Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés


Múlt szerdai vihar: közel 35 ezer kárbejelentés

2015.07.16.

A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Egy hét telt el a múlt szerdán, hazánk területén átvonuló vihar óta, ez alatt az idő alatt az előzetes becslésekhez képest jóval magasabb számú, összesen 34 796 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk értéke a jelenlegi adatok szerint meghaladta a 4,79 milliárd forintot.

A közel 35 ezer kárbejelentés túlnyomó többsége ingatlanokkal kapcsolatos esemény, de 537 bejelentés érkezett olyan casco-biztosítással rendelkező autósoktól is, akiknek járműve sérült. Ezek a károk túlnyomórészt úgynevezett rádőléses károk, amikor fák dőltek a gépjárművekre és okoztak sérüléseket. A gépjárműkárok becsült értéke meghaladja a 178 millió forintot, az egy sérült autóra jutó átlagos kárösszeg több mint 332 ezer forint.

A leggyakoribb kártípus a viharkár, illetve kisebb gyakorisággal a jégverés, a felhőszakadás, illetve a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkezett esemény. Jellemző káresemény volt a vihar és nagy szél okozta tetőmegbontás, a fakidőlés, illetve a beázás.

A legtöbb káreseményt Budapestről, Pest megyéből, Fejér megyéből, Vas, valamint Veszprém megyéből jelentették. A főváros mellett Érd, illetve Székesfehérvár volt a leginkább érintett település.

A biztosítási szabályzatok általában tartalmazzák, hogy a káresemény észlelésétől számítva milyen határidőn belül kell bejelenteni a kárt a biztosító társaságnak. Az első lépés minden esetben a lehetséges és szükséges kárenyhítési feladatok elvégzése, ezt követően pedig javasolt minél rövidebb időn belül bejelentést tenni a biztosítónál.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer lakásbiztosítási kárt rendeznek. A 2014- es évben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

A tapasztalatok szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka a május-augusztus közötti periódus. Ez alatt az időszak alatt 2010-2014-ben több mint 762 ezer kárt rendeztek a biztosítók, ezek összértéke megközelítette a 60 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret


Szerdai vihar: a károk száma megközelítheti a 20 ezret

2015.07.10.

2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.

A szerda délután átvonuló vihar következtében a csütörtök kora délutáni összesítés szerint több, mint 5 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ennek összesített kárértéke már akkor meghaladta a 700 millió forintot. A bejelentések száma óráról órára nő, és várhatóan a hét végén, illetve a jövő héten is folytatódik. Az előrejelzések szerint az összes bejelentés megközelítheti akár a 20 ezret, a becsült kárérték pedig a 3 milliárd forintot is. Az egy kárra jutó átlagos kárösszeg eltérő a biztosítóknál: 50 és 170 ezer forint között szóródik, az eddigi tapasztalatok szerint azonban igen sok a nagy összegű, millió forintot is meghaladó kár.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Fejér, Veszprém, és Vas megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Érd és Székesfehérvár térségéből.

A kártípust illetően messze a legtöbb a viharkár, de sok helyről érkezett bejelentés jégverésről, illetve villámcsapás okozta káreseményekről is.

A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést, és az igen erős széllökések következtében jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben okoztak sérülést.

A szükséges kárenyhítést követően javasolt minél hamarabb bejelentést tenni a biztosítónál, így hamarabb lehetséges a helyszíni szemlére megfelelő időpont egyeztetése a kárszakértővel. Több biztosító már a vihar másnapjának reggelén jelezte, hogy megerősíti telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a károk rendezése.

Szinte már rendszeresnek mondható a kánikula végét jelző felhőszakadás, ami jelentős károkat okoz Magyarországon. Legutóbb 2015. június 9-én a hazánk felett átvonuló felsőszakadásnak köszönhetően közel 2 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, a károk értéke pedig meghaladta a 320 millió forintot.

Magyarországon a tapasztalatok szerint a leginkább kárveszélyes periódus a nyári viharok időszaka. A szövetség adatai szerint 2010 és 2014 között a nyári periódusokban – május 1-je és augusztus 31-e között – összesen 762 ezer kárbejelentést regisztráltak a biztosító társaságok, amelyek együttes kárértéke megközelítette a 60 milliárd forintot. 2014 májusa és augusztusa között a nyári viharok következtében az átlagosnál 40 százalékkal több, 134 ezret meghaladó kárbejelentés történt.

A biztosítók évente átlagosan 650-700 ezer – lakásbiztosításokra bejelentett – kárt rendeznek. 2014-ben a több mint 704 ezer ingatlant ért kárral kapcsolatos bejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz volt köthető.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás


Nyári viharkárok: jelentős kockázat a villámcsapás

2015.06.30.

Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a villámcsapás jelentős károkat okoz: a káresemények gyakoriságának növekedése az időjárási körülmények mellett az építési technológiák és a műszaki berendezések változásával is összefügg – jelentette ki Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2010 januárja és 2015 májusa között több mint 265 ezer villámcsapás okozta kárt jelentettek be a biztosító társaságoknak. Ebből a villámok okozta „elsődleges” hatások miatti káresemények száma meghaladta a 117 ezret, a károk összege pedig a megközelítette a 8,5 milliárd forintot. Ennél is több, csaknem 148 ezer kárbejelentés történt a villámcsapások úgynevezett „másodlagos” – indukciós – hatásai miatt, amelyek kárösszege megközelíti a 12 milliárd forintot. A villámok másodlagos hatása okozta károkat tekintve különösen kiugró év volt 2014: ebben az évben több mint kétszer annyi káresemény történt, mint 2013-ban.

„Komoly kockázatot jelentenek az épületek hőszigetelésére felhasznált éghető szigetelőanyagok, amelyek növelik a villámcsapás hatására keletkező tűz kockázatát, emellett az otthonokban is egyre több érzékeny műszaki berendezést – pl. háztartási és számítástechnikai eszközt, valamint szórakoztató elektronikai eszközt – tartunk. Az egyre érzékenyebb berendezések zavarérzékenysége is megnövekedett, ezért a hálózatokon keresztül fellépő túlfeszültség-impulzusok a korábban tapasztaltnál gyakrabban okoznak meghibásodást” – hívja fel rá a figyelmet Balla Tamás.

A nyári viharok nemcsak a háztartásokban okoznak jelentős károkat. A jégeső, a viharos szél, valamint a lezúduló nagymennyiségű víz a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára is komoly veszélyforrást jelent. „Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a mezőgazdasági biztosítások száma. 2014-ben a szántóföldek 50 százaléka volt biztosított” – mondta Füzesi Dániel, a MABISZ Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„A károk bekövetkezési valószínűsége szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel jelentős mértékben csökkenthető” – hívja fel a figyelmet Dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villámvédelmi Munkabizottságának elnöke. Az elektromos készülékek terjedése, az informatika térhódítása az élet szinte minden területén megköveteli, hogy ezek a berendezések és technológiák megbízhatóan üzemeljenek. Biztonságos működésüket ugyanakkor nagymértékben veszélyeztetik a légköri eredetű túlfeszültségek, amelyek forrása a villám. Ma már rendelkezésre állnak a védelemhez szükséges eszközök és eljárások, amelyek szakszerű alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők a villámok által okozott károk – tette hozzá a MEE munkabizottságának elnöke.

A villám- és túlfeszültség-károk megelőzése és csökkentése érdekében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki, amely megtalálható a szervezetek honlapján.

Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát


Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát

2015.10.19.

Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.

A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.

A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve – növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel. Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.

A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.

Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után. A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító – biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.

„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.

Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon


Indul az utazási szezon: lassú növekedés az utasbiztosítási piacon

2015.06.16.

Az utazási kedv növekedésével az utasbiztosítási piacon is lassú növekedés mutatkozik: az utasbiztosításokból befolyó díjbevételek 2015 első negyedévében 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban mért bevételeket – jelentette be Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015 első negyedévében az utasbiztosítások értékesítéséből 2,44 milliárd forint folyt be a társaságokhoz, ami 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban elért 2,25 milliárd forint. 2014-ben az utasbiztosítási piac 2,5 százalékkal bővült: a 2013-as, 10,15 milliárd forintos díjbevétel 10,39 milliárdra emelkedett.

Továbbra is kiemelkedően erős a klasszikus értékesítési csatornák szerepe az utazásbiztosítások értékesítésében, de folyamatosan növekszik az online kötések száma is. Az okos telefonon és tableten keresztül is elérhető felületeknek köszönhetően egyre többen választják ezt a biztosításkötési módot. Új értékesítési csatornák is megjelentek, igény esetén már egyes ATM-eknél, illetve csekk-befizető automatáknál is lehetőség nyílik az utasbiztosítás megkötésére.

Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió 28 tagállamában a felnőtt lakosság 75 százaléka internetezik, és több mint 60 százaléka vásárol is az interneten keresztül. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a vásárlások 35 százaléka, a biztosításkötéseknek pedig 26 százaléka történik a világhálón keresztül.

A 15, Magyarországon utasbiztosítást értékesítő biztosítótársaságnál igen sokféle módozat érhető el, így nem egyszerű a választás. Mik azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a számunkra leginkább megfelelő biztosítást tudjuk kiválasztani?

„Mindenekelőtt az úti célt, valamint a kinntartózkodás hosszát kell figyelembe vennünk. Egy hosszabb, tengerentúli utazásnál mindenképpen érdemes nagyobb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást választanunk. Emellett fontos szempont a külföldön végzett sporttevékenység jellege, valamint – repülőgépes utazásoknál – az átszállások száma, illetve a poggyász értéke is” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter.

Az adatok szerint, míg a magyarok 2013-ban összesen 513 712 millió forintot költöttek el a külföldi utazásaik során, addig 2014-ben ez a szám már elérte az 579 252 millió forintot. Az adatok továbbá azt mutatják, hogy a tavalyi évben a külföldön eltöltött napok száma átlagosan 3-4 nap volt, ez idő alatt fejenként átlagosan 217 500 forintot költöttek szállásra. A napok száma idén várhatóan már elérheti az 5-6 napot is, és ehhez kapcsolódóan – az eddigi adatok szerint – a szállásköltség is növekedhet, átlagosan 262 000 forint körül alakul.

„Annak ellenére, hogy folyamatos növekedés látszik az online kötések számában, még mindig fontos értékesítési csatorna az utazási iroda. A biztosítás egy kapcsolt szolgáltatás az utazásokhoz és a repülőjegy-vásárláshoz, másrészről komoly előnyt jelent a szaktanácsadás, amit az utazási iroda munkatársaitól kaphatnak meg az érdeklődők” – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.

Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac


Harmadik éve, ha lassan is, de nő a hazai biztosítási piac

2016.03.03.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

2015-ben 2,5 százalékkal, 871,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosító társaságok díjbevétele. A nem életbiztosítások területén bővülést, míg az életbiztosítási üzletágban csökkenést mutatnak a számok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi előzetes adatokat csütörtökön.

2015-ben – a korábbi évek tendenciájához hasonlóan – a nem életbiztosítások díjbevételének növekedése húzta a piacot. Örvendetes, hogy a nem életbiztosítási üzletágon belül szinte minden részpiacon enyhe bővülés mutatkozott. Kismértékben ugyan, de növekedtek a vagyonbiztosítási – a tűz- és elemi kockázatokból, az „egyéb vagyoni kockázatokat” lefedő biztosításokból származó – bevételek. Ugyancsak jó hír, hogy az elmúlt egy évben mintegy 2,5 milliárd forintos díjbevétel-növekedés mutatkozott az egészségbiztosítások területén is.

Bővülés látható a két nagy gépjármű-biztosítási területen, mind a casco, mind pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén jelentős volumennövekedés látszik: a 2014. év végihez képest közel 95 ezerrel kezeltek több kgfb-szerződést a biztosítók, mint egy évvel korábban. Ebben az adatban már szerepet játszik a gépjárműértékesítés megugrása is, de a növekedést táplálta az is, hogy 2015-ben csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma. Az üzletág 2015. évi, 107 milliárd forintos díjbevétele ugyanakkor még mindig alatta marad a 2009. évi 125 milliárd forintos összpiaci kgfb-díjnak.

A másik gépjármű-üzletágban, a casco-piacon is mutatkozott némi bővülés: a szerződések száma az egy évvel korábbi 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt 2015-ben, az üzletágból befolyó díjbevétel pedig 64,1 milliárdról 69 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor látszik, hogy a hazai gépjárműállománynak továbbra is csupán töredéke rendelkezik casco-biztosítással. A hazai gépjárműpark átlagéletkora mára már meghaladja a 13 évet, s az idősebb gépkocsikra általában ritkábban kötnek vagyonbiztosítást tulajdonosaik.

A teljes piac 871,3 milliárd forintos díjbevételének nagyobbik része, 441,5 milliárd forint származott az életbiztosítási piac bevételeiből, az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első pillantásra kedvezőtlen folyamat mögött azonban egy egészséges piaci átrendeződés áll: az egyszeri díjas termékek piaca 12 százalékkal zsugorodott, és a hangsúly inkább a hosszú távú ügyfél-megfontolást sejtető, folyamatos díjas termékek irányába tolódott el.

A folyamatos díjas életbiztosítási piac bővülésében kiemelkedő szerepe volt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknak: 2014-ben 11,6 milliárd, tavaly pedig már 29 milliárd forint folyt be ezekre a biztosításokra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint hosszú évek óta először pozitív, 28,3 milliárd forintos eredmény mutatkozott a szektor biztosítástechnikai eredményét illetően. Ugyancsak a jegybanki adatok tanúsága szerint tovább növekedett az állampapírok szerepe a biztosítói befektetések körében: 2015 végén a szektor 1034 milliárd forintot fektetett közvetlenül állampapírba, míg a közvetett állampapírbefektetések összege elérte az 1220 milliárd forintot.

Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?


Indul a nyaralási szezon: mekkora kockázatot jelentenek a terrortámadások?

2016.05.24.

A terrortámadásokat megelőzni nem mindig tudjuk, de a kockázatokat megfelelő elővigyázatossággal jelentősen mérsékelhetjük. Azok az utasok, akik rendelkeznek utasbiztosítással, minden segítséget megkapnak, ha egy ilyen sajnálatos esemény helyszínén tartózkodnak, és esetleg sérülést szenvednének – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

Napjainkban sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy, a turisták által szívesen látogatott helyszínen történik terrortámadás. Biztosítási szempontból továbbra sem pontosan ismert, hogy ilyen esetekben vajon az utasbiztosítás kiterjed-e erre a kockázatra – a terrortámadást ért területre -, vagy sem.

Az ugyan elmondható, hogy a MABISZ tagbiztosítói már a 2001. szeptember 11-i, NewYork-i ikertornyok elleni támadásokat követően lépéseket tettek, hogy a hazai utasbiztosítási szerződésekbe foglalt korábbi kizárásokon enyhítsenek, de a szerződések ebből a szempontból még ma sem teljesen egységesek” – fogalmaz Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. „Napjainkra azonban a biztosítók többsége gyakorlatilag vállalja a terrorcselekményekből fakadó sérülések kórházi ellátását, és hasonlóan járnak el, mintha ügyfelüknek bármely más okból, egészségügyi problémájuk miatt szorulnának baleseti-kórházi ellátásra. Ez alól egyetlen kivétel van: ha az elutazás pillanatában az adott ország vagy az adott ország egy régiója – mely az ügyfél úti célja -, a konzuli szolgálat listája alapján az utazásra nem javasolt úti célok kategóriájába (I-es kategória) tartozik” – teszi hozzá a szakértő. forint.

Az utazásra nem javasolt térségek

A konzuli szolgálat két kategóriába sorolja az általuk utazásra nem javasolt térségeket:

I. Utazásra nem javasolt országokra és térségekre, illetve

II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő további országokra és térségekre

Különösen azokban a térségekben lehet számolni terrorveszéllyel, amelyek a múltban is terrorcselekmények célpontjai voltak, ahol polgárháborús állapotok uralkodnak, illetve ahol katonai műveletek folynak, valamint ahol a terroristák a helyi lakosság támogatását élvezik. Utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a konzuli szolgálat hivatalos honlapján!

További információ:

http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Kiutazások és utasbiztosítás – 2015

2015-ben tovább folytatódott a kiutazások számának növekedése, s ezen belül a többnapos utazások száma is jelentősen emelkedett. A több napra tervezett utak száma immáron elérte, sőt, a legfrissebb adatok szerint meg is haladta a 2008-as, a gazdasági válság kitörése előtti számokat. A kiutazások számának bővülésével párhuzamosan az utazásbiztosítási piac is növekedésnek indulhatott.

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma


Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

2016.06.08.

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része – 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a cascobiztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése a többi biztosítási termék esetében is. Ugyancsak kedvezően ítéli meg a lakosság a biztosítók szolgáltatási színvonalát, a tájékoztatással és a kapcsolattartással kapcsolatos magatartását: a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”

Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada


Nyáron történik a gyerekbalesetek egyharmada

2016.07.05.

A nyár kiemelten balesetveszélyes időszaknak számít a gyermekek számára, ekkor lényegesen megnő a közutakon, a közterületeken és az otthonokban bekövetkezett balesetek száma. Nem minden szülő van tisztában azzal, hogy a gyermek 3-18 éves kor között – ugyan limitált fedezetű -, de ingyenes állami balesetbiztosítással rendelkezik, s léteznek a piacon már komoly, több millió forintos fedezetet nyújtó üzleti biztosítások is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Rendőrségi adatok szerint a gyermekeket érintő közúti közlekedési balesetek harmada a nyári hónapokban történik. A gyerekek közúti baleseti sérüléseiket a nyári hónapokban leggyakrabban gépjárművek utasaiként szenvedik el, s autók utasaként éri őket a legtöbb halálos baleset is. A közúti balesetek mellett kiemelten magas a kerékpáros gyermekbalesetek száma a nyári hónapokban, ezek jelentős számban azonban nem a közutakon, hanem a játszótereken, parkokban vagy az udvarokon történik.

Közel 13 éve, Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet alapján minden 3 és 18 év közötti gyermeknek alanyi jogon jár állami balesetbiztosítás. A KSH adatai szerint közel 1,5 millió gyermek tartozik ebbe a biztosítotti körbe, amely otthon, az óvodában, az iskolában történt, utazás során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet bel- és külföldön. A szolgáltatások köre limitált, így ez a biztosítás külföldi utazásoknál nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Az állami balesetbiztosítás mellett fél tucat biztosító kínál akár már néhány ezer forintos éves díjért az államinál jóval magasabb biztosítási összeget tartalmazó termékeket. Ezek a biztosítások nemcsak a gyermek 18 éves koráig nyújtanak szolgáltatást, hanem az egyetemi tanulmányok végéig, 23-25 éves korig is kiterjeszthetők. Ugyanakkor a tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy ha a családnak van lakásbiztosítása, akkor az is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló biztosítási fedezetet.

Magyarországon néhány éve már elérhetők olyan komoly, akár több millió forintos halálesetre, illetve egészségkárosodásra szóló fedeztet nyújtó gyermek baleset- és betegségbiztosítási termékek is, amelyek számos kiegészítő fedezetet is tartalmaznak. Asszisztencia szolgáltatást, a hét minden napján 0-24 órában igénybe vehető orvosi call-centert, „második orvosi szakvéleményt”, betegszállítást és képalkotó diagnosztikai eljárások fedezetét egy bizonyos limitösszegig. Tartalmazhatnak pszichológusi konzultációt nehéz élethelyzetek esetén, illetve – huzamosabb kórházi vagy otthoni ápolás esetén – magántanár igénybevételének költségét is.

Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók


Idei nyári viharmérleg: 6 milliárd forint összegű kárt térítettek a biztosítók

2017.09.18.

Az idei nyár első összesítése szerint a hazai biztosítók a lakossági ingatlanokban esett, viharok okozta, több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A 2017. május 1-je és a 2017. augusztus 31-e közötti időszakban összesen 103 539 vihar, beázás, jégverés és felhőszakadás okozta kárt jelentettek a lakossági ingatlanok tulajdonosai a biztosítóknál, s az ezekre az esetekre kifizetett kártérítések összege megközelíti a 6 milliárd forintot.

Magyarországon a legtöbb vihar okozta kár a nyári periódusban, az év májusaugusztus közötti időszakában keletkezik. A 2017-es év nyári időszakában a legtöbb kárt Zala megyéből, Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Borsodból, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették. Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan.

A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális viharok előfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. Emlékezetes a 2017. június 21-i vihar és jégverés, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt olyan ingatlan, amely sértetlen maradt volna.

A leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Az elmúlt nyáron több ízben fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amelynek következtében egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.

A MABISZ statisztikája szerint a május-augusztusi periódusban, 2010-2017 között összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a tagbiztosítók, közel 80 milliárd forint értékben.

Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság – hívja fel rá a figyelmet a szövetség.

A másik ok, ami igen gyakran alulbiztosítottsághoz vezet, hogy egy korábban megkötött biztosítási szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetőtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzését követően, s így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.

A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított.