Kártalanítási Szervezet


Kártalanítási Szervezet

kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A Zöldkártya Rendszer azonban nem terjed ki azon ügyekre, melyekben a károsult kárát nem saját országában, hanem külföldön okozták (szenvedett kár). Ilyen esetekben a károsult a kár érvényesítése során nehézségekbe ütközött az idegen jogrendszer, idegen nyelv, szokatlan kárrendezési eljárások és gyakran indokolatlanul elhúzódó kárrendezés miatt, ha kártérítési igényét külföldön, külföldi biztosítóval szemben kell érvényesítenie.

Utasbiztosítások


Utasbiztosítások

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbi tájékoztató nem teljes körű. A biztosításokra vonatkozó általános szabályok, melyek az utasbiztosításokra is vonatkoznak (szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés kötelezettség és annak elmulasztásának következményei stb.) az alábbi összefoglalóban nem szerepelnek. Jelen tájékoztató nem helyettesíti ezek ismeretét. Kérjük ezért, hogy a részletes feltételekről mindenkor alaposan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt!

Miért érdemes utasbiztosítást kötnöm – mit tartalmaz az utasbiztosítás?

Hol van helye a biztosítási védelemnek? Milyen útra kössek biztosítást?

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó közül kevesebb, mint fele), és van, aki nem.

Egyrészt fontos, hogy nemcsak távoli, egzotikus úticélok esetén, de akár egy olaszországi, horvátországi vagy belföldi út esetén is igen hasznos lehet a biztosítás. Előbbi esetén az Európai Egészségügyi Kártya által helyben nem fedezett költségekre tekintettel is indokolt biztosítást kötni (pl. magánkórház, klinika általi ellátásnál, vagy az adott ország szabályai szerint az egészségügyi ellátással kapcsolatos önrész megtérítésére).

Ha viszont valaki a külföldi útja során fontosnak tartja a biztosítási védelmet, akár az év egészére is megvásárolhatja biztosítási fedezetét.

Miért érdemes utasbiztosítást kötnöm?

Az utasbiztosításra minden utazónak szüksége lehet, és azért érdemes megkötni, hogy ha bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gondja felmerül külföldön, azt megoldják Önnek.

A biztosító 0-24 órában elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása segít a problémák megoldásában.

Van Európai Egészségügyi Kártyám (EEK), akkor is szükségem van utasbiztosításra?

Az Európai Egészségügyi Kártya nem feltétlenül elég felmerülő költségei megtérítésére.

Az EEK kártya számos esetben csak korlátozottan használható, csak a helyi TB-vel szerződött szolgáltatók fogadják el, nem biztosít teljes ellátást és teljes költségmentességet a felmerülő költségekkel szemben.

Az EEK kártya segítségével a magyar utazó ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott uniós tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat nem fed le az EEK kártya. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket tehát saját költségén kellene megtérítenie, ha nincs biztosítása:

  • önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet),
  • helikopteres mentés költsége (pl. egy síbaleset esetén),
  • búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán),
  • bármely olyan orvos/egészségügyi szolgáltató általi ellátás költsége, aki/amely nincs szerződésben az állami egészségbiztosítással – pl. egy görögországi nem „zöldkeresztes” orvos általi ellátás költsége,
  • bármely tagállamban felírt gyógyszer ára; a gyógyszerekre általánosan igaz, hogy azt csupán felírja a külföldön felkeresett orvos és a gyógyszert a betegnek kell a saját költségén kiváltania
  • gyógyászati segédeszközök költsége (pl. térdrögzítő, mankó),
  • a beteg hazaszállításának költségei (az EEK kártya nem fedezi pl. a mentővel, vagy mentő repülőgéppel történő hazaszállítást)
  • a hozzátartozók többletköltségei (pl. megváltozott hazautazási időpont miatt felmerülő utazási költségek, extra szállásköltség, telefon-költség),
  • autós utazásnál, ha a sérült nem tudja hazavezetni az autót, akkor sofőr-küldés költsége,
  • továbbá az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

A bankkártyámhoz tartozik utasbiztosítás is. Akkor is szükségem van külön utasbiztosításra?

Fontos ellenőrizni a meglévő biztosítási védelem tartalmát: mely országokra, milyen tevékenységre, milyen időszakra is vonatkozik az adott biztosítás, a biztosítási díj be van-e fizetve, megfelelő nagyságúak-e a biztosítási összegek (figyelembe véve a célországban jellemző egészségügyi ellátás árszínvonalát, vagy a biztosítani kívánt poggyász értékét).

Több bankkártyához tartozó utasbiztosítás feltétele, hogy a bankkártyát az adott országban már használni kell fizetésre vagy pénzfelvételre, csak ezután indul a biztosítási fedezet.

Amennyiben minden rendben van, a biztosítási összegek (limitek) kellően magasak és az adott tevékenységre megfelelő biztosítással rendelkezik, amely kiterjed valamennyi együtt utazó személyre, akkor nyugodtan vághat neki az útnak. Ellenkező esetben viszont célszerű a megfelelő védelemről gondoskodnia, pl. kiegészítő utasbiztosítást választani. Jó tudni, hogy a bankkártyába épített biztosítás és a külön kötött üzleti biztosítás biztosítási összegei a tényleges költségek erejéig összeadódnak, a baleseti térítést pedig valamennyi biztosítás alapján megkapja az ügyfél.

A repülőjegy/vonatjegy, távolsági buszjárat jegyára nem tartalmaz biztosítási védelmet?

Számos utazási irodában elérhetőek utasbiztosítási szolgáltatások, de a biztosítási védelem meglétéről, tartalmáról, áráról, azaz a biztosítás díjáról mindig külön tájékoztatást kap, ez a szolgáltatás külön vásárolható meg. Léteznek olyan rendezvények, amelyek esetében a belépőjegy megvásárlásával egy – általában korlátozott szolgáltatási körrel – balesetbiztosítási védelemhez is hozzájuthat, azonban a menetjegyek jellemzően nem tartalmaznak utasbiztosítási védelmet.

Csak egy napra ugrok át a szomszéd országba, miért volna szükségem utasbiztosításra?

A baj sajnos egy nap alatt is megtörténhet, akár belföldön, akár külföldön. Egy rövidebb út alatt is ugyanazok a veszélyek leselkednek Önre, mint hosszabb tartózkodás idején. Egy nap alatt is érheti Önt baleset, jelentkezhet vakbélgyulladás, okozhat sajnálatos közlekedési balesetet, vagy ellophatják úti okmányait, stb.

Megtörtént példa egy honfitársunk fél napos bécsi látogatása, amikor az út egyetlen célja az esti operaelőadás megtekintése volt. A néző két felvonás között rosszul lett és a hozzá kiérkező és segítséget nyújtó szakorvosi ellátás 180 eurós költségét utóbb – biztosítás híján – a betegnek kellett állnia.

Mit tartalmaz az utasbiztosítási védelem?

Bár az utasbiztosítások részét képező balesetbiztosítási fedezet jellemzően belföldre és külföldre is szól, az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán balesetbiztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig betegségbiztosítási fedezetet (pl. a kórházi ápolási költségek megtérítésére), poggyászbiztosítási fedezetet (pl. poggyászkésedelemre vagy elveszett okmányok pótlására), illetve felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, valamint egyéb asszisztencia szolgáltatást is magukban foglalhatnak.

Mi az asszisztencia szolgálat?

Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk hová forduljunk. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 óráján át rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak gyors kiszolgálásról. Amennyiben a helyszíni segítségnyújtáson kívül további segítségre is szükség van (pl. hazaszállítás), akkor a biztosító azt is megszervezi.

Mi az útlemondás biztosítás?

Adott esetben ez a szolgáltatás is rendkívül hasznosnak bizonyulhat. Adódhatnak olyan váratlan esetek, mint pl. egy vírusos megbetegedés, ami miatt az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útlemondás biztosítással védekezni lehet az ilyenkor felmerülő pénzveszteséggel szemben.

Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat téríti vissza a biztosító – lehetővé téve ezzel az utazási élmények későbbi pótlását.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket, önrészt alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések, vagy ezek következményei jellemző módon kizárásra kerülhetnek. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mire kell figyelnem a biztonsági kockázatokkal, a terrorizmus veszélyével kapcsolatban?

Minden korra érvényes volt, és érvényes is marad, hogy az utazás veszélyeket rejt magában, illetve felmerülhetnek speciális kockázatok, amelyeket indulás előtt azonosítani, mérlegelni, és lehetőség szerint kezelni szükséges. Napjainkban különösen fontos számba venni a biztonsággal, terrorizmussal kapcsolatos kockázatokat.

Utazásunk megtervezésekor legyünk figyelemmel arra, hogy a célország szerepel-e az illetékes konzuli szolgálat által nem ajánlott úticélok között, és erről a tényleges kiutazás előtt újra győződjünk meg. Fontos tudni, hogy bár a terrorizmussal kapcsolatos biztosítási eseményeket a biztosítótársaságok általában kizárják kockázatviselési körből (mivel pontosan fel nem mérhető nagyságú kockázatot jelentenek és mert az utazások számához képest szerencsére nagyon ritka események), a biztosítók többsége azonban a vétlen utast – aki kiutazáskor nem egy a konzuli szolgálat által nem javasolt országba utazik és merénylet elszenvedője lesz – ellátja, számára szolgáltatást teljesít.

A biztosítási védelem pontos tartalmáról (lefedett országok és események) minden esetben tájékozódjon kiutazása előtt!

Az utasbiztosításhoz (is) kapcsolódó biztosítási alapfogalmak, a szolgáltatás korlátozásának esetei

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy a biztosítás a nagy számok törvénye alapján valóban működőképes legyen. Ilyen például, hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és – a szerződésben meghatározott események tekintetében – a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító általában kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Utasbiztosítások esetében azonban a biztosító nem végez kockázatelbírálást, hanem a szerződés részét képező szerződési feltételekben rögzíti, hogy mire terjed ki a biztosítás (mely kockázatokra, és milyen összegig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget) és mire nem vonatkozik a kockázatviselés (milyen eseményekkel, magatartással kapcsolatos kockázatot nem vállal a biztosító). Ezek az ún. kizárások, mentesülések, és a szolgáltatás korlátozásának esetei a szerződési feltételeknek nagyon lényeges rendelkezései, amit mindenképp olvasson el a szerződéskötés előtt.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportokkal, háborús, vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos események, stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozhat pl. a biztosított jogellenes és szándékos vagy jogellenes és súlyosan gondatlan magatartása miatt bekövetkező esemény.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Mi a biztosító szolgáltatása az utasbiztosításoknál?

A biztosító szolgáltatása utasbiztosítás esetén jellemzően:

  • a nap bármely szakában elérhető egészségügyi tájékoztatás, szolgáltatás szervezés (asszisztencia-szolgálat),
  • a felmerült egészségügyi ellátás költségének a megtérítése (kárbiztosítás),
  • egyéb előre nem látható, váratlanul felmerülő költségek megtérítése (pl. poggyászkár, úti okmányok elvesztése, járatkésés miatti költségek), illetve
  • felelősségbiztosítási és jogvédelmi szolgáltatások nyújtása,
  • szolgáltatás lehet a szerződésben meghatározott fix összeg kifizetése (összegbiztosítás) például egy baleset kapcsán, valamint
  • a fenti két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító azonnal rendelkezésre tudjon állni szerződött, ellenőrzött orvosi hálózatával, és szükséges szolgáltatást bármikor, bármelyik biztosított felé szakszerűen teljesíteni tudja.

A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll az Ön érdekében.

A szerződéskötés folyamata, kapcsolódó tudni- és tennivalók

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy milyen útra indul, ott milyen kockázatokra szeretne biztosítási védelmet vásárolni és cserébe mekkora díj megfizetését tartja reálisnak. Ez azonban az utasbiztosítások esetében már nagyon kényelmesen, és rövid idő alatt megtehető, akár a világhálón, bankautomatán (ATM-en) keresztül vagy hagyományosan, a biztosító, illetve értékesítője segítségével

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen kockázatok merülhetnek fel útja során, és ezekkel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat szeretne? Az utasbiztosítások széles skálájából választhat a célország (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellege (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő fedezetek (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket talál, amelyek egyéni, családi, vagy akár csoportos biztosítási védelmet nyújtanak Önnek és az Önnel utazóknak.

Tájékozódjon! Számos hazai vagy Magyarországon székhellyel nem rendelkező, ún. határon átnyúló szolgáltatást értékesítő biztosító kínál utasbiztosítást, és a különböző, piacon megtalálható termékek között akár lényeges különbség is lehet. Tájékozódjon ezért a pontos termékjellemzőkről, feltételekről (önrész, biztosítottsági korhatár, maximális szolgáltatási limitek, panaszbejelentés helye – ahol egy esetleges vitás helyzetben az adott biztosítót el lehet érni stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Mi az elektronikus biztosítási kötvény?

Az e-kötvény – ahogy az a nevéből is látszik –, a biztosítás meglétét bizonyító elektronikus fedezetigazolás. Az e-kötvény a ma már rendkívül egyszerű, gyors és kényelmes szerződéskötési folyamat végén áll elő. A biztosítók ugyanis az Ön érdekében is egyszerűsítették az ügyintézést, akár otthonról, vasárnap, még az indulás előtt pár perccel is igényelhet biztosítási védelmet, amikor nincs elérhető utazási iroda a környéken.

Mikortól és meddig áll fenn, mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az utasbiztosítások jellemzően az utazás kezdő napjától a befejező napjáig fennálló, általában rövid tartamú szerződések. Létezik azonban „éves bérlet”, egész évre szóló biztosítás is, amit jellemzően azoknak érdemes megvásárolniuk, akik gyakran és akár előre nem tervezhetően utaznak – pl. munkaköri kötelezettségeik teljesítése körében – és szeretnének egyszerűen, előre gondoskodni a biztosítási védelemről. Éves bérlet vásárlása esetén a biztosítók meghatározhatnak egy utazás alkalmára vonatkozó maximális kint tartózkodási időt. A hosszabb tartamú utasbiztosítások esetén figyelemmel kell lenni a szerződés lejáratára, és szükség esetén az újabb kiutazás előtt a biztosítást meg kell újítani, vagy új szerződést szükséges kötni.

Teendők a biztosítási esemény bekövetkezésekor

Mit kell tennem, ha káresemény ér az utazás során? Hol jelenthetem be a szolgáltatási igényemet?

A legfontosabb természetesen, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal vegye fel a kapcsolatot a biztosítóval (hiszen a biztosító csak ekkor tud segíteni Önnek) – a kapcsolatfelvételre megjelölt telefonszámon, ahol a biztosítótársaság 0-24 órában elérhető asszisztenciája várja a hívását. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben tartsa be, mert a szerződésben írt kötelezettségek be nem tartása a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A bejelentés alapján a biztosító azonnal megteszi a szükséges lépéseket – és így tudja az Ön helyzetének, egészségügyi problémájának megfelelő, ellenőrzött szakorvosok segítését megszervezni. Ennek különös jelentősége van főként Európán kívüli országokban, pl. Egyiptomban, hogy az Ön biztosítója ilyen esetben is az egészségi állapotának megfelelő ellátást tudja megszervezni, képzett orvosokkal, tiszta, megfelelően felszerelt rendelőkben.

Fontos tudnia, hogy a szolgáltatásnyújtást megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis ellenőrzi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Nagyon fontos, hogy a biztosító/asszisztencia-szolgáltató jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az Ön egészségi állapota milyen egészségügyi ellátást indokol. Az asszisztencia szolgáltató feladata a konkrét egészségügyi szolgáltató közvetítése, szervezése is. Az egészségügyi szolgáltatók kiválasztása minden esetben körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva történik. A biztosító/asszisztencia-szolgáltató segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során a szükséghez, és az igényekhez mérten maximálisan igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen szolgáltatásokra jogosult (pl. sofőr küldése, hozzátartozó kiutazása költségének megtérítése) mindig a megkötött biztosítás tartalma határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít a káresemény/ellátás során?

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése, egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító/az asszisztencia megadja a szükséges tájékoztatást, áthidalja a számos esetben felmerülő nyelvi nehézségeket, dönt a szükséges ellátásról, megszervezi azt (pl. hazaszállítás), nyomon követi a folyamatot (pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval), és az egész szolgáltatási folyamatot felügyeli.

Amennyiben nem lesz káreseménye, nem lesz beteg, akkor hiába fizette a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy utunk rendben, kellemetlen váratlan eseményektől mentesen zajlott le.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé célszerű jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosítási törvényben, és a biztosító honlapján, ügyfélszolgálatán megtalálja. Jó tudni, hogy a panaszok döntő többsége a felügyelet panasz statisztikája alapján a felek számára megnyugtató döntéssel lezárható, és ez legnagyobb eséllyel a biztosítóval való párbeszéd útján valósul meg.

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Hol érhetőek el az utasbiztosítások?

Milyen módon tudok utasbiztosítást vásárolni, és mennyi időt igényel a biztosításkötés?

A biztosítási védelem igénylése ma már jellemzően igen egyszerűen, interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. Természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a biztosításról, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító nem teljesít kifizetést.

Mennyibe kerül a biztosítás?

Nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges kérdés az igényeinknek megfelelő biztosítás díjának nagysága, hiszen ha megtörténik a baj, akkor a biztosító szolgáltatása a díjnál nagyságrendekkel magasabb összegű kárunkat fedezheti, vagy az általunk okozott tetemes kár megfizetése alól mentesíthet minket. Emellett azonban tudható az is, hogy a biztosítás díja az utazás teljes költségének jellemzően csak töredékét teszi ki, egy napi középszintű fedezet díja kb. egy habos kávé ára.

Hol találhatok további információkat?

  • Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!
  • Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától, az utazási irodától!
  • A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját is!

Magán-egészségbiztosítások


Magán-egészségbiztosítások

A magán-egészségbiztosítás – a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvben a biztosítási szerződésekről szóló címen belül (2013. évi V. törvény 6:439-6:490.§§) szabályozott ún. „egészségbiztosítási szerződések” csoportja – viszonylag új színfolt a biztosítások palettáján, mellyel kapcsolatban sok kérdés felmerül. Ezek megválaszolásához szeretnénk Önnek segítséget nyújtani ezzel az összeállítással. A következőkben az alábbi kérdések részletes kifejtését találja meg. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a jelen tájékoztató anyagban szereplő figyelemfelhívás és a szerződések jellemzőinek bemutatása nem feltétlenül követi a jogi szabályozás szerinti csoportosítást, mivel elsősorban a termékjellemzők könnyebb megismertetését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítások általános szerződéses szabályai főszabályként az egészségbiztosításokra is vonatkoznak (szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés kötelezettség és annak elmulasztásának következményei stb.). Jelen tájékoztató nem helyettesíti ezek ismeretét. Kérjük ezért, hogy a részletes feltételekről mindenkor alaposan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt.

Hogyan illeszkedik a magán-egészségbiztosítás a magyarországi ellátási rendszerbe?

Mi a különbség a magánbiztosítás és a társadalombiztosítás között?

Szempont Társadalombiztosítás Magánbiztosítás
Cél Biztonság megteremtése Biztonság megteremtése
Módszer Felosztó-kirovó rendszer Szerződéses rendszer, Biztosítástechnikai alapelveken nyugszik
Igénybevétel módja Szükségletek alapján. Befizetés és szolgáltatás között nincs közvetlen kapcsolat. Szerződésben rögzített feltételek mentén. Szoros kapcsolat a befizetett díj, a kockázat és szolgáltatás között.
Részvétel módja Jellemző módon kötelező Önkéntes
Hozzájárulás megállapítása Jellemzően jövedelemarányos (közteherviselés) Kockázat- és szolgáltatásarányos díj
Szolgáltatás formája Jellemzően természetben (de lehet kivétel pl. táppénz) Szolgáltatás természetben és pénzben egyaránt lehetséges a feltételek szerint.
Intézményi háttér Állami költségvetéshez tartozó intézményrendszer Magánbiztosítók (zrt., nyrt, egyesület)

Milyen további szereplők vannak jelen az egészségügyi piacon?

Szereplő Funkció Finanszírozás / Forrás
Magán egészségügyi szolgáltatók Egészségügyi szolgáltatás nyújtása; prevenció és gyógyítás Beteg közvetlenül vagy magánbiztosításon ill. egészségpénztáron keresztül
Egészségpénztár Forrásgyűjtés, előtakarékoskodás az egészségügyi kiadások finanszírozására Munkáltató vagy a pénztártag által befizetett összegek, melyek felhasználása kötött
Foglalkozás-egészségügy Munkáltató jogszabályi kötelezettsége: munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálata, foglalkozási megbetegedések vizsgálata és ellátása Munkáltató finanszírozza
Ellátásszervezők Megszervezi a biztosítottak ellátását, jellemzően a magánbiztosítók megbízásából Az ügyfelek által befizetett díjon keresztül a biztosítók finanszírozzák

Miben különbözik a magánbiztosítás az egészségpénztáraktól?

Szempont Egészségpénztár Magánbiztosítás (összegbiztosítás) Magánbiztosítás (szolgáltatás-finanszírozó)
Miből költhető? A pénztári számlára a munkáltató vagy a tag által befizetett pénzből. A befizetett díj alapján előre meghatározott biztosítási összegből. A befizetett díj alapján járó szolgáltatások vehetők igénybe, a ténylegesen nyújtott szolgáltatás költsége általában pénzben nem kerül kifejezésre.
Mikor költhető? Bármikor, ameddig tart a keret. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, a biztosítónak valamennyi dokumentum benyújtásra került és a káreseményt pozitívan elbírálták. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, az ellátásszervező segítségével.
Mennyi költhető? A pénztártag számláján rendelkezésre álló összeg. Az előre rögzített biztosítási összeg kerül kifizetésre. Szükséglet felmerülésének, valamint az előre rögzített fedezetek, esetleg limitek függvénye.
Mire költhető? A jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. A biztosítási feltételekben meghatározott szakellátásra, aminek költségét a biztosító téríti.
Hol lehet elkölteni? A jogszabályban meghatározott szolgáltatóknál, ill. termékértékesítőknél. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. Jellemző módon a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóknál.

A magánbiztosításhoz kapcsolódó alapfogalmak az egészségbiztosítások vonatkozásában

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy működni tudjon a nagy számok törvénye. Ilyen pl. hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és a szerződésben meghatározott események tekintetében a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító a kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Mi a biztosító szolgáltatása?

A biztosító szolgáltatása lehet egy előre megállapított fix összeg kifizetése (összegbiztosítás), vagy az egészségügyi ellátás finanszírozása (szolgáltatás-finanszírozó biztosítás), illetve a két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kifizetést bármikor, bármelyik biztosított felé rendben teljesíteni tudja. A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll.

Mire jó az összegbiztosítás és a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás? Mi a különbség?

  • Összegbiztosítás esetében az előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre (az esetleges önrész figyelembevétele mellett) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Itt tehát előre meghatározásra kerül, hogy mekkora pénzbeli szolgáltatást nyújt a biztosító a káresemény bekövetkezésekor. Ez a fajta szolgáltatás rugalmasan biztosít anyagi segítséget az extra kiadások (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, útiköltségek stb.) és a jövedelem-kiesés fedezéséhez baleset, betegség esetén.
  • Szolgáltatás-finanszírozó biztosítás esetében a biztosító a tényleges egészségügyi ellátás költségeit vállalja át. Fontos különbség az előző változathoz képest, hogy a biztosító az egészségügyi ellátás előre pontosan nem tudható költségét fedezi korlátlanul vagy éppen limitekkel a szerződéses feltételek szerint. Jellemző módon a biztosító ilyenkor természetben szolgáltat; partnerén keresztül megszervezi az egészségügyi ellátást, azt a szerződésben meghatározott módon és mértékben finanszírozza. A biztosító partnerei segítségével több vonatkozásban is komfortosabbá teszi az ellátást, hálapénz-mentesen a következő, lehetséges szolgáltatásokat biztosítva: 24 órás asszisztencia, ellátásszervezés, előzetes időpont-egyeztetés/gyors hozzáférés, minőségi szolgáltatások (járó- és fekvőbeteg-ellátás, korszerű diagnosztikai eszközök, egynapos sebészet, betegszállítás), életkorhoz igazított szűrővizsgálatok lehetősége.

A szerződéskötés folyamata, kapcsolódó tudni- és tennivalók

Mikor érdemes egészségbiztosítást kötni?

Különböző életkorban, ill. különböző élethelyzetekben találhat az aktuális igényekhez igazodó biztosítási terméket. A legkedvezőbb feltételeket ugyanakkor úgy tudjuk elérni, ha minél fiatalabb korban és minél jobb egészségi állapotban kötünk hosszú távra fedezetet nyújtó biztosítást.

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy mit szeretne kapni és cserébe milyen kötelezettségeket vállal.

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen szolgáltatásokat szeretne: kötetlenül felhasználható összeget vagy inkább az ellátás megszervezését szükség esetén? A széles skálán különböző összetételű fedezeteket talál, mérlegelnie kell többek között azt is, hogy egyéni vagy családra kiterjesztett fedezetre van szüksége.

Tájékozódjon! Egyre több biztosító kínál egészségbiztosítást. Minél szélesebb körben ismerkedjen meg a piacon található kínálattal, tájékozódjon a feltételekről (belépési/kilépési korhatár, limitek, szolgáltató partnerek stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések jellemző módon kizárásra kerülhetnek, vagy lehetetlenné teszik a biztosítás megkötését. Az előzménybetegségeknek is lehet jelentősége pl. kritikus betegségekre szóló biztosítás kötése esetén. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportok vagy hobbik, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozik pl. a közlési- és változás bejelentési kötelezettség megszegése, a jogellenes szándékosság vagy a súlyos gondatlanság miatt bekövetkező esemény. Ezért külön felhívjuk a figyelmét a következő pontra.

Mi az ügyfélnyilatkozatok szerepe, mit jelent a közlési kötelezettség?

Társaságtól, életkortól és a szolgáltatás tartalmától/nagyságától függ, hogy a biztosító milyen módszert alkalmaz a vállalt kockázat megbecsülésére: egészségi nyilatkozatot vagy orvosi vizsgálatot. Az egészségi nyilatkozat megtétele történhet írásban vagy akár telefonon, ahol ez utóbbira a biztosító lehetőséget nyújt. Az egészségi nyilatkozat kitöltése orvosi vizsgálat esetén is szükséges, illetve az egészségi nyilatkozatban foglaltak alapján dönthet úgy a biztosító, hogy orvosi vizsgálat is szükséges.

A biztosítottat minden esetben közlési kötelezettség terheli, azaz a valóságnak megfelelően köteles nyilatkozni egészségi állapotáról, foglalkozásáról, illetve sport- és szabadidős tevékenységéről, illetve minden olyan körülményről, melyre a biztosító kérdései irányulnak. A közlési kötelezettség mellett a változásbejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenni, amennyiben a biztosítás tartama alatt lényeges körülmény megváltozik (pl. a biztosított veszélyes foglalkozásra vált, kockázatosnak minősülő sporttevékenységbe kezd). A biztosított ugyanakkor nem köteles az egészségi állapotában történt változást bejelenti a biztosítónak.

Bizonyos tényezők a kockázat vállalásának elutasítását, díjemelést, kizárás alkalmazását vagy a szolgáltatás szűkítését eredményezhetik. Ez azonban nem büntetés, hanem a veszélyközösség védelmében hozott intézkedés (viszonylag homogén kockázatközösség létrehozása, kockázatarányos díj biztosítása, ahogy azt az összefoglaló elején már jeleztük).

Fontos tudni azt is, hogy a biztosító jogosult a szerződéskötéskor és a tartam során megadott adatok ellenőrzésére a kár bejelentésekor. Amennyiben a megadott adatok nem feleltek meg a valóságnak, vagy valamilyen fontos körülmény elhallgatásra került (közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése), akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Összegbiztosítások esetében az önrész a tényleges szolgáltatási kifizetés elhalasztásával függ össze. Például a kórházi napi térítés esetében csak a 3., kórházban töltött naptól nyújt szolgáltatást a biztosító, vagyis az első két nap a biztosított önrésze, melyre nem jár szolgáltatás.

Szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások esetében az önrész megjelenhet az első szolgáltatás nyújtásánál vagy a felmerült költségek megosztásában, azaz a felmerült egészségügyi költségek egy részét (fix összeget vagy az összeg arányos részét) a biztosító nem téríti meg a szolgáltatónak, azt a biztosítottnak kell megfizetnie.

Mi a várakozási idő?

Egyes biztosítástípusok esetében előfordulhat, hogy a biztosító a szerződés egyes részeinek hatálybalépését, ill. a szerződés bizonyos kockázatait csak egy bizonyos idő elteltével vállalja. Ebben az időszakban a kockázatviselés tehát csak részleges, a biztosító csak a meghatározott szűkebb körben teljesít.

Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az egészségbiztosítások ebben a vonatkozásban hasonló módon működnek, mint más biztosítások. A megszűnés oka lehet többek között a lejárat, a biztosított halála vagy az ügyfél részéről történő rendes felmondás, illetve a közlési, bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító felmondása.

Két esetre ugyanakkor külön is fel szeretnénk hívni a figyelmét:

  • Amennyiben a szerződéses feltételek maximális életkort rögzítenek, akkor ennek meghaladtával az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik.
  • Amennyiben a szerződésben megszabott határidőben nem kerül befizetésre az esedékes biztosítási díj, az szintén eredményezheti a szerződés megszűnését. Ez adott esetben nagyon fontos lehet, mivel a szolgáltatás igénybevétele előtt a biztosító ellenőrzi, hogy a díjfizetés rendben megtörtént-e, ez a feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek.

Egyéb speciális esetekben is megszűnhet a szerződés, ezeket a biztosítási feltételek tartalmazzák

Teendők a biztosítási esemény bekövetkezésekor

Mit kell tenni, ha bekövetkezik a biztosítási esemény?

Ahogy korábban már jeleztük, az összegbiztosítások és szolgáltatás-finanszírozó biztosítások eltéréseiből adódóan más az eljárás az egyik, ill. a másik esetben. Vannak azonban olyan közös szabályok, melyek mindkettő esetében igazak.

  • A káreseményt, annak bekövetkezését követően, a lehető leghamarabb jelezni kell a biztosító felé. Mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben betartsa.
  • A kifizetés, ill. az egészségügyi szolgáltatás nyújtását megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis megnézi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

A szolgáltatás-finanszírozó változatnál ugyanakkor számos olyan eltérés van a „klasszikus” összegbiztosításokhoz képest, melyekre célszerű külön kitérni. Az alábbi kérdések ezek megválaszolását célozzák.

Mi a teendő, ha egészségügyi ellátásra van szükség a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás keretében?

A szolgáltatás igénybevételére csak előzetes bejelentkezést követően kerülhet sor. Minden esetben először egy erre megadott telefonszámot kell felhívni, ahol ellenőrzik a jogosultságot, megválaszolják a felmerült kérdéseket és szükség esetén megszervezik az ellátást. Erre a nap 24 órájában lehetőség van.

A biztosított az egészségi probléma felmerülésekor elsődlegesen nem a biztosítóval kerül kapcsolatba, hanem az ellátásszervezővel, mely a biztosító megbízásából megszervezi és ellenőrzi az egészségügyi ellátást, egyes esetekben kikérve a biztosító előzetes kárelbírálását.

Fontos tudni, hogy a biztosítási szolgáltatás a sürgősségi ellátásokra általában nem terjed ki. A sürgősségi ellátások szervezése minden esetben a társadalombiztosítás feladata.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Ez a biztosító/ellátásszervező döntése, aki ugyanakkor körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva választja ki az egészségügyi szolgáltatókat. Az ellátásszervező segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen ellátásokra jogosult a szerződése kapcsán, mindig a választott biztosítás szolgáltatása határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít az ellátás során?

A biztosító az egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító megbízásából az ellátásszervező nyomon követi a folyamatot pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval, és szükség esetén beavatkozik.

Amennyiben nem lesz beteg, akkor hiába fizeti a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy egészségesen éltünk.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé kell jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelés vonatkozó részletes szabályait a Biztosítási törvényben találja meg (167/B §).

Amennyiben a kapott válasszal nem elégedett, akkor a következő jogorvoslati lehetőségek közül választhat:

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Hol érhetők el a magán-egészségbiztosítások?

Milyen módon tud egészségbiztosítást vásárolni magánszemélyként?

  • Egyre több biztosító ajánlja ezt a terméket, az egyes biztosítók szolgáltatási köre és háttere eltér egymástól. A részletekről tájékozódhat a biztosítók honlapjáról, de a képzett biztosításközvetítők kérésre az otthonában is felkeresik Önt.
  • Amennyiben az Ön egészségbiztosítási szerződése az egészségpénztárak működését szabályozó jogszabályban (1993. évi XCVI tv.) meghatározott feltételeknek megfelel, akkor lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás díját a pénztári számláról egyenlítse ki. A technikai részletekről tájékozódjon a pénztáránál vagy a biztosítónál!
  • Egyre elterjedtebb az a megoldás is, hogy a munkáltató a céges cafeteria (béren kívüli juttatások) keretében vásárolja meg ezt a szolgáltatást a dolgozók számára. Tájékozódjon a vonatkozó lehetőségekről munkáltatójánál!

Hol találhat további információkat?

Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!

Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától!

A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját (http://www.mnb.hu/felugyelet)!

Elérhetőségek


Elérhetőségek

MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége)

E-mail: info@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400

Fax: (+36 1) 802-8499

Levelezési cím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20326416-00003285

MABISZ ESZE (Elkülönített Szervezeti Egység)

E-mail: mabiszesze@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Levelezési cím: ESZE — 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20384078-00003285

Kérjük, hogy leveleiket lehetőleg postafiókcímünkre küldjék, amivel nemcsak a posta munkáját segítik, de a levelek is valamivel gyorsabban jutnak el irodánkba.

Központi telefonszám: (+36 1) 802-8400

Kárügyintézés telefax: (+36 1) 802-8499

Kárbejelentés: kar@mabisz.hu

Panaszbejelentés: panasz@mabisz.hu

Hivatali idő (Ügyfélszolgálat): hétfő-péntek 8-16h

Panaszbejelentéseket az Ügyfélszolgálat minden munkanapon 16:00-ig (szerdán 7:00-19:00-ig) fogad.

Panaszkezelési tájékoztatónkat ezen az oldalon találhatja meg.

Megközelíthetőség

Tömegközlekedéssel: az Oktogon vagy a Hősök tere irányából kisföldalattival (M1 sárga metró) vagy 105-ös autóbusszal. Mindkét esetben a Bajza utca vagy a Kodály körönd megállónál érdemes leszállni.

Gyalogos megközelítés: az Oktogontól vagy a Hősök terétől mindössze 10 perces sétával az Andrássy úton.

Ügyfélszolgálat megközelítése: Ügyfélszolgálatunk az Andrássy út 93. szám alatti székházunkban található.

Parkolási lehetőség: a környéken fizetős parkolásra van lehetőség, továbbá az Andrássy úton található szervizúton a parkolás ingyenes. A parkolási lehetőség azonban a környéken rendkívül korlátozott, nem előre tervezhető, így érdemes inkább a közösségi közlekedést igénybe venni.

Jogszabályok


Jogszabályok

Szövetségünk honlapján összegyűjtöttük a biztosítási szektor működése kapcsán legfontosabb, honlap látogatóink által leginkább keresett jogszabályokat:

2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2009. évi LXII. törvény (Gfbt.)

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet

a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról

Fogalomtár


Fogalomtár

Biztosítástechnikai tartalékok

Ennek fedezetéből a biztosító várhatóan ki tudja fizetni a jövőben esedékessé váló minden – az addigi szerződéseiből eredő – biztosítási kötelezettségét.

Eszközök értékelése

A biztosító ez alapján határozza meg a rendelkezésére álló eszközök (például kötvények, részvények) értékét. A Szolvencia II rendszer hatálybalépésével a fő értékelési elv a “piaci érték”, amely azt mutatja meg, hogy az adott eszközt mennyiért lehetne értékesíteni a pénzügyi piacon, de emellett a számviteli rendszer is érvényben maradt (könyvelési és adószabályok miatt), melyek más értékelési elveket rögzítenek.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelőségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatolótőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. Legalább 100%-ot el kell érnie.

Fizetőképesség céljából végzett értékelés

A Szolvencia II rendszerében rögzített értékelési elvek összessége, melynek fő célja annak mérése, hogy a biztosító a következő egy évben megtartja-e fizetőképességét.

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, amelyik alapján a biztosító az üzleti döntéseit meghozza.

Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító elemzi a kockázatait és dönt a kezelésükről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati profil

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Kockázatkezelés

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Minimális tőkeszükséglet

Jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek megsértése esetén pénzügyi tervet kell készíteni, és azt a felügyeleti hatósággal engedélyeztetni kell.

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. E szerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállal, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon, jogszabályban előírt belső folyamatainak és szabályzatinak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza a biztosító kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Szakmai alkalmasság

A jogszabályokban előírt követelmények a biztosítót ténylegesen irányítók szakmai felkészültségének biztosítására.

Szavatoló tőke

A saját tőkének a jogszabályokban meghatározott része (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke)

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. A fedezésére szolgáló figyelembe vehető szavatoló tőkéből a biztosító még akkor is teljesíteni tudja biztosítási szerződéseiből eredő fizetési kötelezettségeit, ha a jövő nem úgy alakul, ahogy tervezte a biztosítástechnikai tartalékok képzésekor (azaz ahogy múltbeli tapasztalatai alapján várható lett volna).

Tőkekezelés

A biztosító azon belső folyamata, amely keretében a rendelkezésre álló tőkét kezeli, figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Abszolút alsó korlát

Az a törvényileg meghatározott pénzösszeg, mellyel – a művelt ágazatoktól függően – a biztosítónak mindenképp rendelkeznie kell a biztosítástechnikai tartalékain kívül.

Általános szavatolótőke-megfelelési igény

A biztosítónak saját kockázat- és szavatolótőke megfelelési rendszere részeként ki kell egészítenie a törvényben előírt tőkeszükségletét, ha olyan lényeges és számszerűsíthető kockázatokat is vállal, melyek kezeléséről máshogy nem gondoskodik (például ilyen lehet a likviditási kockázat). A biztosítóknak a saját kockázatok méréséről is évente benyújtandó jelentésben kell beszámolniuk (ez az – angol betűszó alapján – ORSA jelentés).

Átértékelési tartalék

Az új EU rendelet szerint a szavatoló tőke része, mely a biztosítói mérleg felülről (összes eszköz együttes értéke) és alulról (bizonyos nevesített kötelezettségoldali mérlegelemek, pl. biztosítástechnikai tartalék, saját részvények, várható osztalékfizetés) való megközelítése közti különbségből adódik, a biztosító tőkéjének része.

Átmeneti kiigazítások

lásd kiigazítások

Átruházási érték

lásd biztosítástechnikai tartalékok

Belső ellenőr

Fő feladata a felügyeleti szervezet (MNB) részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének ellenőrzése, a biztosító belső szabályrendszerének és működésének vizsgálatával. Célkitűzése, hogy független értékelést nyújtson a belső kontrollok felépítéséről és hatékonyságáról (harmadik védelmi vonal). Javaslatokat tesz a vezetőség részére a szervezeti kontrollkörnyezeti megoldások, a kockázati lefedettség javítása érdekében. A biztosítók felügyelő bizottságának jelent, így biztosított a menedzsmenttől való függetlensége.

Biztosítási kockázat

A biztosítási szerződésekhez köthető kockázat, mely abból fakadhat, hogy a jövőbeli események eltérhetnek a feltételezésektől.(például díj és tartalékkockázat, halandósági kockázat, törlés kockázat, katasztrófa kockázat).

Biztosítástechnikai tartalék

Az az összeg, melyet a biztosító fizetne egy másik biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségeit az azonnal átvenné tőle, ún. átruházási értéken. Értékét vagy a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegeként vagy egészben történő számítással kell meghatározni.

Biztosítóspecifikus paraméterek

A standard formula meghatározott részeinél (biztosítási kockázatoknál) saját paramétereket is alkalmazhat a biztosító, ha azokkal bizonyíthatóan jobban le tudja írni kockázatait, mint a szabályozásban előírt paraméterekkel. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

Diverzifikáció

lásd standard formula

Egészben történő kiszámítás

A biztosító a biztosítástechnikai tartalékok értékét bizonyos helyettesítő pénzügyi eszközök piaci ára alapján határozza meg. (Alkalmazásuk leginkább az úgynevezett “indexhez vagy befektetési egységekhez kötött” életbiztosítások esetén képzelhető el, Magyarországon e módszer alkalmazása ritka.)

Elvi kombinált minimális tőkeszükségletek

A minimális tőkeszükséglet meghatározásához használt fogalom, melynek biztonsági szerepe nincs, csupán az élet és nem-élet ágazatok együttes művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóknál segíti a tőkeszükségletek ágankénti szétválasztását, illetve meghatározását.

Eszközök értékelése

Minden vállalkozásnak vagy vállalatnak szüksége van bizonyos időszakonként mérleg készítésére, azaz eszközeinek, illetve kötelezettségeinek/forrásainak számba vételére. A számbavétel sokféle elv alapján történhet (névérték, bekerülési érték, amortizált érték, stb.). Az új szabályrendszer (Szolvencia II) szerint a biztosítóknak “piaci értéken” kell eszközeiket értékelniük, azaz olyan értéken kell a mérlegben szerepelniük az eszközöknek, melyen azt egy megfelelő piacon értékesíteni lehetne.

Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A biztosító piaci értéken meghatározott eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége. Ez a többlet a biztosítóé, mely (bizonyos megszorításokkal) a minimális tőkeszükséglet, illetve a szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgál.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelősségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. 100%-nál kisebb arány esetén a biztosító inszolvens, és a felügyeleti hatóság beavatkozása szükséges.

Figyelembe vehető szavatoló tőke

A szavatoló tőke azon része, mely a tőkeszükségletek fedezésére szolgálhat, bizonyos eszközminőségi kritériumok és mennyiségi arányok megtartása mellett.

Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület

A biztosító vezetéséért végső felelősséget vállaló személyek, illetve szervezeti egységek összessége. Minden feladatkör az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület végső felelőssége alatt működik, és annak számol be, valamint – amikor szükséges – együttműködik a többi feladatkörrel azok feladatainak elvégzésében.

Illeszkedési kiigazítás

lásd kiigazítások

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, ami alapján üzleti döntéseit meghozza.

Javadalmazási politika

A jogszabályokban előírt szabályzat, amelyben a biztosító rögzíti a juttatások és bérek meghatározásának rendszerét és elveit.

Kifutási háromszög

A biztosító aktuáriusai által, a már megtörtént károk elemzésére használt adatstruktúra múltbeli adatokról (például kárkifizetésekről), amely alapján meghatározható a biztosító várható, jövőbeli kötelezettsége. Fő célja, hogy a biztosító megbecsülhesse, hogy az eltelt idő függvényében mennyi a bejelentett károk aránya az összes káréhoz képest.

Kiigazítások

A biztosító jövőbeni kötelezettségeinek legjobb becslését bizonyos körülmények fennállása esetén módosíthatja, és ezzel a biztosítástechnikai tartalékait csökkentheti. Ilyen körülmények lehetnek:

  • a biztosító a jövőben jól rögzített kötelezettségekkel rendelkezik, melyek piaci értéke ingadozóbb, mint ahogy azt a kötelezettség indokolja – ilyenkor volatilitási kiigazítást alkalmazhat;
  • a biztosító a jövőben jól becsülhető kötelezettségekkel rendelkezik, melyekhez pontosan illeszkedő eszközöket is ki tud jelölni, és ezeket elkülönítetten kezeli – ilyenkor, előzetes felügyeleti engedéllyel, illeszkedési kiigazítást alkalmazhat;
  • ha az új (Szolvencia II) rendszerre való átállás abból eredően mutatná fizetőképtelennek a biztosítót, hogy bizonyos szerződései esetén az eddigi értékelési módból adódó tartalékainál magasabb biztosítástechnikai tartalékot kellene képeznie, akkor az új rendszerre való fokozatos átállás érdekében a biztosító bizonyos átmeneti kiigazításokat alkalmazhat.
Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító dönt azok kezeléséről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati ráhagyás

A biztosítástechnikai tartalék legjobb becslés feletti része, mely biztosítási tevékenység folyatatásához szükséges tőke tartásának a költsége.

Kockázatkezelés

A biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy azok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Legjobb becslés

A biztosító összes biztosítási kötelezettségének jelenértéke, a valóságot legjobban tükröző feltételezések mellett. Ennek számításakor a biztosító modellezi a jövőbeni biztosítási eseményeket, és kiszámolja, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy szerződéseiben vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a biztosító nem rendelkezik elegendő likvid eszközzel ahhoz, hogy időben teljesítse esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A likviditás tehát az eszközök, befektetések elérhetőségét jelenti, illetve azt a bizonytalanságot, hogy jelentősebb veszteségek nélkül időben felszabadíthatóak-e a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Megfelelőségi vezető

A megfelelőségi feladatkör tevékenységének célja annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályoknak, és belső szabályzatai összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. A megfelelőségi vezető ezen terület vezetője.

Minimális tőkeszükséglet

A jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek fedezéséről a biztosítónak mindenképp gondoskodnia kell. Meghatározás úgynevezett lineáris formulával történik, mely igazodik a biztosító tevékenységéhez, de az abszolút alsó korlátot akkor is el kell érnie, ha a számolásból ennél kisebb összeg adódna. Ha biztosító nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezésére elegendő figyelembe vehető szavatoló tőkével, akkor pénzügyi tervet kell benyújtania és engedélyeztetnie.

Működési kockázat

A nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből eredő kockázat (például különféle visszaélések vagy az IT rendszerek hibás működése miatt keletkező esetleges veszteségek).

Partner nemteljesítési kockázat

A biztosító azon kockázata, amely a viszontbiztosítók és egyéb üzleti partnerek (pl. bankok, ügynökök) esetleges fizetőképtelenségéből fakadhat.

Pénzáram/cash-flow

Egy adott eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jövőbeli ki- és befizetések összessége időrendben.

Piaci érték

Egy adott eszköz (vagy kötelezettség) azon értéke, amelyen a biztosító értékesíteni tudná azt.

Piaci kockázat

A piaci környezet megváltozásából eredő kockázat, ami a biztosító saját tőkéjét kedvezőtlenül érinti, például egy hirtelen részvénypiaci áresés.Ł

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. Eszerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállalhat, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon belső folyamatainak és szabályzatainak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Saját tőke

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének bizonyos jogszabályban meghatározott tőkeelemekkel csökkentett része.

Standard formula

Az EU rendeletében részletesen leírt számolási folyamat, melynek eredménye megadja a biztosító szavatolótőke-szükségletét. A standard formula 4 kockázatra (piaci-, biztosítási-, partner nem-teljesítési- valamint működési kockázatra) adja meg a számolási eljárást, valamint ezek összesítési módszerét. A kockázatok tőkeszükségletének összegénél a teljes szavatolótőke-szükséglet alacsonyabb az úgynevezett diverzifikáció miatt, ugyanis a kockázatok együttes hatása kisebb lehet a külön-külön hatások összegénél.

Szavatoló tőke

A eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének jogszabályokban meghatározott része. Nem részei a szavatoló tőkének például a jövőbeli várható osztalékok, kifizetések és díjak (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke).

Szavatolótőke-megfelelési értékelés

A biztosítóknak bizonyos időszakonként ellenőrizniük kell, hogy teljesítik-e és várhatóan a továbbiakban is teljesíteni fogják-e a Szolvencia II szerinti mennyiségi követelményeket, azaz értékelniük kell az eszközök kötelezettségek feletti többletét, és hogy abból mennyi a figyelembe vehető szavatoló tőke.

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. Meghatározása standard formulával vagy belső modellel, esetleg a kettő kombinációjával történhet. A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést a szolvencia hányados méri.

Szerződés határa

A biztosítási szerződéshez kapcsolódó azon jövőbeli időpont, ameddig a pénzáramokat a biztosító értékeléskor, illetve a szavatolótőke-szükséglet számításakor figyelembe veheti.

Szintekre sorolás

A saját tőke elemeinek ún. minőségi osztályokba történő sorolása. Az alacsonyabb minőségű tőkeelem kisebb részben használható szavatolótőke-szükséglet fedezésére.

Szolvencia hányados/feltöltöttség

A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy elegendő-e biztosító tőkéje a biztonságos működéshez. A mutatónak folyamatosan 100%-nál nagyobbnak kell lennie. E szabály megsértését két napon belül jelenteni kell az MNB-nek, és két hónapon belül helyreállítási tervet is be kell nyújtani engedélyeztetésre.

Többlettőke követelmény

Speciális esetekben a felügyelő hatóság (MNB) előírhatja a biztosítóknak, hogy a biztosító által meghatározott szavatolótőke-szükségleten felül több tőkét tartson.

Tőkekezelés

A rendelkezésre álló tőke kezelésének belső folyamata figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Vezető aktuárius

Biztosítási matematikus, fő feladata a biztosítástechnikai tartalékok meghatározása. Részt vesz a biztosítási kockázatok számszerűsítésében, és gondoskodik a biztosítási díjak megfelelőségéről.

Vezető kockázatkezelő

Felméri a biztosító összes felmerülő kockázatát, és gondoskodik azok kezeléséről, illetve csökkentéséről, amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli meg. Működteti a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerét.

Volatilitási kiigazítás

lásd ásd kiigazítások

Alapdokumentumok


Alapdokumentumok

Alapszabály

A Magyar Biztosítók Szövetségét a hazai biztosítók alapították meg és működtetik, közös szakmai érdekeik együttes érvényesítése és védelme, a szakmai színvonal és a pénzügyi kultúra emelése, valamint a biztosítás intézményrendszeréhez kapcsolódó részfeladatok ellátása érdekében.

PDF letöltése
Etikai kódex

A MABISZ a biztosítási piac rendszerváltással párhuzamosan történő kiépülését kísérve alkotta meg Etikai- és Versenykódexét. A MABISZ Etikai és Versenykódexe nem minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerinti magatartási kódexnek.

PDF letöltése
Adatvédelmi tájékoztató

A MABISZ elkötelezett a személyes adatok védelme iránt, és saját hatáskörében megteszi a megfelelő és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladatai ellátása, valamint a www.mabisz.hu honlap használata során az annak természetéből fakadó kockázatok a vonatkozó magyar és európai jogszabályoknak megfelelő biztonságos szinten maradjanak.

PDF letöltése
Fogyasztóvédelmi politika

Mivel a MABISZ tagbiztosítóival együtt kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontok minél teljesebb érvényesülésének elősegítését a teljes biztosítási szektoron belül, ezért ennek érdekében Fogyasztóvédelmi Politikát alkotott. A MABISZ Fogyasztóvédelmi Politikája nem minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerinti magatartási kódexnek.

PDF letöltése