A mabisz.hu oldalon már olvasható a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, amely tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük. Még mindig több tízezer ilyen jármű lehet a közutakon, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően e hét első feléig kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosító társaságaiktól a jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifákat. (A mostani kampány a mintegy 5,3 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1,1 milliót érint, közülük 636 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsiét.) A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk a társaságuknál, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

A 12 piaci szereplő közül 11 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, miközben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok, közel százféle kedvezményt lehet igénybe venni. Ezek mindegyike már kalkulálható a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

A kedvezményrendszerről általánosságban elmondható, hogy a partnerkedvezmények bővültek, s az egyszerűsítés felé mentek el. A díjkalkulációban számít, hogy rendelkezünk-e tömegközlekedési bérlettel, vagy éppen hogy az évszaknak megfelelő gumit használunk-e. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye. Természetesen változatlanul megmaradt a bonus-malus rendszer is – a mostani váltásban érdekelt autósoknak mintegy hetven százaléka B10 kategóriában van. A kármentességi kedvezmény is továbbél, tehát jellemzően a károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján is megmaradt, de a szorzók változhattak.

Mivel a károkozók aránya éves szinten mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem érinti ez a kérdés. A Századvég októberi ezer fős felmérése alapján a kgfb-index értéke 80,3, magasabb, mint a teljes biztosítási elégedettségi index értéke (78,9 pont) a 100 fokú skálán, ami nagymértékű elégedettségről tanúskodik a biztosítottak részéről. A megkérdezettek körében gépjármű káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelenlevő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon a saját biztosítójával kapcsolatban.

Azokat, akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a pénteken közzétett, 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat jobb belátásra késztetheti. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 840-5210 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a  4260 forintot is elérheti naponta.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők. Ezért a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül időben vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

Azon károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak, a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról végzik. Felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a kárbejelentést a MABISZ felé kell megtenni, a kárrendezést pedig a káriratok alapján a MABISZ vagy az időközben azonosított felelősségbiztosító folytatja le, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 620, idén október végéig 340 biztosítással nem rendelkező károkozó ügyében érkezett megkeresés.

A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet teremtett, bár a szektort eddig kevésbé érintette. A GDP-alakulása kis késéssel, de a biztosítók életbe is be fog gyűrűzni, ennek hatása várhatóan a jövő évben fog jelentkezni. A biztosítókba vetett bizalom idén is tovább erősödött – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége sajtótájékoztatóján.

A biztosítási termékek közül az utasbiztosítási piacot érintette leginkább a járvány, lényegében megszűntette. Harmadik negyedéves adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de 70-80%-nál kisebb csökkenésre nem számítunk – mondta Pandurics Anett MABISZ elnök.

A kötelező biztosításokra elsősorban a kárgyakoriságon keresztül hatott: a második negyedévben 12%-kal jobb volt a kárráfordítás, de a nyár folyamán ez visszatért a válság előtti szintekre, hiszen a korábban tömegközlekedéssel közlekedők is autóba ültek.

Az életbiztosításoknál a második negyedévben növekedés volt megfigyelhető, köszönhetően az online kötésnek. Nagyon tudatosak az ügyfelek: egyelőre nincs drámai pénzkivonás a biztosításokból, sőt jól alakulnak a számok. Erre magyarázatot adhat a rendkívül magas készpénztartás, hiszen így elsőre ahhoz nyúlnak az emberek. Bőven lenne még hova fejlődni élet-, illetve nyugdíjbiztosítások tekintetében, hiszen számos felmérés alapján elég komoly a lemaradásunk Európán belül a nyugdíjmegtakarítások terén.

A biztosítók közül 11-en hirdettek új kgfb-tarifát január 1-jével. Évek óta egyre kevesebb autós – idén a magántulajdonban lévő személygépkocsik 17-18%-a – érintett az év végi kampányban. Mivel a meghirdetett tarifák igen komplexek, érdemes a MABISZ Díjnavigátor segítségével összehasonlítani azokat, amely eszköz a mai naptól már a 2021-es aktuális tarifákkal frissült.

Rengeteg félrevezető információ jelent meg az MNB elvárásaival kapcsolatban, emelte ki a MABISZ elnöke. Valójában a felügyelet azt fogalmazta meg, hogy a biztosítók megalapozott adatokkal támasszák alá tarifáikat, ami egy jogos elvárás. A károkozói pótdíj megszűntetéséről nincs szó, csak a túlzott, kiárazó tarifákat fogja vizsgálni az MNB. Mivel a károsultak aránya mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem is érinti ez a kérdés. A károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján megmaradt, de mérséklődött.

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végezett felmérés eredményei szerint a biztosítók megítélése évek óta szinte töretlenül javul: a teljes piac elégedettségének mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén októberre 55,8 értékre emelkedett– foglalta össze Pillók Péter, Századvég piac és közvéleménykutatási igazgatója. A különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve jelenleg az egészségbiztosítások állnak az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók (81,4 pont), ezt követi a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás 80,8, illetve 80,6 pontos indexértékkel. Legalacsonyabb az elégedettségi szint az utasbiztosítással rendelkezők körében, ennek értéke 78,4 pont a 100 fokú skálán. Az előző évhez képest a CASCO-val való elégedettség nőtt a leginkább (4,6 pontos növekedés).

A biztosítástípusok közül változatlanul a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, lakását a magyar felnőtt lakosság 73,9 százaléka biztosította, míg KGFB-je 70,7 százalékuknak, életbiztosítása 50,8, balesetbiztosítása pedig 46,6 százalékuknak van. Az előző évben tapasztalt enyhe növekedés után most enyhe csökkenés látható a lakosság biztosításokkal való ellátottsága terén. A legnagyobb visszaesés a balesetbiztosítások kapcsán tapasztalható, ez esetben 10,2 százalékponttal csökkent a biztosítással rendelkezők aránya 2019-hez képest. A demográfiai összefüggéseket tekintve többféle biztosítással rendelkeznek a 40-59 évesek, a magasabban kvalifikáltak, a Nyugat-Magyarországon élők, és a jobb anyagi helyzetűek.

A gépjárműbiztosítással rendelkezők 80,2 százaléka elégedett a biztosító eljárásával, a kapcsolattartás módjával és minőségével pedig 83,3 százalék. Gépjármű-káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be. A káresemény során károsultként jelen levő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, míg károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon saját biztosítójával kapcsolatban.

A nem gépjármű célú, egyéb biztosítások esetén is változatlanul magas az elégedettség: a szerződéssel kapcsolatban adott tájékoztatással a válaszadók 81,4, a kapcsolattartással pedig 83,7 százaléka elégedett. Egyéb biztosításhoz köthető káreseményről a válaszadók harmada számolt be, közülük 80 százalék elégedett volt a szolgáltatással.

A járványhelyzet a lakosság 43,9 százalékát motiválta arra, hogy áttérjen az online ügyintézési és szerződéskötési módokra (bármilyen ügyben), míg kifejezetten a biztosítással rendelkezők körében a biztosítási ügyintézés kapcsán ez az arány 34,9 százalék. A biztosítottak harmada tehát a járvány hatására nagyobb hajlandóságot mutat az online biztosítási ügyintézésre, mint korábban.

A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését, mondja Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat folyóirat novemberi számában. A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint ebben az új korszakban minden tényezőnek, ami a bizonytalanságot kockázattá transzformálja, a társadalmi hasznossága és súlya nőni fog.

A digitalizáció egyre inkább meghatározó elemévé válik az életünknek. Így azok a szakmai tevékenységek, amelyek a bizonytalanságokat képesek már kalibrálható nem-tudássá, vagyis kockázatokká alakítani, nagyon fontosak, és mint ilyenek, sikeresek is lesznek, állapítja meg Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat legfrissebb számában. Ez a helyzet tehát felértékeli például a biztosítást is, mint emberi tevékenységet. „A 2020-tól megnyíló korszaknak – mert ez korszak lesz, itt lezárult valami – a központi szava a bizonytalanság”, ami pillanatnyilag a recesszió lefutása körüli találgatásokban is lemérhető éppúgy, mint a viselkedési minták tartós változásaiból, amelyeknek a következményeit nem tudjuk levezetni az eddigi trendekből. „Azt hiszem, ilyen méretű bizonytalanság békeidőben még nem leselkedett az emberiségre,” teszi hozzá a volt jegybankelnök.

Maga a válság azért is roppant érdekes, mert bár valóban példa nélküli szinkronitással állt be a világban, ám mégsem szimmetrikus, mert a társadalmak különböző szituációban élik meg azt. Így például Amerika kapcsán egyre óvatosabban kell kezelnünk azokat a korábbi képzeteinket, hogy az ottani munkaerőpiac nagyon dinamikus, és ha fel is fut gyorsan a munkanélküliség, de az álláskeresők heteken belül el tudnak helyezkedni. „Ha nincs meg az IT-képesség, a digitalizáltság magas foka, a szélessáv – és ne gondoljuk, hogy ez Amerikában mindenhol megvan – máris nehézkesebbé válnak a folyamatok… Mind kevésbé gondolom, hogy az amerikai gazdaság a világgazdaság lokomotívja lehet.” De az sem biztos, hogy a helyét majd Kína veszi át, mivel a közepes fejlettség csapdája jellemző az ázsiai óriásra, továbbá „régi tapasztalat, hogy ha egy hosszú-hosszú töretlen növekedési szakasz után bármi törés jön, ott olyan feszültségek tudnak keletkezni, amelyeknek a társadalmi mozgásformáit nem tudjuk előre jelezni.” Bod Péter Ákos ezért azt gondolja, hogy az elkövetkezőkben nem az említett két nagy ország fogja magával húzni a többit, hanem a régióknak a jelentősége nő meg még inkább. „Még egy nagy országon belül is lesznek olyan területek, amelyek prosperálnak, és lesznek olyanok, amelyek nem tudnak bekapcsolódni ezekbe az új játékszabályok szerint működő gazdaságokba.”

Ezek a folyamatok pedig fel fogják erősíteni a valutarégióknak a fontosságát, amiből adódóan a dollár részaránya a világgazdaságban idővel süllyedni fog. És bár hangsúlyozza: „az egész történetben olyan sok „ha” van, hogy mindez nem előrejelzés, hanem szcenárió-képzés”, de úgy véli, hogy a 2020-as évek elején fokozatosan vagy hirtelen, de be kell következnie egy normalizálódásnak. Vagyis „a kamatok fel, a tőzsdeindexek le. Mert most fordítva van.”

A Biztosítás és Kockázatban továbbá életút interjú is olvasható dr. Kepecs Gáborral, aki a magyarországi Aegon biztosító elődjének volt az első számú vezetője, később pedig az Aegon N.V. igazgatósági tagjaként, a kelet-közép-európai régiójának vezetőjeként széles rálátása volt az európai és magyarországi biztosítási folyamatokra. A folyóiratban egyebek mellett részletes elemzés hasonlítja össze a cseh és a magyar élettartam kockázatokat, szó van az idősödés fogalmának egy lehetséges átdefiniálásáról, egy, a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos európai felmérésről, valamint a COVID-19 járvány tavasszal és nyáron tapasztalt hatásairól a hazai biztosítási piacra.

A mabisz.hu oldalán napokon belül frissülő Díjnavigátoron minden érdekelt összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ajánlatát. A novemberi kampányidőszakban még mindig több mint 1,1 millió gépjármű üzembentartó érintett, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

A biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1 100 650 gépjármű üzembentartó érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez a közel öt és félmillió kgfb-szerződésnek a 20,03 százalékát teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,90 százalékát, több mint hatszázharminchat ezret. (Tavaly még kilencvenezerrel többen voltak ez utóbbi kategóriában.)

A tavalyi kampány során az érintettek közül 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt (szemben a megelőző évi több mint százharmincötezerrel). A társaságok ezen belül hatvannégyezer magánszemély által üzemben tartott személyautó szerződését törölték tavaly év végével, (tavalyelőtt hatvannyolcezren voltak), az elmúlt évek tendenciája alapján nagyjából tehát minden tízedik érintett vált biztosítót.

Tekintettel arra, hogy a magyar gépjárműpark átlagéletkora meghaladja a tizennégy évet, nem meglepő, hogy azért még mindig viszonylag sok tulajdonos, illetve üzemben tartó „ragadt bent” a kampányidőszakban, jellemzően tíz évnél idősebb járgányával. Mivel ebben a körben többnyire magas bónusz fokozattal rendelkeznek (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), így éves átlagdíjuk jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak. A biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben. Mindennek ellenére célszerű jóval a biztosítás megkötése előtt összehasonlítani a kapott ajánlatot a versenytársakéval, hiszen a társaságok rengeteg, (évek óta közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a tarifálásukban. Ezek mindegyike szerepel majd a mabisz.hu oldalon található, s az aktuális ajánlatokkal napokon belül frissülő Díjnavigátorban. A szövetség 2010 óta működteti ezen szolgáltatását, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az alkalmazás kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál. Az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

A díjakat a gépjármű-biztosításban érintett 13 társaság a saját üzleti stratégiájával összhangban kalkulálja ki, kárhányaduk (díjbefizetések és kárkifizetések aránya) valamint a piaci tendenciák – mint például a folyamatosan növekvő forgalomból következő baleseti statisztikák, a szervízdíjak és autó alkatrészárak alakulása – figyelembe vételével. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában. Az európai éves átlagdíj a biztosítók nemzetközi szervezetének, az Insurance Europe-nak a legutóbbi összegzése szerint 230 euró környékén áll.