TKM


TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Oldalunkon összefoglalva megtalálja a TKM-mel kapcsolatos anyagunkat:

TKM Mutatók – 2018. november 27.

Biztosítótársaságok TKM Mutatói

Csatlakozó biztosítótársaságok

TKM Kérdések és Válaszok

TKM Szabályzat

Unit-linked 1×1

TKM Sajtótájékoztató – 2009. november 24.

TKM Sajtóközlemény

Adatvédelmi tájékoztatás – GDPR


Adatvédelmi tájékoztatás – GDPR

A MABISZ elkötelezett a személyes adatok védelme iránt, és saját hatáskörében megteszi a megfelelő és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladatai ellátása, valamint a www.mabisz.hu honlap használata során az annak természetéből fakadó kockázatok a vonatkozó magyar és európai jogszabályoknak megfelelő biztonságos szinten maradjanak. Adatvédelmi tájékoztatónk az alábbi linken található.

MABISZ Adatvédelmi Tájékoztató

Nyugdíjbiztosítás


Nyugdíjbiztosítás

Az öngondoskodás fontos

Manapság egyre inkább előtérbe kerül az öngondoskodás fontossága. Amíg napjainkban minden negyedik, addig 2050-re már várhatóan minden második aktív korú keresőre (15-64 év) jut majd egy 65 évnél idősebb ember. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tehát nemcsak átalakításra, de kiegészítésre is szorul, ezért az állam ösztönzi és támogatja az öngondoskodást. Honlapunkon összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalókat, hogy Ön könnyebben tájékozódhasson a különböző biztosítók konkrét ajánlatai között.

Mit jelent pontosan az adójóváírás a nyugdíjbiztosításoknál?

A 2014. január 1-je után kötött nyugdíjbiztosítások éves díjának 20 százaléka, de legfeljebb évi 130 ezer forint visszaigényelhető az szja-ból. Az adójóváírás összege azonban más nyugdíjcélú megtakarításokkal kombinálva – akár a 280 ezer forintot is elérheti. Lényeges, hogy a kedvezmény csak a törvényi feltételeknek megfelelő életbiztosításokra, az úgynevezett nyugdíjbiztosításokra vonatkozik!

A vonatkozó szja-szabályozásról itt talál pontos tájékoztatást

Miért lehet jó eszköz a nyugdíjbiztosítás nyugdíjcélú megtakarításként?
Egyben biztosítás is

A nyugdíjbiztosítások nemcsak megtakarítást jelentenek, hanem biztosítási védelmet is.
Az élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelem szintje és tartalma általában rugalmasan alakítható ki a szerződésen belül.

Szakértői segítség

A nyugdíjbiztosítás felkínálja a szakértő közvetítő támogatását a szerződéskötés előtt és a teljes tartam során. Ez abban nyújt segítséget, hogy az igényeinek, élethelyzetének és kockázatvállaló képességének leginkább megfelelő terméket választhassa ki.

Rendszeres megtakarítás

A biztosítás rendszeres megtakarításra ösztönöz. Ezzel a leghatékonyabban képes elősegíteni a nyugdíjcélú tőkefelhalmozás sikerét, azaz a zavartalan nyugdíjas évek anyagi biztonságát. A legtöbb biztosítás ugyanakkor lehetőséget nyújt a rendszeres díjfizetés mellett az eseti befizetésekre is, ezzel tovább gyarapítva a megtakarítását.

Megtakaríthat másnak is

Gyakran éppen a jövedelemadóval nem rendelkezők szorulnak rá a leginkább az öngondoskodásra. A biztosítás lehetőséget nyújt arra is, hogy Ön akár egy családtagja nyugdíjára tehessen félre.

Garantált szolgáltatás lehetősége

A hagyományos életbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a pénzügyi szolgáltató évtizedekre előre az ügyfél által előre meghatározható lejárati biztosítási összeget ígér, és ez az ígéret szigorú szolvenciaszabályozással alátámasztott, azaz garantálja a szolgáltató fizetőképességét.

Személyre szabható

A biztosítás nyújtja legrugalmasabban a személyre szabott mix összeállításának lehetőségét az alábbiak szerint:​​​​​​​

  • biztosítási védelem rugalmas alakítása
  • rendszeres díjfizetés mellett lehetőség az eseti vagy egyösszegű befizetésekre is
  • tanácsadás igénybevétele
  • szerződésgondozás
  • integrált járadékszolgáltatás lehetősége
  • továbbá unit-linked típusú biztosítások esetében a befektetési aktivitás és kockázatvállalás egyénileg alakítható, melyhez a biztosító befektetési döntést segítő eszközöket kínál
Életjáradék-fizetés

Lehetőség van arra, hogy Ön rendszeres életjáradékot vegyen fel a szolgáltatási szakaszban.

A nyugdíjbiztosítások típusai

Ahhoz, hogy megtalálja az Önnek legmegfelelőbb megoldást, elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy milyen befektetési kockázatot tud vállalni és milyen hozamelvárásai vannak. Befektetési hüvelykujj-szabály, hogy a magasabb kockázat többnyire magasabb hozamkilátással kecsegtet, míg az alacsonyabb kockázatú befektetések kiszámíthatóbb, de jellemzően alacsonyabb hozamot biztosítanak.

Klasszikus életbiztosítás

Az életbiztosítás egy előre meghatározott összegre szól, így Ön pontosan tudhatja, hogy minimálisan mennyi pénzzel kalkulálhat a biztosítás lejártakor.

Unit-linked biztosítás

A unit-linked biztosítás befektetéshez kötött biztosítási termék, melynél Ön viseli a befektetési kockázatot. A befektetés tetszés szerint összeállítható és később megváltoztatható (akár eseti befizetésre is lehetőség van), ugyanakkor a nagyobb rugalmasság több felelősséggel is jár.

Bővebben

Melyiket válasszuk?

Mielőtt nyugdíjbiztosítást választana, gondolja végig az igényeit!

  • Kiszámítható hozammal számolna, vagy igényt tart a magasabb hozamkilátásokra?
  • Akár befektetési kockázatot is vállalna?
  • Igényli, hogy az eltérő hozamkilátású és kockázatú befektetési lehetőségek széles köréből választhasson?
  • Szeretné aktívan kezelni befektetéseit, és saját maga befolyásolni a nyereség mértékét?
A Felmerülő költségekről

A nyugdíjbiztosítások esetében Teljes Költségmutatóval (TKM) számolunk, amely a legtranszparensebb, legátfogóbb mutató. Előnye, hogy egyetlen szám segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit, ezért egy egyszerűen értelmezhető, ügyfélbarát költségmutató.

Bővebben

Hogyan érhetőek el a nyugdíjbiztosítások?

Az egyes termékekre vonatkozó általános tájékozatás a biztosítótársaságok honlapján is elérhető, de kérheti biztosításközvetítő segítségét is, aki személyre szabottan, az Ön igényeit figyelembe véve adja meg a szükséges tájékoztatást.

Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ


Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ

2017.09.08.

2017. szeptember 18-tól ismét nyugdíjbiztosítási kampányba kezd a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), folytatva a tavaly megkezdett munkát. A kampány célja ezúttal is a lakosság edukációja, öngondoskodási hajlandóságának növelése, és a tagbiztosítók egyéni nyugdíjbiztosítási kampányainak elősegítése. A tavalyi évhez képest a legmarkánsabb változás a női célcsoport fókuszba kerülése – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A koncepció kialakításával és megvalósításával az idei évben is a Spice Communicationt bízta meg a szövetség. A „Mi lenne velem nélkülem?” szlogen alatt futó kampány lényegében minden csatornán kiemelkedően teljesített. A TV reklámszpotot összesen több mint 1,2 millióan látták – egy fő átlagosan hét alkalommal találkozott vele -, mintegy 58 százalékos, hatékony elérést generálva. Az online csatornák sem teljesítettek rosszul: a YouTube-on keresztül több mint 260 ezren a kampányfilmet. A filmmel elért 41 százalékos végignézési arány pedig messze a – 8-20 százalékos – iparági átlag fölötti eredmény.

A Google és Facebook hirdetések esetében 5,3 milliót meghaladó megtekintést sikerült elérni, míg az online display hirdetések 11 milliós AV mellett 3,7 milliós reach-et produkáltak. A kampányt kiegészítő PR tevékenység, natív megjelenésekkel kiegészített eredménye az ugyancsak kiemelkedő, 1,5 milliós olvasottságot eredményezett.

Az online eredmények összehasonlítása

A 2017 őszi kampány üzenetei és mondanivalója lényegében változatlanok maradnak, továbbra is rövid, egyértelmű, azonnali cselekvésre ösztönző kreatívok készültek. Az egyéni cselekvés, az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása mellett kiemelt kampányelemként jelenik meg a nyugdíjbiztosításra igénybe vehető állami támogatás is, ugyanakkor a tavalyi, elsődlegesen férfiakra fókuszáló kommunikáció mellett ezúttal a nők jelentik az elsődleges célcsoportot. A nőket magasabb várható élettartamuk miatt, ha lehet, még jobban sújtja az időskori megélhetés problémája. így nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk, az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Ennek megfelelően a kreatívokban és a kampányfilmben most előtérbe kerülnek a női szereplők, de fel-fel tűnik a férfi főszereplőkkel forgatott, 2016-os reklámfilm is. A médiamix kiigazítása során is nagyobb reprezentációt kaptak a nők által preferált csatornák.

Az idei kampány szeptember 18-án indul, 5 héten keresztül tart majd, és ismét az elektronikus médiára, valamint az online csatornákra fókuszál majd.

„Példaértékűnek tartjuk, hogy a biztosítók összefogásával egy olyan fontos kérdés, mint az öngondoskodás szükségessége és a nyugdíjbiztosítás, ismét a figyelem homlokterébe kerülhet” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Lemaradásban a hazai öngondoskodás


Lemaradásban a hazai öngondoskodás

Az uniós átlag ötödét sem fordítjuk öngondoskodásra

2010.12.16.

Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint ötöde az európai átlagnak – hívta fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.

Európának szembe kell néznie a kedvezőtlen demográfiai változások következményeivel: az „öreg kontinensen” egyre kevesebben születnek, s mivel a lakosság várható átlagos életkora örvendetesen nő, egyre kevesebb leendő aktív dolgozónak kell majd eltartania az egy egyre növekvő számú idős populációt. Erre egyetlen állam sem képes, még a leggazdagabbak sem, így a jövőben növekvő szerepet kell kapnia az öngondoskodásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya. „Öngondoskodás nélkül a ma aktív generációknak nyugdíjas kori életszínvonaluk drasztikus esésével kell szembenézniük” – jelentette ki Molnos Dániel.

A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre. A legkevesebbet – évi mindössze 25 dollárt (kevesebb mint 5300 forintot) – Romániában áldoztak ugyanerre.

A friss Európai Uniós adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai országokban szignifikánsan alacsonyabb a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Magyarország ebben a tekintetben sajnos még a régióban sem jár az élen: Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt.

A nyugat-európai országok közül kiemelkedően nagy összeget fordítanak életbiztosításra Luxemburgban és Belgiumban. 2009-ben Luxemburgban 3229 dollárt – csaknem 680 ezer forintot – fizetett ki életbiztosításra a lakosság, s Belgiumban is 2323 dollár (több mint 488 ezer forint) volt a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló életbiztosítási megtakarítások egy főre jutó éves átlagos összege.

Az életbiztosítási díjbevételek bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya nemcsak a lakosság öngondoskodási képessége és hajlandósága szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos mutatószám – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel. Ez a mutatószám azt is jelzi, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva milyen nagyságrendű, hosszútávra befektethető lakossági forrás áll rendelkezésre – tette hozzá a főtitkár. E tekintetben is van pótolnivalónk. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeg folyt be életbiztosítási szerződésekre 2009-ben, Magyarországon pedig a bruttó hazai össztermék mindössze 1,6 százaléka. A hosszú távú öngondoskodási hajlandóság növelése különösen egy olyan nemzetgazdaság esetében fontos, amely csökkenteni akarja külső finanszírozási függőségét, és egyre növekvő mértékben kíván a belső megtakarításokra támaszkodni.

Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe


Felértékelődhet az öngondoskodás szerepe

2010.12.22.

2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat, ami rendkívüli módon megnöveli a lakosság öngondoskodásának jelentőségét. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a piac és az állam együttműködését szorgalmazza olyan feltételek kialakításában, amelyek támogatják az öngondoskodási hajlandóságot – áll a szövetség legfrissebb sajtóközleményében.

Az idei első kilenc hónapban 622,3 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. „Ugyanakkor a piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák” – mutat rá Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évi, amúgy rendkívül alacsony szintet. A tavaly megvont adókedvezmények miatt csökkent a folyamatos díjú konstrukciók bevétele, pedig az inkább befektetési célú egyszeri díjas biztosítások mellett ez lenne az igazi hosszú távú öngondoskodási forma – hangsúlyozta a szövetség főtitkára.

Molnos Dániel egy jelentős problémára hívja fel a figyelmet. Ha a gazdasági változásoknak erősen kitett, sokszor inkább befektetési jellegű egyszeri díjas biztosításokat kevésbé vesszük figyelembe, akkor a helyzet egyáltalán nem nevezhető biztatónak, hiszen a rendszeres díjas életbiztosítások piaca továbbra is csökkenést mutat. A főtitkár szerint a folyamatos díjú életbiztosítási piac gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hanem az egész országnak, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legkiszámíthatóbb formáját jelentik. A MABISZ tagbiztosítói ezért messzemenően elkötelezettek egy olyan piaci környezet megteremtésében, ahol széleskörűen elfogadott az öngondoskodás eszméje.

A népesség összetétele átalakulóban van a javuló életkilátások és az alacsony születésszám következtében, s ez gyökeresen átrendezi az adó- és járulékfizetők jelenleg sem kedvező arányát. Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya a lakosságon belül várhatóan Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat. Ezek a körülmények az állami finanszírozás rendszerét extrém nyomás alá helyezik, így az egyre kevésbé tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. „A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre a megtakarításokon alapuló öngondoskodás szerepének tudatosításával és tömeges felismertetésével“ – magyarázza Molnos Dániel. „Az Európai Unió lakosai átlagosan öt és félszer akkora összeget, évi mintegy 233 ezer forintot fordítanak öngondoskodásra – élet- és nyugdíjbiztosításra -, míg nálunk évente fejenként mindössze 42 ezer forintot” – teszi hozzá.

A biztosítók által kínált, különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy céljainak és kockázati profiljának megfelelő befektetési eszközt válasszon. Ezeken belül a hosszabb lejáratú és több-kevesebb kockázatot hordozó befektetési eszközök a beruházások finanszírozására is alkalmasak, illetőleg a befektetők számára is magasabb hozamkilátásokat ígérnek.

„Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat fejlődésének. Pedig a lakosság életbiztosítási megtakarításai olyan vagyontömeget jelentenek, amely a gazdaság szempontjából befektethető, hosszú távú stabil pénz, és az állam terheit igen jelentős mértékben képes lenne csökkenteni” – állítja a szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer jelentős szerepet vállal az államháztartás hiányának kötvényalapú finanszírozásában, hiszen 2008-ban a biztosítók befektetéseinek több mint 60 százalékát – 1 236 milliárd forintot – magyar állampapírokban helyezték el. Ennek mindenkori gazdasági bázisát a lakossági megtakarítások alapozzák meg. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is“ – fejezte be Molnos Dániel.

MABISZ: fiatalon kell elkezdeni a nyugdíjról gondoskodni


MABISZ: fiatalon kell elkezdeni a nyugdíjról gondoskodni

Egyre több az öngondoskodási konstrukció

2011.01.27.

Magyarországon az átlagéletkor örvendetesen emelkedik, miközben azonban egyre kevesebb gyermek születik, így egyre több időskorút kell eltartania egyre kevesebb aktív dolgozónak. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) véleménye szerint ezért nagyon fontos, hogy a most aktív munkavállalók személyre szabott öngondoskodási programmal rendelkezzenek, amelynek egyik fontos pillérét épp az élet- és nyugdíjbiztosítások alkotják.

Számos európai országot – beleértve Magyarországot is – olyan kedvezőtlen demográfiai folyamatok sújtják, amelyek következtében a lakosság átlagéletkora növekszik, létszáma pedig folymatosan csökken. Az évszázad közepéig, azaz 2050-re akár egymillió fővel is csökkenhet Magyarország teljes lakossága – áll a KSH előrejelzésében. Eközben folyamatosan csökken az aktív korú lakosok aránya a nyugdíjasokéhoz képest, így fogy a nyugdíjjárulékot fizetők száma, növekszik viszont a nyugellátásban részesülők tömege.

„A fejlett országokban elképzelhetelen, hogy az aktív dolgozók csak az államra számítsanak időskorukban; legalább olyan fontos szerepet játszanak a saját megtakarítások. Éppen ezért szükséges, hogy mindenki rendelkezzen személyre szabott öngondoskodási programmal, ha nem szeretné, hogy kellemetlen meglepetések érjék a jövőben” – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel, Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Hozzáteszi, hogy az öngondoskodás hiányának súlyos következményei lehetnek az elkövetkező évtizedekben.

A főtitkár szerint a biztosítók kínálatában számos olyan megoldás érhető el, amely nagyban segíti azokat, akik maguk kívánnak gondoskodni jövőjük biztonságáról. Ilyenek például a biztosítók által kínált különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy céljaiknak és kockázati profiljuknak megfelelő befektetési eszközt válasszanak a kívánt összegű tőke összegyűjtéséhez.

A MABISZ főtitkára úgy látja, hogy e területen Magyarországon is egyre tudatosabbakká kell válniuk az embereknek. 2010 első kilenc hónapjában a Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak teljes díjbevétele 622,3 milliárd forint volt, ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz. Egy évvel korábban a teljes bevétel 604,3, míg az életbiztosításoké 280,5 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy az életbiztosítási bevételek bővülése 2010-ben jócskán meghaladta a teljes piaci átlagot. Az ideális azonban az lenne, ha a növekedés nemcsak az egyszeri, hanem a folyamatos díjas szerződések esetében is beindulna, mivel elsősorban ezek a termékek szolgálják a hosszú távú öngondoskodást.

Molnos Dániel szerint a 2010. január 1-jétől megvont adókedvezmény visszaállítása erőteljes lökést adhatna ennek a területnek, amely hosszú távon jelentős terheket vehet le az állam válláról és biztonságot garantálna a jövő nyugdíjasainak.

Nyugdíjgondok: csak az időben elkezdett öngondoskodás segíthet


Nyugdíjgondok: csak az időben elkezdett öngondoskodás segíthet

2011.04.06.

A nyugdíjjárulékok szintjének változatlanul hagyása mellett is folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak a ma aktív dolgozók. A leendő nyugdíjasok a drasztikus életszínvonal-esés ellen egyedül az öngondoskodás mielőbbi megkezdésével védekezhetnek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíjbiztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos járulék a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Ennyi lenne az átlag nyugdíj, ha egy aktív keresőre egy nyugdíjas jutna. A ma „átlag” nyugdíjasai ennél az összegnél kedvezőbb ellátást kaphatnak a befizetett összegekből: a KSH adatai szerint ugyanis jelenleg 3,7 millió aktív járulékfizetőnek kell ellátnia 3 millió nyugdíjast – minden nyugdíjasra 1,38 aktív, járulékfizető dolgozó jut -, így egy „átlag nyugdíjas” 83 640 forintos „átlag nyugdíjhoz” juthat hozzá. (Amennyiben persze csak a járulékokból fizeti az állam a nyugdíjakatt.)

„Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Egy ENSZ statisztika szerint 2050-re felével növekszik Magyarországon a 60 éven felüliek aránya. Miután a születések száma csökken, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya a század közepére 1:2 lesz, aminek következtében az átlag nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza – változatlan járulékterheket feltételezve. A Föld számos országában hasonló helyzettel kell szembenéznie a leendő nyugdíjasoknak – az „öreg kontinensen”, Európában és Japánban különösen -, így a „nyugdíjprobléma” az évszázad közepére az egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági probléma lesz.

Az ENSZ előrejelzései alapján a legrosszabb a helyzet Japánban, ahol 2050-ben a lakosság 45 százaléka 60 év feletti lesz. A legjobb helyzetbe – várhatóan – az USA kerül, Európában pedig a „gazdag” országokban, Svájcban és Svédországban növekszik a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik – a 2009-es 26 százalékról 2050-re 40 százalékra – a 60 évesnél korosabbak aránya Németországban is, ott azonban szinte természetes, hogy az aktívak két nyugdíj-megtakarításuk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb a helyzet a kelet-közép-európai régióban, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb 60 éven felüli ember.

Az „öregedő” társadalmak kormányai – amennyiben komolyan szembenéznek a problémával – meglehetősen szűkös mozgástérben mozoghatnak. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, és csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor azok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése a munkaerő költségét növeli, ami pedig versenyképességi hátrányt okoz. Ha az adókból egészíti ki az állam – azok emelésével – a nyugdíjat, akkor ismét szembekerül azzal a problémával, hogy kényszerűen csökkenti a gazdálkodók versenyképességét. Megteheti ugyan, hogy nem adóemeléssel próbálja meg kiegészíteni a növekvő nyugdíjas populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont egyéb kiadásait – más állami funkcióit – kell korlátoznia.

Magyarország a hosszabb távú kilátásokat tekintve különösen nehéz helyzetben van. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének előrejelzései szerint – ha a jelenlegi trendek nem változnak – a hazai népességszám a legkedvezőtlenebb szcenárió szerint 2030-ra alig haladja majd meg a 9 millió főt.

Európa több országában már kötelező a vállalati – munkaadói – nyugdíjbiztosítás, és nemcsak ott vannak a kínálatban – önkéntes választásként – az üzleti jellegű megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, hanem a közgondolkodás része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége.

„Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma” – jelentette ki a MABISZ főtitkára. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak növekedése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe venni külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését


Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

2011.05.23.

Tovább zsugorodtak az életbiztosítási díjbevételek az idei első negyedévben: a társaságokhoz 114,1 milliárd forint folyt be az üzletágból. A bevételek több mint 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, holott már a 2010 első három hónapjában regisztrált 118,1 milliárd forintnyi életbiztosítási díj is mintegy 10 milliárd forinttal volt kevesebb, mint három évvel azelőtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor 2011 első negyedéves ágazati adatait.

Az életbiztosítási piac zsugorodása a szerződések darabszámán is nyomot hagyott: a 2011. március végi 1,96 millió szerződés több mint 111 ezer darabbal volt kevesebb, mint az egy évvel korábban nyilvántartott 2,08 millió. Ez sajnos arra utal, hogy a lejáró, illetve megszűnő kontraktusokat nem tudták pótolni az új kötések. S bár a tavaly év végihez képest a szerződések darabszámát illetően némi elmozdulás mutatkozik, a tendencia sajnos továbbra is igen kedvezőtlen.

„Mielőbbi változásra lenne szükség e tekintetben, elengedhetetlen, hogy a lakosság ráébredjen a hosszú távú öngondoskodás szükségességére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a legfrissebb adatokat elemezve.

A 2011 első negyedévi díjbevételeken belül 67,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek a folyamatos díjas szerződésekre, míg az egyszeri díjasokra, illetve eseti díjként 46,8 milliárd forintnyi befizetés érkezett a biztosítókhoz. Az arány lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, azaz az életbiztosítási piac közel 4 milliárd forintos csökkenése az egyszeri díjas piac csökkenésének tudható be.

„Ideje megkondítanunk a vészharangot” – véli Molnos Dániel -, svájci kollégáink, a Swiss Re szakértői „Óriási alulbiztosítottság Európa életbiztosítási piacain” címmel tették közzé 11 ezer ember megkérdezése alapján készült felmérésüket. S bár a 12 országból, ahol a kutatás készült, mindössze Lengyelország tartozik a ’fejletlenebb’ biztosítási piaccal rendelkező kelet-közép-európai régióba, az eredmények ennek ellenére lehangolóak.

A MABISZ főtitkára által idézett felmérést a kontinens egyik legnagyobb viszontbiztosítója készítette, s az összefoglaló szerint az öregedő Európában egyre nagyobb az igény az élet- és betegségbiztosítások iránt. A felmérésben részvevő országokban – Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, illetve Lengyelországban – a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezik a családja arra az esetre, ha mint családfenntartó, esetleg munkanélkülivé válna, súlyos betegségben betegedne meg, illetve hirtelen meghalna. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy a családfenntartó elhalálozása esetén az állam képes lenne a korábbi időszakhoz hasonló ellátást biztosítani a hátramaradottaknak.

„Az életbiztosítás nem luxus, hanem alapvető szükséglet” – szögezik le a Swiss Re kutatói. „Az életbiztosítás, összehasonlítva más pénzügyi megoldásokkal, megtakarításokkal vagy az államtól várható lehetőségekkel a legköltséghatékonyabb megoldás arra, hogy váratlan helyzetekben is megfelelő pénzügyi biztonságban érezhessük magunkat” – áll a kutatás összefoglalójában.

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat


A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ