Gyakran ismételt kérdések


Gyakran Ismételt Kérdések

Mi a teendő, ha valaki közlekedési baleset részesévé válik?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerint a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a gépjárművezető személy illetve a gépjármű adatait, beleértve a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó egyéb információkat, mely alapján értelemszerűen ki kell tölteni az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” űrlapot) függetlenül attól, hogy a résztvevők a felelősség kérdésében meg tudnak-e egyezni.

A károsult a kártérítési igényét a károkozó felelősségbiztosítójához nyújthatja be. Ha az nem ismert, a lentebb leírtaknak megfelelően kell eljárni.

Amennyiben a részes felek között a felelősség kérdése vitatott, rendőrségi intézkedést kell kérni. Az eljáró rendőrnek lehetősége van hivatalos formában igazolni a szükséges adatokat, a baleset bekövetkezésének körülményeire, valamint a felelősség kérdésére vonatkozó nyilatkozatokat. Ez esetben a károkozás ténye és a balesetért való felelősség kérdése a rendőrség által kiadott rendőri határozattal, jegyzőkönyvvel, igazolással vagy vádindítvánnyal az esetek döntő részében a biztosító illetve a MABISZ számára megállapíthatóvá válik.

Mi a teendő akkor, ha nincs egyik félnél sem baleseti bejelentő?

Amennyiben sem baleseti bejelentő, sem olyan papírlap nem áll rendelkezésre, amelyen a részesek adatai, a káresemény bekövetkezésének körülményei rögzíthetők, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.

Hol, mikor és hogyan köteles a károkozó / károsult bejelenteni a káreseményt?

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. Amennyiben a károsult rendelkezik casco biztosítással, úgy casco biztosítóját felkeresheti kárainak felmérése érdekében. Ha a károkozó gépjármű biztosítója nem ismert, akkor erről – írásos kérelemre – a MABISZ, mint Információs Központ ad tájékoztatást.

A törvény szerint a biztosított (azaz a károkozó) köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A biztosítatlan károkozó a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ ESZE) köteles bejelenteni a káreseményt.

Jár-e kártérítés ismeretlen gépjármű által okozott kár esetén? Mi a teendő ilyen esetben?

A Gfbt. szerint a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben okozott károkra. Kivétel, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt.

Az ilyen jellegű károk olyan casco vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződés terhére térülhetnek meg, amely fedezetet nyújt a károkozásra, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.

Mi a teendő biztosítatlan gépjármű által okozott baleset esetén?

Biztosítatlan gépjármű (a gépjármű a baleset időpontjában nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítással) által okozott kárt a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Amennyiben a károsult casco biztosítással vagy egyéb vagyonbiztosítással rendelkezik, akkor a károsultnak az érintett biztosítójánál, annak hiányában pedig a Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelentenie a káreseményt a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések elvégzése érdekében.

E-mail cím: kar@mabisz.hu vagy mabiszesze@mabisz.hu

Levelezési cím: MABISZ ESZE, H-1381 Budapest 62. Pf.1297

Amennyiben a kárt a biztosító mérte fel, a káranyagot a biztosító társaság továbbítja Szövetségünkhöz.

Mi a teendő, ha nem gépjármű (hanem pl. kerékpáros, gyalogos, lovaskocsi) okozott kárt?

A biztosítási kötelezettség csak gépjárművekre vonatkozik. Amennyiben a kárt nem gépjármű okozza, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosításhoz tartozó vagy egyéb felelősségbiztosítás), a károsult közvetlenül az okozótól követelhet kártérítést. Amennyiben az okozó nem hajlandó önként megtéríteni az okozott kárt, a károsult polgári peres útra terelheti az ügyet. Ehhez a lépéshez a károsultnak ajánlott felvenni a kapcsolatot jogi képviselővel. A károk felmérése érdekében a károsult saját felelősségbiztosítójához fordulhat szívességi kárfelvételt kérve.

Mi a teendő, ha egy üzemen kívüli, pl. parkoló gépjármű okoz kárt?

A Gfbt. értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Általában elmondható, hogy a parkoló gépjármű által okozott károk nem térülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére, mivel ezeket nem tekintik üzemeltetés során keletkezett kárnak, éppen a veszélyes üzem lényegét adó járó motor hiánya miatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon. Amennyiben ugyanis a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának, vezetőjének felelőssége bebizonyosodik (pl. nem rögzítette az elvárható módon a gépjárművet, nem kellő gondossággal járt el az ajtó kinyitása során), akkor az általános felelősségi szabályok alapján követelhető tőle a kár megtérítése, végső esetben jogi úton.

Mi a teendő, ha honvédségi járművel történt a károkozás?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) módosítása következtében 2012. január 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gépjárműveire (honvédségi járművekre) nem terjed ki a felelősségbiztosítási kötelezettség. 2012. január 1-jétől a honvédségi gépjárművek által okozott károkért nem biztosító, hanem a Honvédelmi Minisztérium áll helyt. Bővebb információk az alábbi tájékoztatóban találhatóak.

Mi a teendő, ha munkagéppel történt a károkozás?

A törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a gépjármű közúti forgalomban való részvétele nélkül, munkagépként való használata során keletkezett. Munkavégzés közben okozott kárra például a vállalkozói felelősségbiztosítás nyújthat fedezetet.

Mi a teendő, ha pótkocsi okoz kárt vagy csak a pótkocsi adatai ismertek?

A magyar jogi szabályozásban a vontató, illetve pótkocsi kötelező gépjármű felelősségbiztosításának terhére történő kárrendezésre vonatkozóan kifejezett rendelkezés nem található. Ezen kérdést többnyire a bírói gyakorlat válaszolja meg.

A vontató gépjármű elsődleges felelőssége a KRESZ fogalom meghatározásából logikai úton levezethető.

„Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.”

A gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű üzembentartója/vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. A vontató üzembentartója/vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.

A pótkocsira (vontatmányra) kötött gépjármű felelősségbiztosítás csak másodlagos jelleggel nyújt fedezetet azon esetekben, ha a baleset kizárólag a pótkocsi üzemkörében következett be (pl. leesik a vontatmány pótkereke és az okoz kárt). A pótkocsi felelősségbiztosítása alapján kell rendezni a kárt, ha annak szakértő által bizonyított műszaki meghibásodása, vagy a pótkocsi kapcsolószerkezetének – ugyancsak bizonyított – anyagfáradása, rejtett hibája, tehát ún. üzemkörön belüli rendellenesség miatt következett be a gépes járműről levált vontatmány által okozott baleset.

Mi a teendő, ha nem ismert a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója?

Ha a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatást nyújt az okozó felelősségbiztosításáról. Ezt a tájékoztatást Szövetségünk az adatvédelmi szabályokra való tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre adja meg. A megkeresésnek tartalmaznia kell:

  • a baleset helyét és idejét,
  • a károkozó gépjármű rendszámát, honosságát, típusát, tulajdonosának nevét,
  • a károsult gépjármű rendszámát.

A károkozó felelősségbiztosítójáról kizárólag konkrét káresemény kapcsán, az arra jogosult személy részére lehet tájékoztatást adni. A jogosult személyek körébe tartozik a károsult, annak ügyvédje vagy más meghatalmazottja, valamint a károsult biztosítója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének weboldalán (www.mabisz.hu) található nyomtatvány segítségével a kárbejelentés jóval egyszerűbb, ezért mindenképpen annak használatát javasoljuk.

Mi a szerepe az Európai Baleseti Bejelentőnek?

Az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány egy olyan, Európa-szerte használt szabványosított dokumentum, amely a majdani kárrendezés elősegítését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Gfbt. szerint a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. (Amint az a nyomtatványon is olvasható, a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését.)

Amennyiben közlekedési baleset történik és a részes felek a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértenek, továbbá egyéb ok (pl. személyi sérülés) miatt sem szükséges rendőrt hívni, akkor elegendő, ha a részesek kitöltik az Európai Baleseti Bejelentőt. Ez a nyomtatvány európai szabvány szerint készül, ezért minden nyelven azonos tartalmú és a felek adatainak és a baleset mechanizmusának rögzítésére szolgál. Célszerű ezért egy példányt mindig a gépjárműben tartani.

Mire kell ügyelni az Európai Baleseti Bejelentő kitöltésekor?

A nyomtatványt értelemszerűen kell kitölteni, lehetőség szerint minden abban kérdezett adatra vonatkozóan. Elengedhetetlenül fontos a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének rögzítése.

Minden esetben szerepelniük kell a következő adatoknak is:

  • részes gépjárművek üzembentartóinak adatai
  • részes gépjárművek forgalmi rendszámai és típusai
  • gépjárművezetők adatai
  • felelősségbiztosítási adatok
  • részesek aláírása (Később ezzel igazolható a károkozás ténye, időpontja, és megkönnyíti a balesetben részes személyek és gépjárműveik beazonosítását, valamint a baleseti felelősség megállapítását.)

A nyomtatványon erre a célra szolgáló 13. pont alatt a baleset körülményeit vázlatszerűen, de egyértelműen le kell rajzolni, oly módon, hogy a részes gépjárművek az „A” és „B” oszlopokban szereplők adatokhoz minden kétséget kizáróan kapcsolhatóak legyenek. A rajz alapján esetleg mégis előforduló félreértések megelőzése érdekében a 12. pontban szereplő lehetőségek közül – két egymást keresztező, egyenes vonallal (+/x jellel) – a megfelelő gépjárműhöz tartozót meg kell jelölni. A jelzésnek tehát közvetlenül a mellette szereplő oszlop adatai szerinti gépjárműre és nem a másik részes félre kell vonatkozniuk.

Megkönnyítheti a felelősség igazolását és ezzel a kárrendezési eljárást, amennyiben az esetleges független szemtanú(k) adatai (név, cím, esetleg telefonszám) az 5. pontban feltüntetésre kerülnek. Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról (Nem minősül függetlennek a tanú, ha valamelyik balesetben részes gépjármű utasa, a részes felekkel rokoni vagy egyéb olyan jellegű kapcsolatban áll, mely alapján a felelősség megállapításához érdeke fűződik.)

Amennyiben a baleset valamelyik részese járműszerelvény volt, ügyelni kell arra, hogy a bejelentő lapon mind a vontató, mind a vontatmány adatai szerepeljenek.

A nyomtatvány eredeti és másolati példánya a kitöltést követően szétválasztható, így a baleset mindkét részese azonos módon kitöltött példánnyal rendelkezhet. Az aláírást és szétválasztást követően a nyomtatvány kitöltésén változtatni nem szabad. Több részes esetén több, adott esetben különböző nyelvű Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány is kitölthető.

Mi a teendő, ha külföldön kárt okozunk?

Ha külföldön kárt okozunk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A Gfbt. rendelkezései szerint a balesetet követően, annak bekövetkezését a hazaérkezés napjától számított 5 napon belül a saját felelősségbiztosítónknál be kell jelenteni. A biztosított saját érdekében le kell írni a baleset körülményeit, meg kell adni a biztosító által kért adatokat, majd át kell adni az addig keletkezett iratokat (Európai Baleseti Bejelentő, esetleg rendőrségi jelentés).

Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Ha külföldön kárt szenvedünk, és az ellenérdekű féllel a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben sikerült megegyezni, valamint egyéb ok miatt sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni), a baleset másik részesével a fentiekben leírt módon kölcsönösen töltsük ki az Európai Baleseti Bejelentőt (az ún. „kék-sárga” formulát), nem megfeledkezve annak aláírásáról sem.

A magyar károsultnak több lehetősége is van kártérítési igényének érvényesítésére.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el, így a kár érvényesítése során nem merülhetnek fel nyelvi problémák. A kárrendezési megbízott feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. Javasoljuk, hogy amennyiben a károsult igényét kárrendezési megbízotton keresztül szeretné érvényesíteni, a hazaérkezést követően igényét a kárrendezési megbízottnál, ha ez nem ismert, akkor valamelyik magyar biztosítónál (esetleg saját felelősségbiztosítójánál) haladéktalanul jelentse be. A kárrendezési megbízott személyéről a MABISZ által működtetett Információs Központ tud felvilágosítást adni.

Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti. Abban az esetben, ha a károkozó gépjármű nem az Európai Unió területén és nem is a baleset helye szerinti országban lett üzembe helyezve, a károsultnak lehetősége van eldönteni, hogy igényének rendezését közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójától, vagy annak a baleset helye szerinti képviselőjétől (úgynevezett „levelező”) kéri.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a kárigények elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszeren kívül következik be, a kártérítés érvényesítés közvetlenül a károkozóval szemben történhet.

Mi a teendő, ha külföldön kárt okoz nekünk egy magyar rendszámú gépjármű?

Amennyiben külföldön magyar forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt magyar gépjárműnek, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt, és a baleset helyének országában nincs kötelezettség arra nézve, hogy minden közlekedési baleset esetén rendőrségi intézkedést kell kérni) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését.

A balesetben vétlen fél kártérítési igényével közvetlenül a károkozó felelősségbiztosítójához fordulhat. Amennyiben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója nem ismert, a kárt saját felelősségbiztosítójánál kell bejelentenie.

A Gfbt. szerint a károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

A vétkes fél köteles a károkozást a saját felelősségbiztosítója felé – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.

Figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a nemzetközi magánjog általános szabályainak értelmében a kár rendezése a magyar jogszabályok szerint történik.

Mi a teendő, ha Magyarországon kárt okoz nekünk egy külföldi rendszámú gépjármű?

Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését.

Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezőpartnerrel (levelező) szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk. Ez utóbbi esetben, figyelemmel a Gfbt. által előírt 30 napos kárbejelentési határidőre, a károk felmérése érdekében a Nemzeti Irodához fordulhat.

Mi a biztosítási zöldkártya? Mikor és hol kell a zöldkártyát kiváltani?

A biztosítási zöldkártya a gépjármű biztosítási fedezetének igazolására szolgál külföldön, azon belül is a Zöldkártya Rendszer országaiban. Annak ellenére, hogy az ún. Rendszámegyezmény értelmében már sok országban elfogadják a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének igazolásául a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és megkülönböztető országjelét (a felelősségbiztosítás külföldi igazolásáról ld. táblázatunkat), erősen ajánlott minden külföldi út előtt zöldkártyát kiváltani. Ezt mindenki megteheti saját felelősségbiztosítójánál, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják.

2014-től kezdve egyes biztosítók – ügyfeleik minél jobb kiszolgálása és az ügymenet gyorsítása, egyszerűsítése érdekében – elektronikus úton is el tudják juttatni a zöldkártyát ügyfeleik részére. Ez azt jelenti, hogy a biztosító e-mail útján, egy pdf dokumentumban küldi meg az adatokkal feltöltött zöldkártyát, melyet az ügyfél saját maga nyomtathat ki (hasonlóan pl. egy légitársaság beszállókártyájához).

Fontos tudnivaló, hogy az elektronikus úton megküldött zöldkártyát A/4-es formátumban, egységesen zöld színű, matt (azaz nem fényes) papírra kell kinyomtatni. A zöld szín a zöldkártya nemzetközi egyezményben előírt érvényességi feltétele, a nem zöld papírra kinyomtatott zöldkártya érvénytelen! A színárnyalat nem kötött, viszont olyan világosabb árnyalatú zöld papírt érdemes választani, ami az olvashatóságot nem befolyásolja. Zöldkártya kinyomtatására alkalmas, zöld színű A/4-es lap szinte minden magyarországi papír-írószer üzletben hozzáférhető.

A hibásan (olvashatatlanul, vagy fehér papírra) kinyomtatott dokumentum nem alkalmas külföldön a biztosított gépjárműre kötött kötelező felelősségbiztosítási fedezet igazolására, továbbá előfordulhat, hogy a felhasználása szerinti országban a hatóságok azt nem fogadják el, és ezért akár büntetést is kiszabhatnak. Sem a MABISZ, sem a biztosító társaságok nem vállalnak felelősséget azokért a következményekért, melyek a zöldkártyának a fenti feltételeknek nem megfelelő kinyomtatásából származnak.

A zöldkártya kinyomtatásával kapcsolatos esetleges további kérdéseivel kérjük, forduljon bizalommal kötelező felelősségbiztosítójához, vagy a MABISZ Ügyfélszolgálatához.

A zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.

Amennyiben olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (ún. határbiztosítást) kell megkötni.

Mi a határbiztosítás és hol köthető?

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának a Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a biztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyával (zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni (pl. mert a jármű nem a Zöldkártya Rendszer valamely országában honos), határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. kijelölt irodájában (1133 Budapest Kárpát u. 40., tel.: +36-20-926-4349) van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról Gazdasági Térség egész területére érvényes. A biztosítás egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben hat hónapra meghosszabbítható (ld. honlapunkon a határbiztosítási díjtáblázatot). Amennyiben a gépjárművet hat hónapot meghaladó időtartamban kívánják Magyarországon üzemeltetni, azt magyar forgalmi rendszámmal kell ellátni. Eziránt a tartózkodási hely szerinti okmányirodában lehet érdeklődni. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz

Ha káreseményt követően a külföldi autós a biztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt baleseti bejelentő nyomtatványt, és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény másolati példánya átadásával kell a káreseményt a MABISZnál bejelenteni.

A határbiztosításról és az aktuális díjakról bővebben itt olvashat: Határbiztosítás

Mi a teendő, ha a károkozó gépjárművet nem a tulajdonos/üzemben tartó vezette?

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőre a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tűntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

Mi a teendő akkor, ha a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt?

Amennyiben a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt, a károsultnak a káreseményről – a szerződésben meghatározott feltételektől függően – tájékoztatnia kell az érintett hitelintézetet. A jármű üzembentartója részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Erről, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb dokumentumokról az adott cég ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

Mit jelent az avulás?

Az avulás a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt „avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző állapotot kell helyreállítani.

Mit jelent az értékcsökkenés?

Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.

Térítésének feltételei a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél a következők:

  • a károsult gépjármű kora nem haladhatja meg az 5 évet,
  • futásteljesítménye szintén nem haladhatja meg a kategóriára érvényes 5 éves átlagos futásteljesítményt,
  • valamint a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem.

Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosító társaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei biztosító társaságonként eltérőek lehetnek.

Mit jelent a totálkár?

Totálkárról egyrészt akkor beszélünk, ha az autót azért nem érdemes megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege (ez az ún. gazdasági totálkár), valamint ha a jármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan (ún. műszaki totálkár).

Totálkár esetében tehát a kárszámítás nem a javítás költségein alapul, hanem a jármű káridőponti értékéből vonják le az értékesíthető roncs becsült értékét, és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege.

A tulajdonos döntése szerint a totálkárt szenvedett gépjármű is megjavíttatható, de ilyenkor a javítás költségei a károkozóra, illetve biztosítójára nem terhelhetők tovább.

A biztosítókat jogszabály (1999. évi VXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, 33. §, 2) b/. bekezdés) egyetlen esetben kötelezi a közlekedési hatóság értesítésére a totálkárossá nyilvánított gépjárművekről, nevezetesen, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítélik meg, hogy a gépjármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető. Ez a gyakorlatban lényegében csak a teljes mértékben roncsolt vagy elégett gépjárműveket érinti, vagy az olyan motorkerékpárt, amelynek a váza cserére szorul. Az ilyen esetet egyébként a tulajdonosnak is kötelessége a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni.

A súlyosan sérült, és az előző bekezdés alapján bejelentett gépjárművek további kezelését a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozza.

Mi a roncsérték? Átveszi-e a roncsot a biztosító?

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető.

Mi a teendő, ha kőfelverődés folytán szélvédőkár érte a gépjárművet?

A kőfelverődésből származó szélvédőkárok – a bizonyítási nehézségek miatt – a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosító társaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédő biztosítást.

Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést.

Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben a károsultnak van casco biztosítása, az ügy gyorsítása érdekében célszerű kárának rendezését annak terhére kérni.

Milyen dokumentumok szükségesek a gépjármű kárszakértői szemléjéhez?

A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra (kék-sárga), vagy rendőrségi igazolásra.

A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

Hol történik a szemle?

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet.

Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

Mi történik a sérült gépjármű szemléjén?

A szemlére kiérkező szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét.

Ezek után rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A kárszakértő feladata eldönteni, mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez illetve mely korábbi sérülések nem hozhatók azzal összefüggésbe.

A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét illetve a gépjárművön található sérüléseket. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy másolati példánya az ügyfelet illeti.

Kinek kell jelen lenni a gépjármű szemléjekor?

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.

Mi a „számlás” kárrendezés?

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke, valamint a munkadíj különbözet.

Mit jelent a „megállapodásos” kárrendezés?

Ebben az esetben a biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben a biztosító számla nélkül is megtéríti az általa kalkulált nettó javítási költséget.

Mi a pótszemle, mikor van szükség pótszemlére?

A pótszemle során a kárszakértő az alap-kárfelvételkor nem látható, nem rögzített sérüléseket azonosítja és dokumentálja. Minden olyan esetben szükséges pótszemlét kérni a kárt rendező biztosító társaságtól, mikor olyan sérüléssel találkozunk, amely kapcsolatba hozható az adott káreseménnyel, de az nem szerepel az alap-kárfelvételi jegyzőkönyvben.

Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben nem állapítható meg a balesettel összefüggésben keletkezett sérülések nagysága, így a kár mértéke pontosan nem megállapítható. Kivételt képez a további állagromlás elkerülése (betört oldalüveg, nem zárható ajtó) érdekében végzett gyors javítás, amikor nincs lehetőség zárt helyen történő tárolásra.

Mi az általános eljárás bérgépkocsi-igény esetén?

A bérgépkocsi a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).

Mi a teendő, ha valaki megsérül a baleset során?

Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefonos útmutatását követve.

Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.

Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.

Fontos, hogy a sérült minden iratot, számlát őrizzen meg, amely az ellátásával, kezelésével, a felmerülő többletköltségekkel kapcsolatos.

Mi a teendő, ha ruházat, szemüveg, vagy egyéb tárgy ment tönkre a baleset következtében?

Az ilyen, ún. dologi károk esetén a következő szempontokra érdemes figyelemmel lenni:

Amennyiben a tárgyak tulajdonosa a sérült gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, a kárbejelentés során a kárbejelentőlapon való felsorolással, de legkésőbb a gépjármű szakértői kárfelvétele során jelezze a tárgyak sérülését, és a szemlét végző szakértőnek mutassa is be a sérült tárgyakat. Amennyiben a vásárlásról számlával rendelkezik, azt is mutassa be vagy csatolja a kárbejelentéshez.

Ha a tárgyak tulajdonosa nem azonos a sérült gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával, igényét önálló kárbejelentés során a biztosítónál rendszeresített kárbejelentőlapon vagy igénybejelentő levélben felsorolással jelentse be, és sérült állapotukban őrizze meg azokat.

A károsultat a kárigényét elbíráló biztosító társaság fogja értesíteni dologi károk szemléjéről, ahol a szemlét végző kárszakértőnek a sérült tárgyakat be kell mutatnia.

Amennyiben a károsult a sérült tárgyak vásárlásáról számlával rendelkezik, azt is mutassa be a szakértőnek vagy küldje meg kárbejelentésével együtt.

A balesettel összefüggésben elveszett/eltűnt tárgyak esetén a hiány észlelésével egyidejűleg, haladéktalanul rendőrségi bejelentést kell tenni.

Mi a kárrendezés folyamata személyi sérülés esetén, ha a kárt biztosítatlan jármű okozta?

Ha a károkozó biztosítatlan vagy ismeretlen gépjármű volt, személyi sérülésével összefüggő kárigényét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél jelentheti be írásban – postai úton (1381 Budapest 62., Pf. 1297.) vagy e-mailben (kar@mabisz.hu).

Kárbejelentését követően kollégáink tájékoztatni fogják az igénye elbírálásához szükséges dokumentumok, igazolások köréről.

Ezek becsatolását követően az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén orvos szakértőnknek a sérülés súlyosságától, a gyógyulási folyamat alakulásától függő időpontban elvégzett orvosi dokumentáción vagy akár személyes vizsgálaton alapuló véleményének figyelembevételével kezdődhet meg a kárrendezés. Hosszabb Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról keresőképtelenség esetén a táppénzes, illetve orvosi iratok folyamatos becsatolása esetén többször is sor kerülhet kártérítés elszámolására.

A kifizetéseket bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással teljesítjük, és az utalásról minden esetben elszámoló levelet küldünk.

A kárigény érvényesítésénél kérjük, az alábbiakra is legyen figyelemmel:

A balesettel kapcsolatban felmerülő költségeit, kiadásait írja össze, jogcím szerint részletezze, megjelölve az igényelt összegeket is. Ha bizonylattal, számlával rendelkezik, kérjük, őrizze meg és a kárigénnyel együtt nyújtsa be.

Az igény elbírálásánál nagyon fontos a baleseti sérüléssel összefüggő orvosi dokumentáció, ezért kérjük, valamennyi orvosi iratát, beleértve a kontroll vizsgálatok eredményét is, gyűjtse össze és csatolja kárigényéhez.

A kárigények megtérítésére csak az ismeretlen vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén van lehetőség. Ezért a hatósági, rendőrségi, akár büntető eljárásban keletkezett iratok megismerésére, vitás esetben akár a műszaki szakértői vélemény beszerzésére is szükség van/lehet a kárigény elbírálásához.

Ha bármilyen, a kárigényét megalapozó sérülésével összefüggően, akár a büntető eljárás során, akár esetleg a maradandó egészségkárosodást okozó súlyos személyi sérülés esetén egyéb, például társadalombiztosítási jellegű igények (rokkantnyugdíj, baleseti járadék stb.) elbírálásához orvosszakértői vizsgálaton vesz részt, az ott készült szakvéleményt is csatolja kárigényéhez.

Milyen határidők kötik a biztosítót egy kár rendezése során?

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

  • kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
  • indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

Milyen károk rendezésére nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás?

A Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

  • a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
  • a károkozó gépjárműben keletkezett;
  • a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
  • sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
  • a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
  • a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
  • álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
  • üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
  • gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
  • környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
  • a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
  • háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Milyen jellegű káresemények esetén van a biztosítónak joga visszakövetelni az okozott kárt?

Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

  • attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette
  • a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta;
  • a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
  • a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
  • az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
  • a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
  • az üzembentartótól illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a káresemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

Mi a biztosítási kötelezettség? Kinek és mikor kell biztosítást kötni?

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően, az adásvételi szerződés aláírásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

Mit jelent a díjfizetési kötelezettség?

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

Kihez fordulhatok a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekkel és az újonnan megkötött biztosításommal kapcsolatos későbbi ügyintézéssel kapcsolatban?

A szerződéskötéssel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolása, illetve a megkötött biztosítással kapcsolatos ügyintézés is az adott biztosító feladata.

Hogyan mondhatom fel a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésemet?

A MABISZ Díjnavigátor nem alkalmas a fennálló biztosítási szerződések felmondásának kezelésére, azt Önnek kell intézni. A felmondás során követendő eljárásban segítséget nyújt a MABISZ honlapján található tájékoztató, az ugyanott elérhető felmondási formanyomtatvány, illetőleg a biztosítók elérhetőségei, ahová a felmondási nyomtatványt el kell juttatnia.

Mi a teendő akkor, ha Ön a szerződése december 31-i évfordulós?

A kínálat áttekintésére és a döntésre egy hónap áll rendelkezésére. A fizetendő díjáról a Felügyelet (www.mnb.hu), a MABISZ (www.mabisz.hu) és az egyes biztosítók honlapjain tájékozódhat és összehasonlíthatja a többi biztosító díjaival.

Ha a mérlegelés alapján úgy dönt, hogy továbbra is a jelenlegi biztosítóját választja, akkor nincs teendő!

Ha viszont úgy dönt, hogy biztosítót vált, jelenlegi szerződését írásban fel kell mondania, úgy, hogy az legkésőbb 2017. december 1-jén éjfélig a jelenlegi biztosítójához beérkezzék.

A felmondólevél elküldésekor kérjük, vegye figyelembe a postai átfutási időt, továbbá azt a tényt, hogy a küldemény esetleg nem érkezik meg a címzetthez. Ugyanilyen probléma adódhat a faxon elküldött felmondások esetében is. Javasoljuk, hogy felmondását időben feladott ajánlott levélként küldje el.

Amennyiben döntése elhúzódik és csak a hónap végére érlelődik meg az elhatározása, akkor célszerű a felmondó levelet személyesen eljuttatni az érintett biztosító legközelebbi egységéhez, és dokumentáltatni annak átvételét.

Amennyiben Ön nem, vagy nem a fentieknek megfelelően mondja fel biztosítását, akkor a „régi” szerződés hatályos marad a következő évre is, és a más biztosítónál újonnan „megkötött” (rákötött) biztosítás érvénytelen lesz.

Ha az ily módon folyamatos gfb szerződésének 2018. január 1-jén esedékes díját nem fizeti be, akkor az esedékességtől számított türelmi idő (60 nap) elteltével szerződése díjnemfizetés miatt fog megszűnni, viszont az év hátralévő részére is az előző (a jelenlegi) biztosítónál kell új szerződést kötnie.

Amennyiben ezt az új szerződést nem köti meg, akkor számolnia kell a biztosítatlanság következményeivel, vagyis azzal, hogy az Ön által okozott esetleges károkat a MABISZ a károsultnak megfizeti, de azt Öntől visszaköveteli.

Ne feledje tehát: ha a felmondás nem volt szabályos, az új, kiválasztott biztosítóval kötött szerződése nem lesz érvényes!

Mi a teendő akkor, ha az Ön szerződése nem december 31-i évfordulós (évközi)?

Ebben az esetben Ön csak akkor tanulmányozza a biztosítók 2018. január 1-től érvényes tarifáit, ha az Ön biztosítási időszakának kezdete 2018. március elsejére esik, vagy annál korábbi dátumú. Ebben az esetben megnézheti, hogy lesz-e kedvezőbb ajánlat az Ön számára a következő biztosítási időszakra Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról valamelyik másik biztosítónál, és ha úgy dönt, akkor már tehet ajánlatot a kiválasztott biztosítónak.

Ha az Ön szerződésének biztosítási évfordulója 2018. március 2-re vagy azt követő időpontra esik, akkor nincs értelme a mostani tarifák tanulmányozásának, ugyanis ezek a tarifák az Ön évfordulójáig még megváltozhatnak. Ebben az esetben nincs értelme ajánlatot tennie valamely másik biztosítónak, ugyanis a biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen.

Szerződését érvényesen csak az Ön szerződésének konkrét évfordulójára tudja majd felmondani az évforduló előtt legkésőbb 30 nappal beérkezően, a korábbi időpontra vonatkozó felmondása érvénytelen lesz. A biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzembentartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen!

A felmondás konkrét lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, hogy vegye figyelembe értelemszerűen a december 31-i évfordulójú ügyfeleknek javasolt tudnivalókat is.

Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetnie.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg. A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 36.§ bekezdése szerint a Kártalanítási Számla kezelője a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes 1ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.

Mit jelent a díjnemfizetéssel történő megszűnés? Hogyan alakul ebben az esetben a biztosítási évforduló?

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

Mi a fedezetlenségi díj? Mikor és miért kell megfizetni? Kérhetek méltányosságot?

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009.évi LXII. törvény 3.§. (7) pont, 5.§, 9. 22.§ tartalmazza. A fedezetlenségi díjat (ami nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek, ezzel kapcsolatban a MA Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni.

Hogyan működik a biztosítási szerződés esetén az évfordulós felmondás?

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez a szerződés megszűnését megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, a későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Ennek megfelelően, célszerű a felmondó levelet postai úton ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

Hogyan lehet más módon – akár évközben – felmondani egy kötelező felelősségbiztosítást?

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

  • a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
  • az üzembentartó változása esetén,
  • szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
  • tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

Mi a teendő, ha az ügyfél szüneteltetni akarja kötelező gépjárműfelelősségbiztosítását?

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A hat hónapos időtartam elteltével a gépjármű automatikusan visszahelyeződik a forgalomba és biztosítási kötelezettség alá esik.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Mi a teendő gépjármű öröklése esetén?

2009. évi LXII. tv. 4. § (6) bekezdése értelmében az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződéstdíjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító a részükre befizetett többletdíjat visszafizeti.

Mi a bonus-malus rendszer?

A biztosító társaságok a kármentes járművezetést a bónuszfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés bónuszfokozata csökken.

A 21/2011. NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján a bonus-malus osztály a kötelező felelősségbiztosításról valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja).

A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő/ üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

Mikor lép előre az ügyfél a bonus-malus rendszerben?

A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó biztosítási időszakban legalább kilenc hónapig folyamatosan hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.

Milyen bonus-malus osztályba kerül az ügyfél, ha a már meglévő gépjárműve mellé másikat vásárol?

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető.

Mi történik, ha az ügyfél a tárgyévben balesetet (vagy baleseteket) okoz?

A balesetek számától és a gépjármű kategóriájától függően az alábbi táblázatokban feltüntetett mértékben változik a bonus-malus besorolás:

Személygépjárművek esetén:

Kiinduló osztály Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04
B09 B10 B07 B05 B03 M04
B08 B09 B06 B04 B02 M04
B07 B08 B05 B03 B01 M04
B06 B07 B04 B02 A00 M04
B05 B06 B03 B01 M01 M04
B04 B05 B02 A00 M02 M04
B03 B04 B01 M01 M03 M04
B02 B03 A00 M02 M04 M04
B01 B02 M01 M04 M04 M04
A00 B01 M02 M04 M04 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04

Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén:

Kiinduló osztály Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B09 B08 B07 B06
B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B07 B06 B05 B04
B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M01 M02 M03 M04
M1 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04

Hogyan működik a megszerzett bónuszfokozat átvezetése? (érdekmúlás, díjnemfizetés)

A 21/2011. NGM rendelet szerint a biztosító az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő két éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díj-nemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni.

Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól két éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

Egy biztosítási szerződéssel megszerzett bónuszfokozat a szerződés hatálya alatt az üzembentartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

Hogyan lehet érvényesíteni a megszerzett bónuszfokozatot egy külföldi rendszámú gépjármű szerződésére?

Évekre visszamenőleg – attól függ, hány évre kéri a külföldi biztosító az új szerződés bónuszfokozatának a megállapításánál – be kell gyűjteni a kártörténeti igazolásokat, melyeket azok a biztosító társaságok adhatnak ki, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését tartották nyilván, és csak arra az időszakra, amíg kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezett az adott biztosító társaságnál.

Mi a célja a MABISZ Díjnavigátornak?

A MABISZ Díjnavigátor egy olyan internetes eszköz, melynek segítségével Ön egyszerűen és átlátható módon össze tudja hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait az egyedi szerződések vonatkozásában. A MABISZ ezáltal is segíteni szeretné, hogy Ön megalapozottabb döntést tudjon hozni.

Mire nem szolgál a MABISZ Díjnavigátor?

A MABISZ Díjnavigátor célja kizárólag az egyedi szerződésekre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjak összehasonlíthatóságának biztosítása, a rendszer tehát nem tud felmondást Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról kezelni vagy szerződést kötni.

Az ajánlatfelvétel, ill. az új szerződés megkötése a kiválasztott biztosító honlapján tehető meg. (Ehhez a Díjnavigátor átvezet a biztosító honlapjára, ahol minden további tájékoztatást megkaphat, valamint a Díjnavigátor a biztosítói oldalnak átadja a díjkalkulációban használt adatokat, amelyeket a biztosító a kötési folyamat zökkenőmentes folytatása érdekében felhasználhat.)

A későbbi szerződésmódosításokat, a szerződéssel kapcsolatos ügyintézést szintén az adott biztosítónál, illetve annak honlapján kell intézni.

Ugyanígy az előzmény szerződés felmondására se alkalmas eszköz a MABISZ Díjnavigátor, azt az előzménybiztosítónál Önnek külön kell intéznie. Ehhez a MABISZ segítséget nyújt a szükséges tájékoztatás megadásával.

Minden biztosító megtalálható-e a MABISZ Díjnavigátorban?

A Díjnavigátor működtetésének célja, a GFB piac egyedi díjainak egy helyen való megjelenítése, lehetőség szerint a teljes körűségre törekedve. A Díjnavigátorhoz önkéntes alapon csatlakozhat bármely, Magyarország területén GFB terméket ajánló biztosító. A Díjnavigátor tehát lehetőséget ad arra, hogy minden biztosító ajánlata megjelenítésre kerüljön a szövetség oldalán, a teljes körűséget azonban a MABISZ – lévén szó önkéntes csatlakozásról – nem szükségszerűen tudja garantálni.

Ki felel a kalkulált díjak helyességéért?

A MABISZ Díjnavigátor csak a kalkuláció lehetőségét biztosítja, a kalkuláció ténylegesen az egyes biztosítók számítástechnikai rendszerében történik, így a megjelenített adatok helyességéért az érintett biztosítók felelnek. Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy a helyes díjkalkuláció feltétele az adatok helyes és teljes körű megadása, ami az Ön felelőssége.

Az összes díjat megtalálom a MABISZ Díjnavigátorban?

A feltüntettet díjak az online kötésre, és csak az egyedi szerződésekre vonatkoznak. Amennyiben egy biztosítónál ennél kedvezőbb díj érhető el az Interneten kívüli kötések esetében, akkor azt szövegesen jelezzük az adott biztosító neve mellett, feltüntetve azt is, hogy ezzel a díjjal hogyan köthető meg a szerződés.

A Díjnavigátor ugyanakkor nem mutatja be a biztosítótársaságok ún. flotta szerződéseinek díjait, a veterán autók tarifáját, a határozott idejű szerződések tarifáját, nem tudja továbbá a rendszer kezelni azokat a kedvezményeket, amelyeket az arra jogosultak csak az erre a célra fenntartott felületen – kedvezményezettként külön kóddal – érhetnek el, amennyiben ilyen kedvezmény az adott biztosítónál létezik.

Hogyan használjam a MABISZ Díjnavigátort?

A Díjnavigátor által feltett kérdésekre Önnek értelemszerűen kell válaszokat adnia. Amennyiben kétségei vannak, hogy az adott kérdés pontosan mire vonatkozik, akkor az ott található kérdőjelre kattintva, magyarázatot kap a kérdés értelmezéséről.

Mi történik, ha nem válaszolok meg egy kérdést?

Amennyiben Ön olyan kérdést hagy ki, amely a díjszámításához elengedhetetlen, akkor a rendszer erre hibaüzenetben figyelmeztet és a kérdés megválaszolása nélkül a program nem engedi továbbmenni a díjszámításban.

Milyen teendőim vannak a MABISZ Díjnavigátoron keresztül történő szerződéskötéskor?

Mivel a Díjnavigátor kizárólag a díjak összehasonlíthatóságát szolgálja, a szerződési ajánlatot az Ön által kiválasztott biztosítónál kell megtennie. A “Tovább a szerződéskötéshez” gombra kattintva a MABISZ Díjnavigátor átvezet a biztosító honlapjára, ahol minden további tájékoztatást megkaphat, valamint a Díjnavigátor a biztosítói oldalnak átadja a díjkalkulációban használt adatokat, amelyeket a biztosító a kötési folyamat zökkenőmentes folytatása érdekében felhasználhat.

Milyen adatokat kezel a Díjnavigátor?

A MABISZ Díjnavigátor a felhasználó által megadott, a díjszámításhoz szükséges adatokat a felhasználó önkéntes hozzájárulása alapján kezeli. Bizonyos adatok (forgalmi rendszám) személyes adatnak minősülnek. A rendszer az így feltöltött személyes adatokat kizárólag statisztikai és panaszkezelési céllal, a vonatkozó jogszabályokat szem előtt tartva, biztonságos módon archiválja. Ehhez kapcsolódóan kérjük, olvassa el a részletes adatkezelési tájékoztatónkat!

Kihez fordulhatok a Díjnavigátor működésével kapcsolatos kérdésekkel?

Amennyiben a MABISZ Díjnavigátor működésével kapcsolatos technikai-jellegű kérdésére ezen útmutató nem ad választ, kérdésével, észrevételével közvetlenül a MABISZ-hoz, mint a program üzemeltetőjéhez fordulhat, a +36/1/802-8400-as központi telefonszámon vagy az info@mabisz.hu email címen.

Kihez fordulhatok az egyes biztosítók díjára vonatkozó kérdésekkel?

A MABISZ Díjnavigátor kizárólag a rendszerhez önkéntesen csatlakozó biztosítók díjainak összehasonlítására szolgál, a konkrét díjszámítás ugyanakkor a biztosítók számítástechnikai rendszerében történik. Amennyiben tehát az egyes biztosítók díjára, a díjszámításra vonatkozó kérdése van, az adott biztosítóhoz kell fordulnia felvilágosításért.

Abban az esetben, ha Ön a díjszámítással kapcsolatban kíván panasszal élni, a mielőbbi érdemi elbírálás céljából javasoljuk, hogy a díjszámítás során kapott eredmény oldalt nyomtassa ki, amin szerepel egy azonosító szám. Ennek segítségével a panasz alapjául szolgáló folyamat könnyebben beazonosítható.

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Mi a különbség a magánbiztosítás és a társadalombiztosítás között?

Szempont Társadalombiztosítás Magánbiztosítás
Cél Biztonság megteremtése Biztonság megteremtése
Módszer Felosztó-kirovó rendszer Szerződéses rendszer, Biztosítástechnikai alapelveken nyugszik
Igénybevétel módja Szükségletek alapján. Befizetés és szolgáltatás között nincs közvetlen kapcsolat. Szerződésben rögzített feltételek mentén. Szoros kapcsolat a befizetett díj, a kockázat és szolgáltatás között.
Részvétel módja Jellemző módon kötelező Önkéntes
Hozzájárulás megállapítása Jellemzően jövedelemarányos (közteherviselés) Kockázat- és szolgáltatásarányos díj
Szolgáltatás formája Jellemzően természetben (de lehet kivétel pl. táppénz) Szolgáltatás természetben és pénzben egyaránt lehetséges a feltételek szerint.
Intézményi háttér Állami költségvetéshez tartozó intézményrendszer Magánbiztosítók (zrt., nyrt, egyesület)

Milyen további szereplők vannak jelen az egészségügyi piacon?

Szereplő Funkció Finanszírozás / Forrás
Magán egészségügyi szolgáltatók Egészségügyi szolgáltatás nyújtása; prevenció és gyógyítás Beteg közvetlenül vagy magánbiztosításon ill. egészségpénztáron keresztül
Egészségpénztár Forrásgyűjtés, előtakarékoskodás az egészségügyi kiadások finanszírozására Munkáltató vagy a pénztártag által befizetett összegek, melyek felhasználása kötött
Foglalkozás-egészségügy Munkáltató jogszabályi kötelezettsége: munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálata, foglalkozási megbetegedések vizsgálata és ellátása Munkáltató finanszírozza
Ellátásszervezők Megszervezi a biztosítottak ellátását, jellemzően a magánbiztosítók megbízásából Az ügyfelek által befizetett díjon keresztül a biztosítók finanszírozzák

Miben különbözik a magánbiztosítás az egészségpénztáraktól?

Szempont Egészségpénztár Magánbiztosítás (összegbiztosítás) Magánbiztosítás (szolgáltatás-finanszírozó)
Miből költhető? A pénztári számlára a munkáltató vagy a tag által befizetett pénzből. A befizetett díj alapján előre meghatározott biztosítási összegből. A befizetett díj alapján járó szolgáltatások vehetők igénybe, a ténylegesen nyújtott szolgáltatás költsége általában pénzben nem kerül kifejezésre.
Mikor költhető? Bármikor, ameddig tart a keret. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, a biztosítónak valamennyi dokumentum benyújtásra került és a káreseményt pozitívan elbírálták. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, az ellátásszervező segítségével.
Mennyi költhető? A pénztártag számláján rendelkezésre álló összeg. Az előre rögzített biztosítási összeg kerül kifizetésre. Szükséglet felmerülésének, valamint az előre rögzített fedezetek, esetleg limitek függvénye.
Mire költhető? A jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. A biztosítási feltételekben meghatározott szakellátásra, aminek költségét a biztosító téríti.
Hol lehet elkölteni? A jogszabályban meghatározott szolgáltatóknál, ill. termékértékesítőknél. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. Jellemző módon a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóknál.

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy működni tudjon a nagy számok törvénye. Ilyen pl. hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és a szerződésben meghatározott események tekintetében a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító a kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Mi a biztosító szolgáltatása?

A biztosító szolgáltatása lehet egy előre megállapított fix összeg kifizetése (összegbiztosítás), vagy az egészségügyi ellátás finanszírozása (szolgáltatás-finanszírozó biztosítás), illetve a két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kifizetést bármikor, bármelyik biztosított felé rendben teljesíteni tudja. A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll.

Mire jó az összegbiztosítás és a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás? Mi a különbség?

  • Összegbiztosítás esetében az előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre (az esetleges önrész figyelembevétele mellett) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Itt tehát előre meghatározásra kerül, hogy mekkora pénzbeli szolgáltatást nyújt a biztosító a káresemény bekövetkezésekor. Ez a fajta szolgáltatás rugalmasan biztosít anyagi segítséget az extra kiadások (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, útiköltségek stb.) és a jövedelem-kiesés fedezéséhez baleset, betegség esetén.
  • Szolgáltatás-finanszírozó biztosítás esetében a biztosító a tényleges egészségügyi ellátás költségeit vállalja át. Fontos különbség az előző változathoz képest, hogy a biztosító az egészségügyi ellátás előre pontosan nem tudható költségét fedezi korlátlanul vagy éppen limitekkel a szerződéses feltételek szerint. Jellemző módon a biztosító ilyenkor természetben szolgáltat; partnerén keresztül megszervezi az egészségügyi ellátást, azt a szerződésben meghatározott módon és mértékben finanszírozza. A biztosító partnerei segítségével több vonatkozásban is komfortosabbá teszi az ellátást, hálapénz-mentesen a következő, lehetséges szolgáltatásokat biztosítva: 24 órás asszisztencia, ellátásszervezés, előzetes időpont-egyeztetés/gyors hozzáférés, minőségi szolgáltatások (járó- és fekvőbeteg-ellátás, korszerű diagnosztikai eszközök, egynapos sebészet, betegszállítás), életkorhoz igazított szűrővizsgálatok lehetősége.

Mikor érdemes egészségbiztosítást kötni?

Különböző életkorban, ill. különböző élethelyzetekben találhat az aktuális igényekhez igazodó biztosítási terméket. A legkedvezőbb feltételeket ugyanakkor úgy tudjuk elérni, ha minél fiatalabb korban és minél jobb egészségi állapotban kötünk hosszú távra fedezetet nyújtó biztosítást.

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy mit szeretne kapni és cserébe milyen kötelezettségeket vállal.

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen szolgáltatásokat szeretne: kötetlenül felhasználható összeget vagy inkább az ellátás megszervezését szükség esetén? A széles skálán különböző összetételű fedezeteket talál, mérlegelnie kell többek között azt is, hogy egyéni vagy családra kiterjesztett fedezetre van szüksége.

Tájékozódjon! Egyre több biztosító kínál egészségbiztosítást. Minél szélesebb körben ismerkedjen meg a piacon található kínálattal, tájékozódjon a feltételekről (belépési/kilépési korhatár, limitek, szolgáltató partnerek stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések jellemző módon kizárásra kerülhetnek, vagy lehetetlenné teszik a biztosítás megkötését. Az előzménybetegségeknek is lehet jelentősége pl. kritikus betegségekre szóló biztosítás kötése esetén. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportok vagy hobbik, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozik pl. a közlési- és változás bejelentési kötelezettség megszegése, a jogellenes szándékosság vagy a súlyos gondatlanság miatt bekövetkező esemény. Ezért külön felhívjuk a figyelmét a következő pontra.

Mi az ügyfélnyilatkozatok szerepe, mit jelent a közlési kötelezettség?

Társaságtól, életkortól és a szolgáltatás tartalmától/nagyságától függ, hogy a biztosító milyen módszert alkalmaz a vállalt kockázat megbecsülésére: egészségi nyilatkozatot vagy orvosi vizsgálatot. Az egészségi nyilatkozat megtétele történhet írásban vagy akár telefonon, ahol ez utóbbira a biztosító lehetőséget nyújt. Az egészségi nyilatkozat kitöltése orvosi vizsgálat esetén is szükséges, illetve az egészségi nyilatkozatban foglaltak alapján dönthet úgy a biztosító, hogy orvosi vizsgálat is szükséges.

A biztosítottat minden esetben közlési kötelezettség terheli, azaz a valóságnak megfelelően köteles nyilatkozni egészségi állapotáról, foglalkozásáról, illetve sport- és szabadidős tevékenységéről, illetve minden olyan körülményről, melyre a biztosító kérdései irányulnak. A közlési kötelezettség mellett a változásbejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenni, amennyiben a biztosítás tartama alatt lényeges körülmény megváltozik (pl. a biztosított veszélyes foglalkozásra vált, kockázatosnak minősülő sporttevékenységbe kezd). A biztosított ugyanakkor nem köteles az egészségi állapotában történt változást bejelenti a biztosítónak.

Bizonyos tényezők a kockázat vállalásának elutasítását, díjemelést, kizárás alkalmazását vagy a szolgáltatás szűkítését eredményezhetik. Ez azonban nem büntetés, hanem a veszélyközösség védelmében hozott intézkedés (viszonylag homogén kockázatközösség létrehozása, kockázatarányos díj biztosítása, ahogy azt az összefoglaló elején már jeleztük).

Fontos tudni azt is, hogy a biztosító jogosult a szerződéskötéskor és a tartam során megadott adatok ellenőrzésére a kár bejelentésekor. Amennyiben a megadott adatok nem feleltek meg a valóságnak, vagy valamilyen fontos körülmény elhallgatásra került (közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése), akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Összegbiztosítások esetében az önrész a tényleges szolgáltatási kifizetés elhalasztásával függ össze. Például a kórházi napi térítés esetében csak a 3., kórházban töltött naptól nyújt szolgáltatást a biztosító, vagyis az első két nap a biztosított önrésze, melyre nem jár szolgáltatás.

Szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások esetében az önrész megjelenhet az első szolgáltatás nyújtásánál vagy a felmerült költségek megosztásában, azaz a felmerült egészségügyi költségek egy részét (fix összeget vagy az összeg arányos részét) a biztosító nem téríti meg a szolgáltatónak, azt a biztosítottnak kell megfizetnie.

Mi a várakozási idő?

Egyes biztosítástípusok esetében előfordulhat, hogy a biztosító a szerződés egyes részeinek hatálybalépését, ill. a szerződés bizonyos kockázatait csak egy bizonyos idő elteltével vállalja. Ebben az időszakban a kockázatviselés tehát csak részleges, a biztosító csak a meghatározott szűkebb körben teljesít.

Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az egészségbiztosítások ebben a vonatkozásban hasonló módon működnek, mint más biztosítások. A megszűnés oka lehet többek között a lejárat, a biztosított halála vagy az ügyfél részéről történő rendes felmondás, illetve a közlési, bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító felmondása.

Két esetre ugyanakkor külön is fel szeretnénk hívni a figyelmét:

  • Amennyiben a szerződéses feltételek maximális életkort rögzítenek, akkor ennek meghaladtával az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik.
  • Amennyiben a szerződésben megszabott határidőben nem kerül befizetésre az esedékes biztosítási díj, az szintén eredményezheti a szerződés megszűnését. Ez adott esetben nagyon fontos lehet, mivel a szolgáltatás igénybevétele előtt a biztosító ellenőrzi, hogy a díjfizetés rendben megtörtént-e, ez a feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek.

Egyéb speciális esetekben is megszűnhet a szerződés, ezeket a biztosítási feltételek tartalmazzák

Mit kell tenni, ha bekövetkezik a biztosítási esemény?

Ahogy korábban már jeleztük, az összegbiztosítások és szolgáltatás-finanszírozó biztosítások eltéréseiből adódóan más az eljárás az egyik, ill. a másik esetben. Vannak azonban olyan közös szabályok, melyek mindkettő esetében igazak.

  • A káreseményt, annak bekövetkezését követően, a lehető leghamarabb jelezni kell a biztosító felé. Mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben betartsa.
  • A kifizetés, ill. az egészségügyi szolgáltatás nyújtását megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis megnézi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

A szolgáltatás-finanszírozó változatnál ugyanakkor számos olyan eltérés van a „klasszikus” összegbiztosításokhoz képest, melyekre célszerű külön kitérni. Az alábbi kérdések ezek megválaszolását célozzák.

Mi a teendő, ha egészségügyi ellátásra van szükség a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás keretében?

A szolgáltatás igénybevételére csak előzetes bejelentkezést követően kerülhet sor. Minden esetben először egy erre megadott telefonszámot kell felhívni, ahol ellenőrzik a jogosultságot, megválaszolják a felmerült kérdéseket és szükség esetén megszervezik az ellátást. Erre a nap 24 órájában lehetőség van.

A biztosított az egészségi probléma felmerülésekor elsődlegesen nem a biztosítóval kerül kapcsolatba, hanem az ellátásszervezővel, mely a biztosító megbízásából megszervezi és ellenőrzi az egészségügyi ellátást, egyes esetekben kikérve a biztosító előzetes kárelbírálását.

Fontos tudni, hogy a biztosítási szolgáltatás a sürgősségi ellátásokra általában nem terjed ki. A sürgősségi ellátások szervezése minden esetben a társadalombiztosítás feladata.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Ez a biztosító/ellátásszervező döntése, aki ugyanakkor körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva választja ki az egészségügyi szolgáltatókat. Az ellátásszervező segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen ellátásokra jogosult a szerződése kapcsán, mindig a választott biztosítás szolgáltatása határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít az ellátás során?

A biztosító az egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító megbízásából az ellátásszervező nyomon követi a folyamatot pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval, és szükség esetén beavatkozik.

Amennyiben nem lesz beteg, akkor hiába fizeti a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy egészségesen éltünk.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé kell jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelés vonatkozó részletes szabályait a Biztosítási törvényben találja meg (167/B §).

Amennyiben a kapott válasszal nem elégedett, akkor a következő jogorvoslati lehetőségek közül választhat:

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Milyen módon tud egészségbiztosítást vásárolni magánszemélyként?

  • Egyre több biztosító ajánlja ezt a terméket, az egyes biztosítók szolgáltatási köre és háttere eltér egymástól. A részletekről tájékozódhat a biztosítók honlapjáról, de a képzett biztosításközvetítők kérésre az otthonában is felkeresik Önt.
  • Amennyiben az Ön egészségbiztosítási szerződése az egészségpénztárak működését szabályozó jogszabályban (1993. évi XCVI tv.) meghatározott feltételeknek megfelel, akkor lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás díját a pénztári számláról egyenlítse ki. A technikai részletekről tájékozódjon a pénztáránál vagy a biztosítónál!
  • Egyre elterjedtebb az a megoldás is, hogy a munkáltató a céges cafeteria (béren kívüli juttatások) keretében vásárolja meg ezt a szolgáltatást a dolgozók számára. Tájékozódjon a vonatkozó lehetőségekről munkáltatójánál!

Hol találhat további információkat?

Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!

Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától!

A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját (http://www.mnb.hu/felugyelet)!

Mi minősül kockázati biztosításnak?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv) szerint kockázati biztosítás az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, ahol a biztosító kizárólag biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén szolgáltat, egyéb esetben a szerződésből vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke a szerződésnek).

Mi a biztosító szolgáltatása a kockázati biztosítások esetében?

A biztosító a haláleset-, baleset vagy betegség bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott összeget fizeti meg, illetve az egészségügyi ellátás költségét téríti meg, a szerződésben meghatározott kedvezményezett számára, vagy az orvosi ellátás díjmentes igénybe vételét, esetleg megszervezését biztosítja a kedvezményezettnek, aki megegyezik a biztosítottal.

Milyen kiadással jár a szerződés?

A kockázati biztosítással kapcsolatban biztosítási díj fizetendő a biztosítónak, amelynek nagysága a konkrét biztosítási igény alapján határozható meg.

Pl.: havi tízezer-tizenötezer forintos biztosítási díj ellenében már akár több tízmillió forintos baleseti rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű baleseti műtéti térítés, tízezres nagyságrendű csonttörésre vonatkozó biztosítási fedezet is elérhető lehet, az adott csoportos biztosítási szerződés tartalmától függően. A konkrét biztosítási védelem igényléséhez többek között a biztosítottak adatainak megadása és az igényelt biztosítási védelem alapján elvégzett díjkalkuláció szükséges.

A kockázati biztosítások munkáltatói juttatásként, cafetéria csomag elemeként is igénybe vehetőek. Miért jelentenek előnyt a munkavállaló számára a kockázati biztosítások?

A kockázati biztosítások esetében a munkavállalók számára nyújtott szolgáltatási tartalom a biztosító kockázatviselése, és biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatás teljesítése.

Emellett valós hozzáadott érték a biztosítási fedezet adómentes jellege. A biztosítás díja ugyanis – az Szja tv szerinti korlátokon belül – teljesen adómentes, amennyiben a biztosítás díja biztosított személyenként és havonta a minimálbér 30%-át nem haladja meg (az Szja tv szerint: „ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan”). Csoportos biztosítás esetén az egy biztosítottra jutó díjat a díj/biztosított hányadosaként kell meghatározni, azzal, hogy ezt a műveletet az azonos szolgáltatási tartalomhoz tartozó díj vagy díjrészlet és az e körbe tartozó biztosítottak figyelembe vételével kell végrehajtani.

Ez a személyenkénti adómentes díjmérték elegendő arra, hogy a munkavállaló széleskörű biztosítási védelmet igényeljen.

A biztosítási védelem emellett kiterjeszthető a munkavállaló családtagjaira is. A családtagok után fizetett díj is adómentes az Szja alapján, de ez a díjrészlet a társasági adóról szóló jogszabály szerint nem elismert költség.

A biztosítási díjjal, illetve a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos adózási kérdésekről részletesen a Szja tv-ből https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV , illetve a szerződést kötő biztosítótól, a szerződés közvetítő biztosításközvetítőtől szerezhet tudomást.

A munkáltató által kötött kockázati biztosítás alapján nyújtott biztosító szolgáltatása a legtöbb esetben (általában) adómentes. Gyakorlatilag csak egy kivétel van, nevezetesen, ha a munkáltató kötötte a kockázati biztosítás, és annak díja adómentes volt, és a biztosító kereset/jövedelempótló szolgáltatást is nyújt, akkor az ilyen szolgáltatás napi 15 ezer forintot meghaladó része (hangsúlyozzuk, csak a 15 ezer forint feletti rész) adóköteles szolgáltatás, amely úgy adóköteles, ahogyan a pótolt jövedelem eredetileg lett volna. Ha a biztosító szolgáltatás napi térítésként van meghatározva, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha kieső jövedelem pótlása lenne, így a napi térítés 15 ezer forint feletti része szintén adóköteles, 15 ezer forintig értelemszerűen adómentes. (Ha a kockázati biztosítás szerződője és díjfizetője nem munkáltató, hanem magánszemély, akkor a jövedelempótló kifizetés összeghatár nélküli teljes összege adómentes, az előbbi szabályt értelemszerűen nem kell alkalmazni.

A kockázati biztosítások a munkáltató által cafetéria elemként is nyújthatók. Miért előnyös a kockázati biztosítás a munkáltató számára?

A biztosítás díja (havonta a minimálbér 30 %-áig) a munkáltató számára adó- és járulékmentes, és a biztosítás díja a munkáltató által a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként elszámolható, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló.

A kockázati biztosítás erősíti a munkavállalók munkáltatóval kapcsolatos lojalitását is, a munkáltatói gondoskodás eszközeként.

A biztosítási díj a cafeteria keret részeként fizetendő?

A munkáltató által fizetett kockázati biztosítás díja bár része lehet a vállalati cafetéria keretnek, de nem része a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásoknak, és nem minősül a munkáltató adókötelezettsége mellett adható egyes meghatározott juttatásnak sem. A díj adómentes juttatás a törvényben meghatározott összeghatárig.

A biztosítási szerződésen belül minden munkavállaló számára egységesen ugyanaz a szolgáltatási csomag köthető csak meg, és minden egyes munkavállalóra meg kell kötni a szerződést?

A csoportos biztosításon belül megképezhető több, egymáshoz képest eltérő tartalmú biztosítási csomag is (tekintettel az eltérő munkakörökre, eltérő kapcsolódó kockázatokra), és nincs akadálya annak, hogy a biztosítást a munkáltató csak a munkavállalók egy meghatározott körére kösse meg, vagy akár több, egymástól eltérő tartalmú biztosítási csomagot hozzon létre a biztosítási szerződésen belül. Ha a biztosítottak között nem munkavállalók is vannak, akkor a rájuk jutó díjrész nem elismert költség a társasági adóban.

Milyen tartalmú biztosítási szerződés köthető, és milyen szolgáltatás igényelhető a kockázati biztosítások keretében?

A kockázati élet-, baleset-, és betegségbiztosítás a véletlenszerűen, váratlanul (a szakzsargon szerint sztochasztikusan) bekövetkező eseményekre (így halálesetre, balesetre, betegségekre, egészségkárosodásokra) mint biztosítási eseményekre nyújt biztosítási védelmet, amely védelem keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra.

A biztosító szolgáltatása baleset, betegség esetén nemcsak a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetése lehet. A biztosítási szolgáltatás a felmerülő egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésével, előre egyeztetett időpontban végzett diagnosztika és ellátás biztosításával, vagy például a rehabilitációs költségek megfizetésével segít meggátolni a betegség súlyosbodását, elősegíti a mielőbbi gyógyulást, és így a munkába való korábbi visszatérést is lehetővé teszi.

A betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) keretében a biztosító szolgáltatása a váratlan, előzmény nélküli betegségekre vonatkozó kockázatviselés mellett kiterjedhet a kalkulált biztosítási díj által fedezett szűrővizsgálatokra, az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szűrésekre is. Az ilyen szűrővizsgálatokat a biztosított a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál, a biztosítottal egyeztetett időpontban veheti igénybe (ideértve a biztosítási díjjal fedezett, a szerződéskötéshez kapcsolódó, kockázat-elbírálás keretében végzett szűrést is).

Miért éppen én gondoljak a balesetekre?

Magyarországon átlagosan naponta közel nyolcszáz baleset történik. Folyamatosan ki vagyunk téve baleseti kockázatoknak és nem mindegy, hogy ezeket hogyan kezeljük, gondolunk-e ezekre egyáltalán.

A balesetek körében szembeötlő, hogy:

  1. A halálos kimenetelű balesetek többsége az otthonokban következik be.
  2. A halálos otthoni balesetek közvetlen oka kétharmad részben esés, csúszás, botlás.
  3. Közúti közlekedési balesetek során évente továbbra is több százan veszítik életüket.
  4. Munkabalesetként évente átlagosan kb. 20 000-22 000 esetet regisztrálnak a munkáltatói bejelentések alapján.

Az év bizonyos időszakaiban különösen sok sérülés, baleset történik. Jellemzően ilyen a nyári időszak, amikor szabadidős tevékenységek kapcsán, a ház körüli munkák során, vagy sportolással, utazással összefüggésben is érhet minket baj, télen pedig – az évszakhoz kapcsolódóan – jellemzőek pl. a síbalesetek, de pl.: egyes tüzelő/hűtő/fűtő, vízmelegítő berendezések egész évben okozhatnak tragédiát.

Minden időben fontos tehát a balesetmegelőzés, a kockázatkerülő magatartás, de a legkörültekintőbb gyakorlat mellett sem zárható ki a baleset bekövetkezése!

Milyen következményekre lehet számítani a balesetek kapcsán?

A hosszabb-rövidebb idő alatt következmények nélkül gyógyuló múlékony sérüléstől a valamilyen visszamaradó hátrányt okozó tartós egészségromláson (maradandó egészségkárosodáson) át a sajnálatos halálesetekig többféle következményre kell gondolni.

Mik a főbb kockázatok, baleseti okok?

A balesetek leggyakoribb okai: a figyelmetlenség, könnyelműség, türelmetlenség, kapkodás, sietség, szándékos vagy gondatlan szabályszegés, szakszerűtlen eljárás.

A fenti okokból is látszik, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy megfelelő, tudatos magatartással a legtöbb baleset elkerülhető, illetve a baleseti kockázat ezzel jelentősen mérsékelhető.

Mik a leggyakoribb balesetek, azaz hogy történik leginkább baleset?

A legjellemzőbb okok nagyon banálisak: botlás, elesés/leesés, elcsúszás, de igen gyakoriak a háztartási kisgépek, kerti szerszámok okozta balesetek (pl. fűnyíró, fűkasza), égés, áramütés okozta sérülések, fulladás (akár kerti medencében, folyóvizekben), haszonállatok okozta sérülések, házi kedvencek okozta balesetek (pl. kutyaharapás).

Hol történik a legtöbb baleset?

Talán nem gondolnánk rá, de a legtöbb baleset otthon, a háztartásban történik. Pontos statisztika hiányában a rendelkezésre álló szakértői becslések szerint évente Magyarországon mintegy negyedmillió „otthoni” baleset történik.

A hivatalos statisztika szerint a második leggyakoribb baleseti helyszín a munkahely (üzem). A közlekedési balesetek csak a harmadik helyet foglalják el ebben a negatív rangsorban.

Fontos kategóriaként külön meg kell említeni a sportbaleseteket.

Mit kell tenni, ha megtörténik a baleset?

Nagyon fontos ismerni és megfelelően alkalmazni az elsősegélynyújtás szabályait. A helyzetnek és a sérülésnek megfelelően gondoskodni kell a felkészült egészségügyi szakember általi ellátásról. A sérültek gyógyulását nagyban segíti, a rehabilitációs időszakot lerövidíti a szakszerű orvosi ellátást követő utókezelés, a speciális igények, szükségletek szerint (pl.: gyógytorna, fizikoterápia stb.).

Fontos, hogy a biztosítási eseménynek minősülő baleset kapcsán tartsuk be a biztosítási szerződésben meghatározott feltételeket (biztosítási esemény biztosítónak való bejelentése, a szükséges felvilágosítások megadása stb.). Munkabaleset esetén külön figyelmet kell fordítani a jogszabályok szerinti bejelentésekre.

A balesetek megelőzése mellett fontos eszköz a balesetbiztosítások megkötése, hiszen biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása sokat segíthet. Mik a jellemző biztosítási szolgáltatások?

A biztosító baleset esetén a szerződésben erre meghatározott szolgáltatási összeget fizeti ki a kedvezményezett számára. Balesetbiztosításnál a kedvezményezett a biztosított, illetve az ő halála esetén jellemzően a biztosított örököse, vagy más, a szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy.

A legtöbb biztosítónál számos balesetbiztosítási fedezet igényelhető, mint például az alábbiak: Csonttörésre, baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás, baleseti műtéti térítés, baleseti költségtérítés, baleseti keresőképtelenségi napi térítés, égési sérülésre vonatkozó biztosítás, baleseti halálra vonatkozó biztosítás, baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra, közlekedési baleseti halálra, vagy közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás.

A biztosító szolgáltatásának szabályait minden esetben az adott szerződés és az annak részét képező szerződési feltételek tartalmazzák.

Mit kell még tudni a biztosító szolgáltatásáról? Mire érdemes figyelni a szerződés megkötésekor?

Balesetbiztosításnál nincs jogszabályban rögzített felső összeghatár (ún. túlbiztosítási tilalom) az igényelt biztosítási védelem szintjére, a biztosító szolgáltatásának nagyságára (biztosítási összeg) vonatkozóan az ügyfél és a biztosító megállapodása irányadó, és több biztosítási szerződés is érvényesen megköthető ugyanarra a személyre.

A szerződéskötéskor, az igényelt biztosítási összeg meghatározásakor célszerű figyelemmel lenni a biztosított jövedelmére, az eltartottak számára, a várható egészségügyi költségekre. Baleseti halálra vonatkozó fedezettel a biztosított – akár százmillió forintot is meghaladó biztosítási összeg igénylésével – gondoskodhat a hátrahagyott hozzátartozókról – ilyen esetben azonban célszerű kockázati életbiztosítási védelmet is vásárolni.

A szerződés megkötése előtt lényeges felmérni a tényleges körülményeket, pontosítani a biztosítási igényeket, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kaphassuk meg. Ebben érdemes professzionális biztosításközvetítők szolgáltatását igénybe venni, és/vagy a biztosítók honlapján, call centerén keresztül tájékozódni.

Mire terjed ki a biztosító kockázatviselése? Minden esetben számíthatunk a biztosító szolgáltatására?

A biztosító által vállalt kockázat tartalmát és határait a konkrét biztosítási szerződés, és annak részét képező szerződési feltételek határozzák meg.

A biztosítók nem minden esetben kötelesek szolgáltatást teljesíteni a baleset bekövetkezése esetén, így a szerződési feltételekben szereplő, jogszabály vagy a biztosító döntése alapján meghatározott, ún. kizárási eseteknél (kockázatviselés alól kizárt esetek, ilyenek lehetnek pl.: egyes veszélyes sporttevékenységek, vagy meg nem engedett helyszíneken való fürdés stb.), illetve a biztosító mentesülésének eseteiben nem számíthatunk biztosítási szolgáltatásokra. Utóbbi esetre vonatkozó gyakorlati példa, ha a balesetet jogellenesen és súlyosan gondatlanul a biztosított okozta, pl.: a közlekedési szabályok be nem tartásával, tudatmódosító, a tájékozódási képességekre károsan ható szer befolyása alatti gépjárművezetés.

Fontos, hogy a szerződés részét képező szerződési feltételek tartalmát még a szerződés megkötése előtt minden esetben el kell olvasni, hogy tisztában legyünk annak tartalmával.

Van már tanuló balesetbiztosításom a gyerekekre. Érdemes emellett további biztosítást is megkötni?

A tanulóbiztosítások sajátos elemét jelenti az állam által megkötött – a szülőknek, családoknak – ingyenes gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás. Az ún. általános gyermek-, és ifjúsági balesetbiztosítás több szempontból csak korlátozott védelmet jelent (a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgár 3-18 éves korú tanulók baleseti halálra, baleseti rokkantságra, és csonttörésre vonatkozó biztosítását írja elő, viszonylag alacsony biztosítási összegek meghatározásával).

Egy kórházi tartózkodással, műtéttel járó csonttöréses balesetnél már százezer forintos nagyságrendű lehet a külön megkötött balesetbiztosítási szolgáltatás hozzáadott értéke az állam által megkötött tanuló balesetbiztosításhoz képest.

Az állami tanulóbiztosításra vonatkozó kormányrendelet elérhető az alábbi linken: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300119.kor#lbj1id3cd7

Mindenképp érdemes tehát megfontolni átfogó, adott esetben a család minden tagjára kiterjedő biztosítási védelem igénylését (pl. baleseti műtéti térítésre, baleseti kórházi napi térítésre, égési sérülésre, baleseti költségtérítésre vonatkozóan).

Sokan csak a külföldi utazásaikhoz kapcsolódóan kötnek balesetbiztosítást, illetve utasbiztosítást, vagy még ilyen esetben sem gondoskodnak biztosítási védelemről. Mit kell tudni az utasbiztosításokról?

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó kevesebb, mint fele), és van, aki nem. Fontos tudnunk, hogy nemcsak távoli, egzotikus úti célok esetén, de akár egy olaszországi, horvátországi vagy belföldi út esetén is igen hasznos lehet a biztosítás, mivel minden utazás egyúttal kockázatokkal is jár. Az utasbiztosításokra vonatkozó tudnivalókról tájékozódjon a MABISZ hivatalos oldalán: https://mabisz.hu/utasbiztositasok/

Hol van helye a biztosítási védelemnek? Milyen útra kössek biztosítást?

Kétféle utas létezik biztosítási szempontból. Van, aki köt utasbiztosítást (a rendelkezésre álló becslések szerint az összes utazó közül kevesebb, mint fele), és van, aki nem.

Egyrészt fontos, hogy nemcsak távoli, egzotikus úticélok esetén, de akár egy olaszországi, horvátországi vagy belföldi út esetén is igen hasznos lehet a biztosítás. Előbbi esetén az Európai Egészségügyi Kártya által helyben nem fedezett költségekre tekintettel is indokolt biztosítást kötni (pl. magánkórház, klinika általi ellátásnál, vagy az adott ország szabályai szerint az egészségügyi ellátással kapcsolatos önrész megtérítésére).

Ha viszont valaki a külföldi útja során fontosnak tartja a biztosítási védelmet, akár az év egészére is megvásárolhatja biztosítási fedezetét.

Miért érdemes utasbiztosítást kötnöm?

Az utasbiztosításra minden utazónak szüksége lehet, és azért érdemes megkötni, hogy ha bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gondja felmerül külföldön, azt megoldják Önnek.

A biztosító 0-24 órában elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata, asszisztencia szolgáltatása segít a problémák megoldásában.

Van Európai Egészségügyi Kártyám (EEK), akkor is szükségem van utasbiztosításra?

Az Európai Egészségügyi Kártya nem feltétlenül elég felmerülő költségei megtérítésére.

Az EEK kártya számos esetben csak korlátozottan használható, csak a helyi TB-vel szerződött szolgáltatók fogadják el, nem biztosít teljes ellátást és teljes költségmentességet a felmerülő költségekkel szemben.

Az EEK kártya segítségével a magyar utazó ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott uniós tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat nem fed le az EEK kártya. Ezek közül a legfontosabbak, amelyeket tehát saját költségén kellene megtérítenie, ha nincs biztosítása:

  • önrészek (járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napi díjak összege, amely országonként eltérő lehet),
  • helikopteres mentés költsége (pl. egy síbaleset esetén),
  • búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége (pl. egy horvátországi nyaralás kapcsán),
  • bármely olyan orvos/egészségügyi szolgáltató általi ellátás költsége, aki/amely nincs szerződésben az állami egészségbiztosítással – pl. egy görögországi nem „zöldkeresztes” orvos általi ellátás költsége,
  • bármely tagállamban felírt gyógyszer ára; a gyógyszerekre általánosan igaz, hogy azt csupán felírja a külföldön felkeresett orvos és a gyógyszert a betegnek kell a saját költségén kiváltania
  • gyógyászati segédeszközök költsége (pl. térdrögzítő, mankó),
  • a beteg hazaszállításának költségei (az EEK kártya nem fedezi pl. a mentővel, vagy mentő repülőgéppel történő hazaszállítást)
  • a hozzátartozók többletköltségei (pl. megváltozott hazautazási időpont miatt felmerülő utazási költségek, extra szállásköltség, telefon-költség),
  • autós utazásnál, ha a sérült nem tudja hazavezetni az autót, akkor sofőr-küldés költsége,
  • továbbá az EEK kártya az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztencia szolgáltatásokat sem.

A bankkártyámhoz tartozik utasbiztosítás is. Akkor is szükségem van külön utasbiztosításra?

Fontos ellenőrizni a meglévő biztosítási védelem tartalmát: mely országokra, milyen tevékenységre, milyen időszakra is vonatkozik az adott biztosítás, a biztosítási díj be van-e fizetve, megfelelő nagyságúak-e a biztosítási összegek (figyelembe véve a célországban jellemző egészségügyi ellátás árszínvonalát, vagy a biztosítani kívánt poggyász értékét).

Több bankkártyához tartozó utasbiztosítás feltétele, hogy a bankkártyát az adott országban már használni kell fizetésre vagy pénzfelvételre, csak ezután indul a biztosítási fedezet.

Amennyiben minden rendben van, a biztosítási összegek (limitek) kellően magasak és az adott tevékenységre megfelelő biztosítással rendelkezik, amely kiterjed valamennyi együtt utazó személyre, akkor nyugodtan vághat neki az útnak. Ellenkező esetben viszont célszerű a megfelelő védelemről gondoskodnia, pl. kiegészítő utasbiztosítást választani. Jó tudni, hogy a bankkártyába épített biztosítás és a külön kötött üzleti biztosítás biztosítási összegei a tényleges költségek erejéig összeadódnak, a baleseti térítést pedig valamennyi biztosítás alapján megkapja az ügyfél.

A repülőjegy/vonatjegy, távolsági buszjárat jegyára nem tartalmaz biztosítási védelmet?

Számos utazási irodában elérhetőek utasbiztosítási szolgáltatások, de a biztosítási védelem meglétéről, tartalmáról, áráról, azaz a biztosítás díjáról mindig külön tájékoztatást kap, ez a szolgáltatás külön vásárolható meg. Léteznek olyan rendezvények, amelyek esetében a belépőjegy megvásárlásával egy – általában korlátozott szolgáltatási körrel – balesetbiztosítási védelemhez is hozzájuthat, azonban a menetjegyek jellemzően nem tartalmaznak utasbiztosítási védelmet.

Csak egy napra ugrok át a szomszéd országba, miért volna szükségem utasbiztosításra?

A baj sajnos egy nap alatt is megtörténhet, akár belföldön, akár külföldön. Egy rövidebb út alatt is ugyanazok a veszélyek leselkednek Önre, mint hosszabb tartózkodás idején. Egy nap alatt is érheti Önt baleset, jelentkezhet vakbélgyulladás, okozhat sajnálatos közlekedési balesetet, vagy ellophatják úti okmányait, stb.

Megtörtént példa egy honfitársunk fél napos bécsi látogatása, amikor az út egyetlen célja az esti operaelőadás megtekintése volt. A néző két felvonás között rosszul lett és a hozzá kiérkező és segítséget nyújtó szakorvosi ellátás 180 eurós költségét utóbb – biztosítás híján – a betegnek kellett állnia.

Mit tartalmaz az utasbiztosítási védelem?

Bár az utasbiztosítások részét képező balesetbiztosítási fedezet jellemzően belföldre és külföldre is szól, az utasbiztosítások – mint sajátos termékek – nem csupán balesetbiztosítási védelmet tartalmaznak. A legfontosabb szolgáltatás a 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálat által koordinált sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ápolás költségeinek fedezése. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig betegségbiztosítási fedezetet (pl. a kórházi ápolási költségek megtérítésére), poggyászbiztosítási fedezetet (pl. poggyászkésedelemre vagy elveszett okmányok pótlására), illetve felelősségbiztosítási és jogvédelmi fedezeteket, valamint egyéb asszisztencia szolgáltatást is magukban foglalhatnak.

Mi az asszisztencia szolgálat?

Egy külföldi utazás esetén bármikor történhet olyan baj, ami azonnali segítséget igényel, de nem ismerjük az adott ország nyelvét vagy nem tudjuk hová forduljunk. Az asszisztencia szolgáltatás a nap 24 óráján át rendelkezésre áll, a hívásokat magyar nyelven fogadják és a partnerirodák segítségével gondoskodnak gyors kiszolgálásról. Amennyiben a helyszíni segítségnyújtáson kívül további segítségre is szükség van (pl. hazaszállítás), akkor a biztosító azt is megszervezi.

Mi az útlemondás biztosítás?

Adott esetben ez a szolgáltatás is rendkívül hasznosnak bizonyulhat. Adódhatnak olyan váratlan esetek, mint pl. egy vírusos megbetegedés, ami miatt az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani. Az útlemondás biztosítással védekezni lehet az ilyenkor felmerülő pénzveszteséggel szemben.

Az útmegszakításra kiterjedő szolgáltatás keretében pedig pl. egy betegség vagy baleset miatt megszakított utazásnál az utazás fennmaradó részére vonatkozó utazási díjat téríti vissza a biztosító – lehetővé téve ezzel az utazási élmények későbbi pótlását.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket, önrészt alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések, vagy ezek következményei jellemző módon kizárásra kerülhetnek. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mire kell figyelnem a biztonsági kockázatokkal, a terrorizmus veszélyével kapcsolatban?

Minden korra érvényes volt, és érvényes is marad, hogy az utazás veszélyeket rejt magában, illetve felmerülhetnek speciális kockázatok, amelyeket indulás előtt azonosítani, mérlegelni, és lehetőség szerint kezelni szükséges. Napjainkban különösen fontos számba venni a biztonsággal, terrorizmussal kapcsolatos kockázatokat.

Utazásunk megtervezésekor legyünk figyelemmel arra, hogy a célország szerepel-e az illetékes konzuli szolgálat által nem ajánlott úticélok között, és erről a tényleges kiutazás előtt újra győződjünk meg. Fontos tudni, hogy bár a terrorizmussal kapcsolatos biztosítási eseményeket a biztosítótársaságok általában kizárják kockázatviselési körből (mivel pontosan fel nem mérhető nagyságú kockázatot jelentenek és mert az utazások számához képest szerencsére nagyon ritka események), a biztosítók többsége azonban a vétlen utast – aki kiutazáskor nem egy a konzuli szolgálat által nem javasolt országba utazik és merénylet elszenvedője lesz – ellátja, számára szolgáltatást teljesít.

A biztosítási védelem pontos tartalmáról (lefedett országok és események) minden esetben tájékozódjon kiutazása előtt!

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy a biztosítás a nagy számok törvénye alapján valóban működőképes legyen. Ilyen például, hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és – a szerződésben meghatározott események tekintetében – a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító általában kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Utasbiztosítások esetében azonban a biztosító nem végez kockázatelbírálást, hanem a szerződés részét képező szerződési feltételekben rögzíti, hogy mire terjed ki a biztosítás (mely kockázatokra, és milyen összegig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget) és mire nem vonatkozik a kockázatviselés (milyen eseményekkel, magatartással kapcsolatos kockázatot nem vállal a biztosító). Ezek az ún. kizárások, mentesülések, és a szolgáltatás korlátozásának esetei a szerződési feltételeknek nagyon lényeges rendelkezései, amit mindenképp olvasson el a szerződéskötés előtt.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportokkal, háborús, vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos események, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozhat pl. a biztosított jogellenes és szándékos vagy jogellenes és súlyosan gondatlan magatartása miatt bekövetkező esemény.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Mi a biztosító szolgáltatása az utasbiztosításoknál?

A biztosító szolgáltatása utasbiztosítás esetén jellemzően:

  • a nap bármely szakában elérhető egészségügyi tájékoztatás, szolgáltatás szervezés (asszisztencia-szolgálat),
  • a felmerült egészségügyi ellátás költségének a megtérítése (kárbiztosítás),
  • egyéb előre nem látható, váratlanul felmerülő költségek megtérítése (pl. poggyászkár, úti okmányok elvesztése, járatkésés miatti költségek), illetve
  • felelősségbiztosítási és jogvédelmi szolgáltatások nyújtása,
  • szolgáltatás lehet a szerződésben meghatározott fix összeg kifizetése (összegbiztosítás) például egy baleset kapcsán, valamint
  • a fenti két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító azonnal rendelkezésre tudjon állni szerződött, ellenőrzött orvosi hálózatával, és szükséges szolgáltatást bármikor, bármelyik biztosított felé szakszerűen teljesíteni tudja.

A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll az Ön érdekében.

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy milyen útra indul, ott milyen kockázatokra szeretne biztosítási védelmet vásárolni és cserébe mekkora díj megfizetését tartja reálisnak. Ez azonban az utasbiztosítások esetében már nagyon kényelmesen, és rövid idő alatt megtehető, akár a világhálón, bankautomatán (ATM-en) keresztül vagy hagyományosan, a biztosító, illetve értékesítője segítségével

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen kockázatok merülhetnek fel útja során, és ezekkel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat szeretne? Az utasbiztosítások széles skálájából választhat a célország (Európán belüli és kívüli célpont), az út jellege (turizmus, tengerparti nyaralás, üzleti út, fizikai munkavégzés, sport stb.), a használt közlekedési eszköz szerinti kiegészítő fedezetek (jellemzően autós vagy repülőút kapcsán) különböző összetételű és biztosítási összegű fedezeteket talál, amelyek egyéni, családi, vagy akár csoportos biztosítási védelmet nyújtanak Önnek és az Önnel utazóknak.

Tájékozódjon! Számos hazai vagy Magyarországon székhellyel nem rendelkező, ún. határon átnyúló szolgáltatást értékesítő biztosító kínál utasbiztosítást, és a különböző, piacon megtalálható termékek között akár lényeges különbség is lehet. Tájékozódjon ezért a pontos termékjellemzőkről, feltételekről (önrész, biztosítottsági korhatár, maximális szolgáltatási limitek, panaszbejelentés helye – ahol egy esetleges vitás helyzetben az adott biztosítót el lehet érni stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Mi az elektronikus biztosítási kötvény?

Az e-kötvény – ahogy az a nevéből is látszik –, a biztosítás meglétét bizonyító elektronikus fedezetigazolás. Az e-kötvény a ma már rendkívül egyszerű, gyors és kényelmes szerződéskötési folyamat végén áll elő. A biztosítók ugyanis az Ön érdekében is egyszerűsítették az ügyintézést, akár otthonról, vasárnap, még az indulás előtt pár perccel is igényelhet biztosítási védelmet, amikor nincs elérhető utazási iroda a környéken.

Mikortól és meddig áll fenn, mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az utasbiztosítások jellemzően az utazás kezdő napjától a befejező napjáig fennálló, általában rövid tartamú szerződések. Létezik azonban „éves bérlet”, egész évre szóló biztosítás is, amit jellemzően azoknak érdemes megvásárolniuk, akik gyakran és akár előre nem tervezhetően utaznak – pl. munkaköri kötelezettségeik teljesítése körében – és szeretnének egyszerűen, előre gondoskodni a biztosítási védelemről. Éves bérlet vásárlása esetén a biztosítók meghatározhatnak egy utazás alkalmára vonatkozó maximális kint tartózkodási időt. A hosszabb tartamú utasbiztosítások esetén figyelemmel kell lenni a szerződés lejáratára, és szükség esetén az újabb kiutazás előtt a biztosítást meg kell újítani, vagy új szerződést szükséges kötni.

Mit kell tennem, ha káresemény ér az utazás során? Hol jelenthetem be a szolgáltatási igényemet?

A legfontosabb természetesen, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal vegye fel a kapcsolatot a biztosítóval (hiszen a biztosító csak ekkor tud segíteni Önnek) – a kapcsolatfelvételre megjelölt telefonszámon, ahol a biztosítótársaság 0-24 órában elérhető asszisztenciája várja a hívását. Egyúttal felhívjuk figyelmét, hogy mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben tartsa be, mert a szerződésben írt kötelezettségek be nem tartása a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A bejelentés alapján a biztosító azonnal megteszi a szükséges lépéseket – és így tudja az Ön helyzetének, egészségügyi problémájának megfelelő, ellenőrzött szakorvosok segítését megszervezni. Ennek különös jelentősége van főként Európán kívüli országokban, pl. Egyiptomban, hogy az Ön biztosítója ilyen esetben is az egészségi állapotának megfelelő ellátást tudja megszervezni, képzett orvosokkal, tiszta, megfelelően felszerelt rendelőkben.

Fontos tudnia, hogy a szolgáltatásnyújtást megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis ellenőrzi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Nagyon fontos, hogy a biztosító/asszisztencia-szolgáltató jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az Ön egészségi állapota milyen egészségügyi ellátást indokol. Az asszisztencia szolgáltató feladata a konkrét egészségügyi szolgáltató közvetítése, szervezése is. Az egészségügyi szolgáltatók kiválasztása minden esetben körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva történik. A biztosító/asszisztencia-szolgáltató segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során a szükséghez, és az igényekhez mérten maximálisan igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen szolgáltatásokra jogosult (pl. sofőr küldése, hozzátartozó kiutazása költségének megtérítése) mindig a megkötött biztosítás tartalma határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít a káresemény/ellátás során?

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése, egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító/az asszisztencia megadja a szükséges tájékoztatást, áthidalja a számos esetben felmerülő nyelvi nehézségeket, dönt a szükséges ellátásról, megszervezi azt (pl. hazaszállítás), nyomon követi a folyamatot (pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval), és az egész szolgáltatási folyamatot felügyeli.

Amennyiben nem lesz káreseménye, nem lesz beteg, akkor hiába fizette a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy utunk rendben, kellemetlen váratlan eseményektől mentesen zajlott le.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé célszerű jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosítási törvényben, és a biztosító honlapján, ügyfélszolgálatán megtalálja. Jó tudni, hogy a panaszok döntő többsége a felügyelet panasz statisztikája alapján a felek számára megnyugtató döntéssel lezárható, és ez legnagyobb eséllyel a biztosítóval való párbeszéd útján valósul meg.

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Milyen módon tudok utasbiztosítást vásárolni, és mennyi időt igényel a biztosításkötés?

A biztosítási védelem igénylése ma már jellemzően igen egyszerűen, interneten, okos telefonon vagy akár bankjegy automatán (ATM) keresztül is lebonyolítható, a díjfizetést is beleértve néhány perc alatt elvégezhető. Természetesen a biztosítások elérhetőek a hagyományos csatornákon, a biztosító irodájában, közvetítőjénél, utazási irodákban is. Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a biztosításról, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylés alapján a biztosító nem teljesít kifizetést.

Mennyibe kerül a biztosítás?

Nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges kérdés az igényeinknek megfelelő biztosítás díjának nagysága, hiszen ha megtörténik a baj, akkor a biztosító szolgáltatása a díjnál nagyságrendekkel magasabb összegű kárunkat fedezheti, vagy az általunk okozott tetemes kár megfizetése alól mentesíthet minket. Emellett azonban tudható az is, hogy a biztosítás díja az utazás teljes költségének jellemzően csak töredékét teszi ki, egy napi középszintű fedezet díja kb. egy habos kávé ára.

Hol találhatok további információkat?

  • Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!
  • Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától, az utazási irodától!
  • A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját is!

Milyen termékek esetében keressük a KID-et?

A KID dokumentum alkalmazását egy európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan lakossági befektetési termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a biztosítási unit linked termékek (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások) és a befektetési jegyek.

Az európai jogszabály ebbe a kategóriába sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést, ami az elért többlethozamból származó jóváírással még növekedhet a lejáratkor.

Milyen célt szolgál a KID?

A KID azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. A KID-et az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, és a dokumentum a fogyasztó döntéshozatalát segíti azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait.

A KID tehát használható az adott termékkel kapcsolatos tájékozódáshoz, de az egységes szerkezet módot nyújt arra is, hogy a különböző befektetési termékeket összehasonlítsuk.

Az ügyfélnek az adott termék kockázatait, hozamkilátásait és költségeit egyszerre kell mérlegelnie, mielőtt meghozza befektetési döntését. A KID ebben azzal segít, hogy ezeket a sokszor bonyolult összefüggéseket egyszerűbb nyelvre fordítja le.

A KID lehetővé teszi az egyes termékekről való tájékozódást, de módot ad a különböző termékek összehasonlítására is.

Mi biztosítja az összehasonlíthatóságot?

Az összehasonlíthatóságot a KID egységesen alkalmazandó szerkezete biztosítja, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket.

Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez 3.000.000 Ft, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi 300.000 Ft. Ott ahol euróban denominált a szerződés, a biztosító 10.000 €, illetve 1.000 € összeget alkalmaz.

A MABISZ tagbiztosítók azzal is segíteni szeretnék a termékek összehasonlítását, hogy az ajánlott tartási időt is egységesen mutatják be. Rendszeres díjas szerződések esetében ez 20 év, egyszeri díjas szerződéseknél pedig 10 év, ami már ismerős lehet a TKM rendszerből. A biztosítók ezzel a figyelmet is fel szeretnék hívni arra, hogy a biztosítások jellemzően hosszú távú szerződések, az ügyfél tehát akkor járhat a legjobban, ha azt a lejárati idő végéig megtartja.

A KID összehasonlíthatóságát biztosítja az egységesen alkalmazott javasolt tartási idő.

Mi a KID és az egyedi szerződés kapcsolata?

A KID egy szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentum és nem a konkrét szerződést mutatja be. Éppen a bemutatás minta-jellege teszi lehetővé a különböző termékek összehasonlítását. Ugyanakkor a konkrét szerződés több vonatkozásban is eltérhet ettől a mintától. Ilyen lehet többek között az ügyfél által választott befizetési összeg (biztosítási díj), a biztosítási tartalom és a futamidő.

A KID szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, segít ugyanakkor a befektetési döntés meghozatalában.

Minden becsomagolt befektetési terméket össze tudok hasonlítani a KID dokumentummal?

Egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID dokumentummal, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak.

Első ránézésre nem tűnik jelentősnek a KID és a KIID különbsége, az elnevezésben is csak egy betű az eltérés. Alaposabban megnézve azonban látszik, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. A költségek bemutatása is részletesebb a KID esetében, és a költségmutató tartalma sem pontosan ugyanaz a két dokumentumban. A KID-et eredetileg az alapkezelők KIID-je inspirálta, ugyanakkor azt meghaladva, a KID tartalma bővebb és részletesebb lett, mint a mintául szolgáló dokumentumé.

Ahogy korábban jeleztük, a KID egységes alkalmazására valamennyi szektor vonatkozásában 2020-tól kerül sor.

A KID és a KIID dokumentum nem hasonlítható össze egy az egyben. A pénzügyi szolgáltatók 2020-tól alkalmazzák egységesen a KID-et.

Mit jelent a termék összetettségére történő figyelmeztetés?

Bizonyos termékek esetében találkozni lehet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a termék összetett, és annak megértése nehéz lehet. Az európai jogszabály szerint a figyelmeztetés alkalmazásakor azt kell mérlegelnie a szolgáltatónak, hogy a termék lejáratakor kifizetendő összeg előre ismert-e, illetve az hogyan viszonyul a tartam során befizetett pénzekhez. Szempont továbbá, hogy a termék költségprofilját egyoldalúan módosíthatja-e a szolgáltató, illetve, van-e olyan szerződési feltétel, ami nehézzé teszi a termék sajátosságainak megértését.

Fontos ugyanakkor, hogy különbséget tegyünk azon esetek között, amikor bonyolult a termék, és amikor a termék mögött egy bonyolult befektetési konstrukció áll. A klasszikus életbiztosítások esetében például az ügyfél előre tudja, hogy biztosítói garanciával mennyi kifizetésre számíthat a lejáratkor és nem kell azzal foglalkoznia, hogy a biztosító ezt a kifizetést milyen befektetési technikákkal oldja meg.

Vannak ugyanakkor olyan termékek, ahol szükség van bizonyos szintű befektetési ismeretre az ügyfél részéről is, mert a termék hozamkilátásai olyan mögöttes eszközöktől függnek, melyek piaci értéke erősen ingadozó vagy más további befektetési eszközökhöz kötött. Ilyen termékeket csak akkor célszerű választani a fogyasztónak, ha érti az ezekben foglalt kockázatot. A következőként bemutatott kockázati mutató ezen termékek azonosításában segíthet.

Miben segíti a döntést a kockázati mutató?

A kockázati mutató két olyan összetett tényezőt gyúr össze egyetlen, könnyen értelmezhető számba, ami befolyásolja, hogy az adott termék milyen pénzügyi kockázatot hordoz az ügyfél számára. Az egyik elem a mögöttes befektetési eszköz piaci kockázata, vagyis az, hogy az adott befektetési eszköz piaci árfolyama folyamatosan változhat. Vannak olyan pénzügyi eszközök, ahol a lehetséges változás nagyobb mértékű, kevésbé kiszámítható, ezek tekinthetők a kockázatosabb befektetési eszközöknek. A másik figyelembe vett tényező a befektetési eszközt kibocsátó intézmény hitelkockázata, ha a nála lévő ügyfélpénzeket nem tudná kifizetni az ügyfeleknek. A biztosítók hitelkockázati besorolásánál az európai szabályozás figyelembe veszi, hogy a biztosítók működését és tőkekövetelményeit szabályozó Szolvencia II rendszer más pénzügyi szolgáltatókhoz képest is megerősítettebb módon garantálja az ügyfélpénzek biztonságát.

A fent leírt bonyolult összefüggések tehát egyetlen mutatóban olvadnak össze, és a fogyasztó egy 7 fokozatú kockázati skálán látja elhelyezve a terméket. Az 1-es kategória a legalacsonyabb, a 7-es pedig a legmagasabb kockázati besorolást jelenti. A számok értékelésénél célszerű figyelni arra, hogy többnyire a magasabb kockázatú termékek hozamkilátása is magasabb és fordítva. A biztonság jellemző módon alacsonyabb hozamkilátással társul.

Mit nem mutat a kockázati mutató?

A kockázati mutatót azzal a feltételezéssel állapítják meg, hogy a szerződő a terméket az ajánlott tartási idő végéig megtartja. Szükségszerűen nem tudja a mutató figyelembe venni azt, ha a terméket futamidő közben visszavásárolják. Az ajánlott futamidő megtartása minden esetben jelentőséggel bír, de az különösen fontos lehet a kockázatosabb befektetési eszközök esetében, ahol a hozamelvárások csak a megfelelő időtávon tudnak realizálódni.

A KID kockázati mutató nem veszi figyelembe, ha a terméket a futamidő közben visszavásárolják.

Mit jelent a likviditási kockázatra történő figyelmeztetés?

Bizonyos eszközök esetében találkozni lehet a likviditási kockázatra történő figyelmeztetéssel is. Ez a biztosítások esetében nem azt jelenti, hogy a szerződő nem juthat hozzá a pénzéhez a futamidő lejárata előtt, hanem azt, hogy a korai visszavásárlás nem célszerű, mivel a már befizetett díjak egy részét az ügyfél ebben az esetben nem kapja vissza.

Milyen egyéb tudnivalók vannak a kockázatok kapcsán?

A kockázatokat bemutató részben jelzésre kerül az is, ha a termék beépített garanciával rendelkezik. Amennyiben ezt a termék indokolja, akkor külön figyelemfelhívás történik az árfolyamkockázatra is, ami akkor merülhet fel, ha a kifizetés pénzneme eltér a befektetés pénznemétől. Ilyenek például az euróban vagy más devizában nyilvántartott szerződések.

Mit mutatnak a teljesítmény-forgatókönyvek?

Ez a fejezet abban segít tájékozódni, hogy az adott befektetéssel kapcsolatban milyen hozamok várhatóak. A minél pontosabb kép érdekében négy különböző forgatókönyvet is bemutat a KID: kedvező, mérsékelt és kedvezőtlen, a negyedik, stresszforgatókönyv pedig azt illusztrálja, hogy mire lehet számítani szélsőséges piaci körülmények esetén.

A forgatókönyvek három időpontra mutatnak értékeket: a javasolt tartási időre, annak felére és az első évre, mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztó érdemben fel tudja mérni a korábbi visszavásárlás lehetséges hozamkövetkezményeit. Van, akinek az összegszerű és van, akinek a százalékos bemutatás a szemléletesebb, ezért a termék várható teljesítménye kétféle módon is illusztrálásra kerül: egy konkrét összegként, amit az adott időpontban kifizetnek és éves átlagos hozamként. Valamennyi esetben a költségekkel csökkentett kifizetéseket tünteti fel a KID.

Itt ismét felidézzük azt, hogy a kockázat és a hozamkilátás jellemző módon egyenesen arányos egymással, továbbá bizonyos eszközök esetében a hozamvárakozások csak megfelelően hosszú távon tudnak realizálódni.

A KID teljesítmény-forgatókönyvek a költségekkel csökkentett kifizetéseket mutatják.

Mire kell figyelni a teljesítmény-forgatókönyveknél?

Fontos tudni, hogy a teljesítmény-forgatókönyvek számítása az európai jogszabály szigorúan kötött képletei szerint történik, ahol a jövőbeli feltételezett hozamkilátások a múltbeli teljesítményeken alapulnak. Vannak ugyanakkor olyan befektetési eszközök a hazai piacon, ahol az elmúlt évek magas tényhozamai reálisan nem várhatóak el a jövőbeli hozamoktól. A kötött számítási metódus ugyanakkor nem teszi lehetővé a biztosítók számára, hogy ezt a körülményt figyelembe vegyék a KID-ben. A biztosítók ezért annyit tehetnek, hogy erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

A múltbeli teljesítmények alapján számolt jövőbeli hozam-forgatókönyvek bizonyos befektetési eszközök esetében túlzott várakozásokat kelthetnek.

Mit mutat a biztosítási forgatókönyv?

A befektetéssel kombinált biztosítási termékek jellemzően tartalmaznak egy beépített biztosítási elemet, ami lehet életbiztosítás, baleset- vagy egészségbiztosítás. Ez a biztosítási fedezet igény szerint tovább bővíthető a konkrét szerződésben.

A KID biztosítási forgatókönyve a kötelezően beépített biztosítási fedezet kifizetését mutatja be arra az esetre, ha a biztosítási esemény a szerződés futamideje alatt bekövetkezik. A biztosító elkülönített módon a „Felhalmozott biztosítási díj” sorban feltünteti a biztosítási fedezet ellenértékét a biztosítási díjon belül. Ennek a díjnak a hozamra gyakorolt hatását pedig a „Milyen termékről van szó” fejezetben lehet megtalálni.

Hogyan kell értelmezni a költségek időbeli alakulását mutató táblázatot?

A termék várható költségeit két táblázat mutatja be. Az első táblázat a költségek időbeli alakulását mutatja az ajánlott tartási időre és két további időpontra, az ajánlott tartási idő felére és egy évre. Ez utóbbiak azért fontosak, mert arról tájékoztatnak, hogy mivel kell számolnia az ügyfélnek, ha az ajánlott tartási időnél korábban szeretné visszavásárolni a szerződését.

A költségek a szemléletesség kedvéért kétféle módon is szerepelnek. Az egyik változat költségek kumulált összegként történő bemutatása a már megismert három időpontra. Vagyis azt lehet megtudni, hogy a bemutatott időpontig összesen mennyi költséget von el a biztosító. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy az itt feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek levonásra, tehát azokat nem a befizetett díjakkal kell összevetni.

A másik típusú bemutatás százalékos formában, hozamveszteségként történik a RIY (Reduction in Yield) mutató segítségével. Vagyis azt tudjuk meg, hogy mennyivel lesz alacsonyabb a várható hozam a felmerült költségek miatt. Ez a megközelítés már ismerős a magyar fogyasztók számára a TKM számításból. A KID hozamveszteség mutató (RIY mutató) sokban hasonlít a magyar TKM mutatóhoz, a kettő azonban nem teljesen egyforma. A különböző tartalomra történő RIY bemutatás jó illusztrálja azt, hogy a szerződést érdemes a futamidő végéig megtartani, mivel a biztosítási termékek költségstruktúrája jellemzően úgy van megalkotva, hogy az a futamidő elején relatíve magasabb elvonásokat eredményez.

A KID-ben feltüntetett költségek a várható hozamokból és a díjakból kerülnek elvonásra.

Hogyan kell értelmezni az első éves RIY mutatót?

Terméktől függően előfordulhat, hogy az első éves RIY értéknél nagyon magas szám, akár 100% vagy afeletti érték is szerepelhet, ami a hozamveszteség mutató logikája szerint azt sugallja, mintha az ügyfél az első év után semmit nem kapna vissza a befizetéséből.

Ahogy azt korábban jeleztük a teljesítmény-forgatókönyveknél, a KID módszertanát szigorúan köti az európai szabályozás. A megadott képletbe a termék paramétereit beírva előfordulhat az, hogy az első éves RIY érték magasabb lesz, mit 80%. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a befektetéssel kombinált életbiztosítások első éves visszavásárlási értékének minimumát Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a. Az első évnél feltüntetett, esetlegesen ennél magasabb RIY érték kizárólag az előírt számítási módszer sajátosságaiból fakad, és nem érinti ezt a biztosítói – jogszabályon alapuló – kötelezettséget. A biztosítók erre a körülményre külön is felhívják az ügyfelek figyelmét.

Az első éves biztosítói kifizetés minimum értékét Magyarországon törvény szabályozza, ami nem lehet kevesebb, mint a befizetett díj 20%-a, abban az esetben is, ha 80%-nál magasabb a kiszámított RIY érték.

Mi a TKM és a RIY viszonya?

Magyarországon 2010 óta alkalmazzuk a TKM mutatót, ami hozamveszteségként mutatja be a befektetéssel kombinált életbiztosítások költségét. Most hasonló logikával kerül bevezetésre az európai költségmutató a KID dokumentumban. A két mutató, habár sokban hasonlít egymásra, nem teljesen egyforma. Annak érdekében, hogy a két költségmutató értékei minél közelebb kerüljenek egymáshoz, a magyarországi biztosítók igyekeznek a RIY számításhoz alkalmazott paramétereket minél közelebb hozni a TKM rendszerhez ott, ahol ezt a rugalmasságot az európai módszertan megengedi. Ilyen például a javasolt tartási idő vagy az ügyfél belépéskori életkora. Az európai módszertan ugyanakkor a legtöbb vonatkozásban nem enged meg rugalmasságot a számításban, ezért a RIY és a TKM számítás az esetek többségében nem pontosan ugyanazt az eredményt fogja adni.

Az MNB által elvárt maximum értékek továbbra is a TKM értékhez kötődnek, mely értékről az ügyfelek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a biztosítók, a MABISZ és az MNB honlapján tájékozódhatnak. Az ügyfelek az ajánlati szakaszban mindkét értékről tájékoztatást kapnak.

Az ügyfelek két, százalékban kifejezett költségmutatóval is fognak találkozni a biztosítások esetében. A RIY és a TKM nagyon hasonlítanak egymásra, de azok nem teljesen azonos költségmutatók.

Miben különbözik a TKM és RIY mutató számítása?

Anélkül hogy túlságosan technikai részletekbe bocsátkoznánk, röviden bemutatjuk, hogy milyen érdemi számítási különbségek vannak a két mutató között.

  • A költségmutató számításakor a biztosító feltételezi, hogy a befektetési eszközökön a futamidő során hozam keletkezik. A RIY mutató esetében ez a jövőbeli hozamfeltételezés a múltbeli hozamokon alapul, míg a TKM számításnál a figyelembe vett hozamot az MNB rendelet egységesen rögzíti (azt az EIOPA által közzétett kockázatmentes hozamgörbéhez köti). Az egységes paraméterezés miatt a TKM módszertan jobb összehasonlíthatóságot biztosít.
  • Mindkét költségmutatónál három kiemelt tartamra történik a bemutatás. A TKM esetében a tartamos biztosításoknál ezek az ún. lejárati tartamok, tehát azzal a feltételezéssel él a biztosító, hogy az ügyfél az adott időpontig megtartja a szerződését, azt nem vásárolta vissza. Amennyiben egy kiemelt tartamra nem elérhető lejárattal az adott termék, akkor a biztosító arra a tartamra nem mutat be TKM értéket. A teljes életre szóló biztosítások esetében ugyanakkor a bemutatott tartamoknál a biztosító visszavásárlási értékkel számolja a TKM-et, feltételezve, hogy abban az időpontban az ügyfél a szerződést visszavásárolja.

    A RIY mutató esetében csak a javasolt tartási időnél él azzal a feltételezéssel a biztosító, hogy az ügyfél a lejárati idő végéig megtartja a terméket. A köztes tartamoknál a RIY költségmutató mindkét terméktípus esetében (tartamos és teljes életre szóló) egyaránt az ún. visszavásárlási értékkel kerül kiszámításra.

Hogyan kell értelmezni a költségek összetételét mutató táblázatot?

A költségek megtalálhatóak a KID egy másik táblázatában is, mely a különböző költségtípusok hozamra gyakorolt hatását mutatja be a RIY mutató segítségével az ajánlott tartási idő végén. A költségeket a szerint bontják fel, hogy azok a szerződés mely időszakában, illetve milyen címen merülhetnek fel. Főszabályként az itt feltüntetett RIY részösszegek együtt kiadják az előző táblázat harmadik oszlopában szereplő összesített RIY értéket.

Megismerhető továbbá a biztosítási fedezet ellenértékéül szolgáló kockázati díjrész hatása is a befektetetési eredményre, de nem ebből a táblázatból, hanem a „Milyen termékről van szó” fejezetből.

Melyek ezek a termékek?

Itt alapvetően a unit linked típusú biztosításokról van szó, ahol az ügyfél nagy rugalmassággal választhatja meg, hogy a rendelkezésre álló befektetési eszközökből (eszközalapok, befektetési jegyek) milyen kombinációt állít össze a saját maga számára. Erről a termékcsoportról bővebben is tájékozódhat a MABISZ „Unit-linked 1×1” ismertetőjéből.

Milyen sajátosságai vannak a unit-linked termékek KID-ben történő bemutatásának?

A unit-linked termék által biztosított rugalmasság komoly kihívást jelent a biztosítók számára a szerződéskötés előtti KID tájékoztatásnál, amikor még nem tudható, hogy az ügyfél milyen kombinációban választ a befektetési lehetőségekből. Az európai szabályozás éppen ezért szabad kezet ad a biztosítóknak abban a vonatkozásban, hogy a két rendelkezésre álló lehetőség közül melyiket választják: a hibrid vagy generikus KID bemutatást. Nézzük, melyik mit jelent.

A unit-linked termékekhez tartozó mögöttes befektetési lehetőség bemutatására több lehetőséget is felkínál a KID szabályozás.

Mit kell tudni a hibrid KID-ről?

Ebben az esetben a biztosító a unit-linked termék mögött elérhető minden egyes eszközalapra egy különálló KID dokumentumot állít elő, ahol az adott eszközalaphoz tartozó információkat lehet megtalálni. A biztosító mindazon unit linked termékhez elkészíti az adott eszközalap-specifikus KID-et, ahány unit linked termékhez elérhető az eszközalap. Ez a megoldás egyértelműen eligazít, hátránya viszont, hogy megsokszorozza a tájékoztató anyagokat, mivel az általános, nem eszközalap-specifikus részeket is meg kell ismételni minden egyes KID verzióban.

Mit kell tudni a generikus KID-ről?

Ennél a megoldásnál a biztosító a KID-ben a választható eszközalapokat összesítetten, sávos módon mutatja be a kockázati mutatónál, a teljesítmény-forgatókönyveknél és a költségeknél, úgy, ahogy azt egyébként az ügyfelek a TKM-nél már megszokhatták.

Az egyes mögöttes eszközökhöz tartozó konkrét értékek is megismerhetőek természetesen, de itt ismét két lehetőséget ajánl fel az európai jogszabály. A biztosítók tovább utalhatnak – amennyiben befektetési alap áll az eszközalap mögött – a befektetési alapkezelők KIID dokumentumára, vagy külön dokumentumban mutatják be a termékhez elérhető eszközalapokra vonatkozó speciális információkat, az egyes eszközalapokhoz tartozó értékeket.

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mi a különbség a vagyon- és felelősségbiztosítás között?

A vagyonbiztosítás a saját vagyonomban bekövetkező kár esetén térít (csőtörés, tűz), míg a felelősségbiztosítás a másnak okozott kár esetén nyújt segítséget.

Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?

Kétfajta ügyfél létezik, aki már okozott és aki még nem okozott kárt.

Minden cégnek a működésében benne van, hogy a legkisebb hiba is okozhat komoly kárt. Elég egy rosszul lerakott lábtörlőben elbotló ügyfélre, vagy egy számítógépes kábelben eleső munkatársra gondolni.

Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?

A biztosítási piacon széleskörű termékek érhetőek el, azonban az alábbi lényeges fedezeteket mindenképpen érdemes lefedni:

Általános felelősségbiztosítás – Harmadik személyeknek okozott kár, akikkel nem vagyunk szerződéses kapcsolatban. Itt alapvetően az ingatlan (iroda, gyár) üzemeltetésével összefüggő károkat térítik a biztosítók. (A cég ügyfele elcsúszik a folyosón.)

Munkáltatói felelősségbiztosítás – Munkáltatóként a munkavállalókat ért munkabaleset esetén, a biztosítottal szemben érvényesített igényekre vonatkozik. (Munkavállaló a munkahelyen balesetet szenved.)

Szolgáltatói felelősségbiztosítás – Amennyiben szolgáltatást nyújtunk a működésünk során, akkor a munka során a megrendelőnek okozott károkat téríti meg a biztosító. (Munkavégzés során betörik a megrendelő ablaka.)

Termékfelelősség biztosítás – A biztosított által gyártott termékkel okozott károkra vonatkozik. (A gyártott termék a használat során összetörik és megrongál más gépeket, illetve a gyártott élelmiszer ételmérgezést okoz.)

Szakmai felelősségbiztosítás – A biztosított szakmájára vonatkozó előírások megszegéséből eredő károk (például: orvosi műhiba; adótanácsadó hibás adóbevallást készít)

Mitől függ a biztosítási díjam?

A biztosítási díj többek között függ a cég tevékenységétől, árbevételétől, a munkavállalói létszámtól, illetve attól, hogy a cég milyen biztosítási összeget (limit) és önrész konstrukciót választ.

Kinek fizet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén?

A felelősségbiztosítás esetében a biztosító a károsultnak fizet.

Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?

Egy komolyabb személysérülés esetén a bírói gyakorlat alapján 20-30 millió forintos kártérítést is meg kell fizetni, de ha a bérelt ingatlanban miattunk keletkezik kár (például: csőtörés), az is elérheti a 10 millió forintot. Külföldön okozott károk esetén a 100-200 millió forintos kártérítések sem ritkák.

Mi történik, ha nem elegendő a biztosítási összeg?

Ebben az esetben a biztosító kifizeti a biztosítási kötvényben foglalt összeget, a többit Önnek kell megfizetnie.

Érdemes-e elolvasni a biztosítási feltételeket?

A feltételeket mindenképpen érdemes elolvasni, mert a biztosítók nem vállalnak minden eshetőségre fedezetet, tekintettel arra, hogy vannak olyan üzleti kockázatok, amelyeket nem lehet biztosítással fedezni. A biztosítók biztosítási feltételei eltérnek egymástól, így amennyiben több biztosító ajánlatát kívánja összehasonlítani, akkor a díjon kívül fontos ezt is összehasonlítani.

Kit keressek, ha felelősségbiztosítást akarok kötni?

Biztosítást a biztosítók üzletkötőinél, többes ügynököknél, illetve biztosítási alkuszoknál lehet megkötni. Javasoljuk mindenképpen, hogy szakember segítségét vegye igénybe, mivel az Ön cégének kockázatait leginkább lefedő biztosítást érdemes megkötni.