügyi szolgáltatókra. 

A testület tavaly közel 3,7 ezer ügyet zárt le. Ezek nem egészen ötödében a panaszt meghallgatás nélküli elutasították, mivel azok nem feleltek meg a jegybanki törvényben meghatározott követelményeknek. Jellemzõen az volt a gond, hogy a panaszosok nem tettek eleget a hiánypótlási felszólításnak, illetve az ügyet nem minõsítették fogyasztói jogvitának, vagy a PBT-nek nem volt hatásköre eljárni. Mindez az elutasítások mintegy 80 százalékát ölelte fel.

A felek közötti egyezséggel az esetek 28,8 százaléka végzõdött (egy évvel korábban 26 százalékot hoztak ki). Ötven eljárás még nem fejezõdött be teljesen, de 825 esetben az eljárás után valamilyen megállapodással távozhattak az ügyfelek. Ez azonban esetenként nem fizetéskönnyítést vagy hasonlókat jelent, hanem például azt, hogy a bank vállalja: pontos kimutatást készít.

Mindössze 5 olyan egyezséget jóváhagyó határozatról van a PBT-nek tudomása, amelyeket a szolgáltatók nem teljesítettek. Ennek oka részint az, hogy a kérelmezõ sem teljesítette a vállalását, egy ügyben pedig idõközben a szolgáltató felszámolási eljárás alá került. További 7 ügyben még nem érkezett meg a válasz a teljesítési felhívásra. Összességében az egyezségi határozatok esetén – a folyamatban lévõ ügyeken kívüli – 844 ügy közül 839 teljesítésre került, ami 99,4 százalékos arányt jelent.

PBT jelentése szerint az összes, a kérelmezõk szempontjából kedvezõ végkimenetelû ügyek aránya 40,7 százalékra nõtt, ami az elõzõ évhez képest 8,5 százalékpontos növekedés. Ebben az arányban szerepelnek azok az eljárások is, amelyekben a kérelmet azért vonták vissza, mert sikerült idõközben megállapodni a szolgáltatóval (kvázi egyezség).

A testület elé került pénzügyi fogyasztói jogviták lezárására 2017-ben átlagosan 57 napra volt szükség, ami 5 nappal több az elõzõ évi ügyintézési idõnél. Ennek oka – olvasható a jelentésben –, hogy a tényállás tisztázása és az egyezségkötés elõsegítése érdekében az eljáró testületi tagok gyakrabban tûztek ki folytatólagos meghallgatást. Az is gyakrabban fordult elõ, hogy a meghallgatást követõen az egyezségi ajánlat módosítása és annak elfogadása végett áttértek az írásbeli eljárásra.