Álláshirdetés


Álláshirdetés

A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE) Adminisztrációs feladatainak ellátására munkatársat keres,

Adminisztrátori

munkakörbe.

Adminisztrátor főbb feladatai:

A beérkező és elküldött elektronikus illetve postai küldemények feldolgozása:

  • A Cégkapuról vagy egyéb elektronikus úton megküldött dokumentumok letöltése, és azoknak a rendszerünkbe való feltöltése
  • A kimenő elektronikus és papír alapú postai dokumentumok kiküldésre való előkészítése
  • Elektronikus adatnyilvántartás naprakész vezetése:
    • A MABISZ Dokumentum Elosztó Csoport munkájának támogatása
    • Peres eljárásokban a MABISZ Jogi Csoport munkájának támogatása
    • Közvetlen kapcsolattartás a MABISZ ESZE jogi képviselőivel, szakmai konzultációk, ügyintézői szintű kapcsolatok támogatása
    • Együttműködés a MABISZ ESZE más szervezeti egységeivel

Az új munkatársunkkal szembeni elvárások:

  • Középfokú végzettség,
  • Előnyt jelent: Adminisztrátori gyakorlat, Jogi asszisztens tapasztalat.
  • Web alapú rendszerek és a Microsoft Office rendszerek felhasználói szintű ismerete,
  • Jó kommunikációs és együttműködési képesség,
  • Igényes munkavégzés,
  • Erkölcsi feddhetetlenség, büntetlen előélet

Amit kínálunk:

  • Alkalmazotti munkaviszony,
  • Jó munkahelyi légkör, kulturált körülmények
  • A magyar biztosítási piachoz igazodó jövedelem,
  • Eredmény, illetve teljesítmény alapú, alapbéren felüli bónusz.
     

A fényképes önéletrajzzal és motivációs levéllel kiegészített jelentkezéseket a zoltan.horvath@mabisz.hu e-mail címre kérjük megküldeni 2022. március 15-ig.

Esettanulmány verseny


2021-es verseny

A MABISZ sorrendben már ötödik esettanulmány versenyének alanya a fiktív Alfa biztosító volt. A két külön kategóriában, középiskolásoknak, illetve egyetemistáknak kiírt pályázatban a három tagú csapatoknak két területet kellett megvizsgálniuk:
1. Egy választott globális trend elemzése: (összekapcsolt világ, a kárbejelentés jövője, dróntechnológia fejlődése, klímaváltozás, valamint kiberbiztonság). Ezek közül egy téma részletes áttekintése és a kapcsolódó stratégiai kérdések alapján egy javaslat megfogalmazása az Alfa Biztosító menedzsmentje számára.
2. A jövő munkahelyének vizsgálata: Hogyan fog kinézni a jövő biztosítói munkahelye? A technológiai fejlődés és a bemutatott globális trendek hogyan hatnak a munkaszervezésre és a munkafolyamatokra? A járvány megmutatta, hogy működik a rugalmas, otthoni munkavégzés. Vajon megmarad a jövőben? Hogyan változik meg a jövőben a biztosítók által a munkavállalók irányába nyújtott munkáltatói értékajánlat?

41 egyetemista és 24 középiskolás csapat jelentkezett, az egyetemisták közül Budapest mellett Miskolcról, Pécsről, Csíkszeredáról a középiskolásokat illetően pedig Ceglédről, Nyíregyházáról, Békéscsabáról, Hajdúböszörményről, Eger, a szlovákiai Gútáról, valamint Székelyudvarhelyről.

A döntőre hét egyetemista és négy középiskolás csapatot hívott be a biztosítók képviselőiből álló szakmai zsűri. A kiélezett versenyt jellemzi, hogy a zsűri két különdíjat is kiadott. A legjobb HR megoldásért a jövő munkahelye témára az egyetemistáknál a PTE Solution csapatának (Fenyvesi Adrián, Hajdu Bence, Fogt Adél), a leginnovatívabb megoldásért a Neumann János középiskolából érkező Biztosokk csapatának (Pomaházi Krisztina, Együd Noémi, Juhász Keve), egy szenzorokkal felszerelt autófólia alkalmazásért. A zsűri döntése alapján az egyetemisták között a harmadik a Biztosítársak csapat lett: Takács Ákos, Bácsi Nelli és Péter Veronika a Corvinus egyetemről. A második hely a Biztos pontok nak jutott, csapattagok: Józsa Tamás Áron és Drótos Annamária a BME-ről, Kosztyu Konrád pedig a Corvinusról.

A középiskolásoknál a harmadik a Széchenyi Biztosítási Társaság lett,: Hrabovszki András, Márta Balázs és Csatári Szabolcs a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Gazdasági Technikum és Kollégiumból érkezett, a második helyezett Amigok tagjai: Birtalan Tibor József, Imets János és Lukács Szilárd pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot képviselte. Az első helyezett pedig az egyetemisták részéről a Pinewood Consulting ELTE-s, Corvinusos vegyes csapata lett, – Tankó Eszter, Tenke Áron és Nagy Ábris – a gimnazisták részéről pedig a TZS – Halász Lili Anna, Sziklai Anna és Bolyós Barbara, felkészítő tanáruk: Berta Anikó – a Radnóti Miklós Gyakorló iskola és Gimnáziumból.

Az első helyezettek minden csapattagja egy Ipad-et, a másodikak és a különdíjasok egy drónt, a harmadikok egy vezeték nélküli fülhallgatót kaptak.

A díjazott egyetemista pályázatok az alábbi linkeken tekinthetők meg:

https://docs.google.com/presentation/d/16kLSj-BsD9G8fZJmWHRWdcZVUYJeO_pQ/edit


https://docs.google.com/presentation/d/1wD3-M-3qBaLNnxc2_zrMS8ISdwDvr60R/edit#slide=id.p1
https://docs.google.com/presentation/d/1j-Kh6gMaJZMNntSUWzkuJz6H5fytpZWC/edit
https://docs.google.com/presentation/d/1BJVgOzniPltxyRtUv2LyUOShWqftlBdI/edit

A díjazott középiskolás csapatoké pedig itt:

https://docs.google.com/presentation/d/1zu258XPZ7my7eORw09S9qK2y95ESqUOg/edit?dls=true


https://docs.google.com/presentation/d/14G8TU37eHJVW3rQOFNWX9sVQ5qUMCrTE/edit
https://docs.google.com/presentation/d/1M4pdKMr4xr71RSgs9pBUw1EATTlvEujG/edit#slide=id.p1
https://docs.google.com/presentation/d/1PD7DCqBItJPq13TKBB3BAR6eKXBSVGNf/edit

Három és fél milliárdos számlát hagyott maga után a január végi vihar


Három és fél milliárdos számlát hagyott maga után a január végi vihar

2022.02.07.

Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret. Ezekre a biztosítók közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. A fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint ezerötszáz bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

 

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit. (Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

 

A fenti statisztika jól mutatja, milyen nagyságrendű károkat okozott a január 30-i szélvihar. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

 

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, pala, kúpcserép, kémény, valamint a kerítés, vakolat, ablak, ajtó, kocsibeálló, redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak. A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek is jelzik, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. 

 

Az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

A január végi vihar további jellemzője, hogy nem lokálisan pusztított, hanem szinte az ország teljes területén: különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról, Karcagról.

 

Ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján részletes tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A hagyományos piaci termékek mellett már hét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Felelősségbiztosítás kell az olasz sípályákra!


Felelősségbiztosítás kell az olasz sípályákra!

2022.01.31.

A külföldre utazó síelőknek nemcsak a célországba való beutazás gyorsan változó feltételeivel érdemes naprakészen tisztában lenniük, de azzal is, hogy az utasbiztosításuk milyen helyzetre milyen fedezetet kínál. Olaszországba például ne utazzunk felelősségbiztosítási kiegészítés nélkül, hívja fel a figyelmet a MABISZ.

 

Javában tart a síszezon, a veszélyesnek minősülő sport kockázatai is egyre gyakrabban jelentkeznek. Egy franciaországi nyílt combcsonttörés helikopteres mentése, eddigi műtétjei, esedékes mentőautós hazaszállítása előreláthatólag 2,5-3 millió forintba fog kerülni. Egy vesesérülésekkel járó ausztriai esés klinikai ellátása és az intenzíven történő lábadozás, valamint a mentős hazaszállítás megszervezése szintén 2-3 millió forintra rúg majd. De egy „egyszerűbb”, franciaországi csuklótörés ellátása, valamint a síbérlet fel nem használt részének a térítése is 450 euróba (kb. 135 ezer forintba) került az egyik biztosítónak.

 

Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, akiknek a jelentős része ezekben a hetekben, hónapokban előszeretettel látogatja a környező országok, valamint Európa más sípályáit. Bár a tapasztalatok szerint a síelők körében nagyobb arányban kötnek utasbiztosítást, mint a külföldre utazók egészét tekintve, (nagyjából minden második határátlépéshez társítható kötvény,) de főleg az „egynapos” kiruccanók így is gyakorta elfeledkeznek a mindenkori kockázatokról. Pedig a külföldi szolgáltatók az ellátott személyen hajtják be az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. (Az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben, amelyek rendszerint a sípályák mellett vannak, az igénybe vett ellátás költségeit eleve a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie. A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, poggyászkárt, a sürgősségi fogászati ellátást, nincs asszisztencia, jogvédelem- illetve tolmács szolgáltatás, nem tartalmaz felelősségbiztosítást sem.)

 

Ráadásul a mostani szezonban a koronavírus járvány összetett veszélyeket hordoz magában kiutazás előtt és alatt is. Az utasbiztosítással (is) foglalkozó MABISZ-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel: így amennyiben a biztosított a külföldi utazás során Covid-19 vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. Mivel azonban éles versenypiacról van szó, amelyen a 12 MABISZ-tagbiztosító mellett más (jellemzően határon átnyúló) társaságok is jelen vannak, és valamennyien egyre inkább személyre szóló feltételekkel próbálják az ügyfelek igényeit kielégíteni, ezért a konkrét termék kiválasztásakor érdemes végig gondolni, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő plusz kiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit, van-e benne útlemondási elem és az mire terjed ki. A gyorsan mutálódó vírus új élethelyzeteket állít elő, amelyekhez a biztosítók igyekeznek alkalmazkodni, de társaságonként nagyon eltérő lehet a kockázatvállalás formája és a térítési összegek. Így például útlemondási biztosításnál az utazásképtelenség fogalma tartalmazhatja akár a tünetmentes fertőzöttség miatti elállást is. Vagyis utazásunk megszervezésekor nemcsak azzal érdemes tisztában lennünk, hogy a célországban melyek az éppen aktuális beutazási feltételek (milyen oltásokat fogadnak el, mi vonatkozik az oltatlanokra, stb.), de annak is fontos utánanéznünk, hogy az általunk kockázatosnak beazonosított élethelyzetekre melyik termék kínálja a számunkra legmegnyugtatóbb fedezetet.

 

A fentiek mellett az Olaszországba utazóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az egyre gyakoribb síbaleseteknél ugyanis a felelősség tisztázása sem egyszerű, márpedig ezen múlik, hogy ki viseli a gyógykezelés költségeit. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható biztosításoknak azonban van egy viszonylag alacsony limitje, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amely tartalmazza a felelősségbiztosítást is, és amely az egészségügyi fedezeten kívül a dologi károkra is kiterjed. Egy viszonylag új rendeletről van szó, de a MABISZ tagbiztosítóinak nagy többsége már most is vagy a biztosítási kötvényen tünteti fel angolul, vagy az ügyfél kérésére külön igazolást ad ki arról, hogy az utasbiztosítás felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaz.

Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco


Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco

2022.01.24.

Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.

Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.

A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.

A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.

Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!

Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.

Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.

Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.

Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.

Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.