KGFB díjtarifa hirdetés – Allianz


KGFB díjtarifa hirdetés

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-05-221201 2022.12.01.
dijtarifa-05-221101 2022.11.01. 2022.11.30.
dijtarifa-05-221001 2022.10.01. 2022.10.31.
dijtarifa-05-220901 2022.09.01. 2022.09.30.
dijtarifa-05-220801 2022.08.01. 2022.08.31.
dijtarifa-05-220701 2022.07.01. 2022.07.31.
dijtarifa-05-220601 2022.06.01. 2022.06.30.
dijtarifa-05-220501 2022.05.01. 2022.05.31.
dijtarifa-05-220401 2022.04.01. 2022.04.30.
dijtarifa-05-220301 2022.03.01. 2022.03.31.
dijtarifa-05-220201 2022.02.01. 2022.02.28.
dijtarifa-05-220106 2022.01.06. 2022.01.31.
dijtarifa-05-220101 2022.01.01. 2022.01.05.
dijtarifa-05-211201 2021.12.01. 2021.12.31.
dijtarifa-05-211101 2021.11.01. 2021.11.30.
dijtarifa-05-211001 2021.10.01. 2021.10.31.
dijtarifa-05-210901 2021.09.01. 2021.09.30.
dijtarifa-05-210801 2021.08.01. 2021.08.31.
dijtarifa-05-210701 2021.07.01. 2021.07.31.
dijtarifa-05-210601 2021.06.01. 2021.06.30.
dijtarifa-05-210501 2021.05.01. 2021.05.31.
dijtarifa-05-210401 2021.04.01. 2021.04.30.
dijtarifa-05-210301 2021.03.01. 2021.03.31.
dijtarifa-05-210201 2021.02.01. 2021.02.28.
dijtarifa-05-210106 2021.01.06. 2021.01.31.
dijtarifa-05-210101 2021.01.01. 2021.01.05.
dijtarifa-05-201201 2020.12.01. 2020.12.31.
dijtarifa-05-201101 2020.11.01. 2020.11.30.
dijtarifa-05-201001 2020.10.01. 2020.10.31.
dijtarifa-05-200901 2020.09.01. 2020.09.30.
dijtarifa-05-200801 2020.08.01. 2020.08.31.
dijtarifa-05-200701 2020.07.01. 2020.07.31.
dijtarifa-05-200601 2020.06.01. 2020.06.30.
dijtarifa-05-200501 2020.05.01. 2020.05.31.
dijtarifa-05-200401 2020.04.01. 2020.04.30.
dijtarifa-05-200301 2020.03.01. 2020.03.31.
dijtarifa-05-200201 2020.02.01. 2020.02.29.
dijtarifa-05-200106 2020.01.06. 2020.01.31.
dijtarifa-05-200101 2020.01.01. 2020.01.05.
dijtarifa-05-191201 2019.12.01. 2019.12.31.
dijtarifa-05-191101 2019.11.01. 2019.11.30.
dijtarifa-05-191001 2019.10.01. 2019.10.31.
dijtarifa-05-190901 2019.09.01. 2019.09.30.
dijtarifa-05-190801 2019.08.01. 2019.08.31.
dijtarifa-05-190701 2019.07.01. 2019.07.31.
dijtarifa-05-190601 2019.06.01. 2019.06.30.
dijtarifa-05-190501 2019.05.01. 2019.05.31.
dijtarifa-05-190401 2019.04.01. 2019.04.30.
dijtarifa-05-190301 2019.03.01. 2019.03.31.
dijtarifa-05-190116 2019.01.16. 2019.02.28.
dijtarifa-05-190106 2019.01.06. 2019.01.15
dijtarifa-05-190101 2019.01.01. 2019.01.05
dijtarifa-05-181201 2018.12.01. 2018.12.31.
dijtarifa-05-181101 2018.11.01. 2018.11.30.
dijtarifa-05-181001 2018.10.01. 2018.10.31.
dijtarifa-05-180901 2018.09.01. 2018.09.30.
dijtarifa-05-180801 2018.08.01. 2018.08.31.
dijtarifa-05-180701 2018.07.01. 2018.07.31.
dijtarifa-05-180603 2018.06.03. 2018.06.30.
dijtarifa-05-180501 2018.05.01. 2018.06.02.
dijtarifa-05-180401 2018.04.01. 2018.04.30.
dijtarifa-05-180310 2018.03.10. 2018.03.31.
dijtarifa-05-180301 2018.03.01. 2018.03.09.
dijtarifa-05-180201 2018.02.01. 2018.02.28.
dijtarifa-05-180106 2018.01.06. 2018.01.31.
dijtarifa-05-180101 2018.01.01. 2018.01.05.
dijtarifa-05-180301 2017.12.01. 2017.12.31.
dijtarifa-05-171101 2017.11.01. 2017.11.30.
dijtarifa-05-171001 2017.10.01. 2017.10.31.
dijtarifa-05-170901 2017.09.01. 2017.09.30.
dijtarifa-05-170801 2017.08.01. 2017.08.31.
dijtarifa-05-170701 2017.07.01. 2017.07.31.
dijtarifa-05-170603 2017.06.03. 2017.06.30.
dijtarifa-05-170401 2017.04.01. 2017.06.02.
dijtarifa-05-170122 2017.01.22. 2017.03.31.
dijtarifa-05-170101 2017.01.01 2017.01.21.
dijtarifa-05-160509 2016.05.09 2016.12.31.
dijtarifa-05-151201 2015.12.01 2015.12.31.
dijtarifa-05-141201 2014.12.01 2014.12.31.
dijtarifa-05-131012 2013.12.12 2013.12.31.

Tizenötezer érdeklődő, egyedülálló drónprojekt tesztelése a Biztonság Hetén


Tizenötezer érdeklődő, egyedülálló drónprojekt tesztelése a Biztonság Hetén

2022.09.26.

Idén is mintegy tizenötezer gyerekhez jutott el a Biztonság Hete legfontosabb üzenete szeptember 19-24 között: kis odafigyeléssel a balesetek többsége elkerülhető. A balesetmegelőzés céljait szolgálja az az egyedülálló előfutár drón fejlesztés is, amelyet kutatói szintén ezekben a napokban mutattak be a szélesebb nyilvánosságnak.

 

Az ORFK-OBB és a MABISZ által 2017 óta minden évben megszervezett Biztonság Hete keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphatnak ízelítőt abból, hogyan tehetik biztonságosabbá életüket. A tematikus hét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Ugyanígy szeptember második felében rendezik meg az európai rendőrségi szervezet, a ROADPOL által kezdeményezett Safety Day(s) elnevezésű programot is. A hetet a szervezők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyitották meg, majd minden megyében iskolai programokat, családi napokat, balesetmegelőzési bemutatókat tartottak. Az NKE Campus-án a HUMDA Biztonság az első! országjáró programja várta egész héten a kisiskolásokat. A színes tematikus hét záróeseménye pedig a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezett szombaton.

 

A program aktív résztvevői a rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Vöröskereszt, a NÉBIH, a munkavédelem, valamint közel két tucat további közreműködő szervezet szakdolgozói, továbbá biztosítási szakemberek voltak. Az együttműködő szervezetek a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben véve igyekeztek ráirányítani a figyelmet a gyakorlati tudnivalókra, a közlekedésbiztonságtól kezdve az általános balesetmegelőzésen, tűzmegelőzésen és a vagyonbiztonságon át a munkavédelemig, vagy éppen a hulladékbiztonságig. (Az önzetlen együttműködő szervezetek listája a https://mabisz.hu/biztonsaghete/  honlapon tekinthető meg.) A több tucat helyi programon idén mintegy tizenötezer gyerek kapott játékos formában ismereteket, információkat arról, hogy a legtöbb baleset tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető, elkerülhető. Így a 2017-es kezdetek óta már több, mint 75.000 gyerek vett részt a Biztonság Hete programjain.

 

A témahét egyes helyszínein készült filmeket, beszámolókat a rendőrség hivatalos oldalán és a Biztonság Hete YouTube csatornán (https://kreszvaltozas.hu/?s=biztons%C3%A1g+hete, https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/about) már több, mint három és félmillióan tekintették meg.

 

A Biztonság Hetéhez kapcsolódóan kaptak lehetőséget a győri Széchenyi István Egyetem és a budapesti Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói is, hogy az Országos Mentőszolgálat közreműködésével – egy tényleges mentőautó kísérésével – bemutathassák a nagy nyilvánosságnak az előfutár drón fejlesztésüket.

 

A kutatók legjobb tudomása szerint a világon egyedülálló előfutár drón fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a sofőr figyelmeztethető. Ezáltal megelőzhetők az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége támogatásával megvalósult teszt és bemutató városi környezetben (Zalazone járműipari tesztpálya, Smart City modul) mutatta meg, hogy a vonuló mentőautó elől a házfalak által takart jármű az előfutár drónnak köszönhetően felfedezhetővé válik, és így az ütközés elkerülhető. Ezzel a fő kutatási kérdés – az ötlet megvalósíthatósága – bizonyítást nyert. A tesztről készült filmek és fotók az alábbi linkeken tekinthetők meg:

elofutar_dron_foto – Google Drive

 

Fontos, hogy az alkalmazott kísérleti drónnal (DJI M600) annak korlátozott sebessége miatt csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett, a nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A rendszer majdani alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – olyan jogi és szabályozási kérdéseket is meg kell oldani, mint a városok és országutak feletti drónos repülés és a forgalomról való folyamatos kamera felvétel készítése.

Biztonság Hete a biztonsági öv jegyében


Biztonság Hete a biztonsági öv jegyében

2022.09.15.

Az elmúlt évezred vége óta folyamatosan javul a biztonsági övet használók aránya a hazai közutakon, de még mindig elmarad a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99 százalékától. Az idei, szeptember 19-24 közötti Biztonság Hetének kiemelt témája ezért a biztonsági öv használata, emeli ki közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) az év végéig ismét felméri a biztonsági öv használatának arányát – legutóbb ez 2018 első félévében történt meg. A passzív biztonsági eszközök, a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer ugyanis a mai napig a gépjárművek leghatékonyabb passzív biztonsági eszközei. Fontosságukat növeli, hogy a beépített egyéb megoldások is csak akkor fejtik ki kedvező hatásukat, amennyiben az öv (illetve a gyermekülés) a jármű menete során szabályosan rögzítve van.

 

A biztonsági öv kötelező használatának betartásában kiemelt szerepe van a rendőrségi ellenőrzéseknek. Különböző tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a végrehajtási intézkedések hatékonyabbak, ha tudatosságnövelő kampányokkal és a médiában történő tájékoztatással kombinálják őket. Ezt a célt igyekszik idén megvalósítani a szeptember 19-24 közötti Biztonság Hete tematikus programhét is, amelyet az ORFK OBB és a MABISZ idén már hatodik alkalommal szervez meg.

 

A 2018 első félévi mérés azt mutatta, hogy a biztonsági öv viselésének átlagos aránya 88,5%. Az autópályákon volt a legmagasabb a használati arány. Az első üléseken a bekötési hajlandóság magasabb volt, csaknem elérte a 90%-ot. A hátsó üléseken utazó felnőttek átlagos övhasználati aránya is emelkedett (2015-ben még 38,5%, 20 évvel ezelőtt, 1999-ben pedig mindössze 6,6% volt). Ennek ellenére a hátsó ülésen utazók mindössze 71%-a kötötte be magát, ami az egyik legalacsonyabb arány volt az uniós tagországok között. A biztonsági gyermekülésben utazó gyermekek aránya 2018-ban meghaladta a 87,8%-ot. Ha ehhez hozzáadjuk a felnőtt biztonsági övvel rögzített idősebb gyermekek csaknem 9,9%-os részesedését, akkor a védtelenül, mindenféle rögzítés nélkül utazó gyermekek részaránya 2,3%-ra csökkent (2015-ben még 20% körüli volt).

 

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a biztonsági övet viselők és a biztonsági gyermekülést használók aránya kedvező változásokat mutat, hangsúlyozni kell, hogy még további jelentős javulásra van szükség, hiszen a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országokban nem ritkán 98-99% ez az arány. Becslések szerint évente 900 haláleset elkerülhető lenne az EU-ban, ha a gépkocsiban ülők 99%-a bekötné a biztonsági övet. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy 2012 óta a közúti balesetben életét vesztett gyermekeken belül a gépjárműben utazó gyermekek aránya minden évben meghaladta a 70%-ot.

 

Pedig a három pontos biztonsági övet (amelyet már 1958-ben szabadalmaztatott a Volvo) egyes szakértők egyenesen az emberiség történetének legfontosabb biztonságtechnikai fejlesztésének tartják. A Nils Bohlin által kifejlesztett „V” alakú övnek az eltelt több mint hatvan évben szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket. A biztonsági öv viselése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. A biztonsági öv viselése ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát.

 

A MABISZ és az ORFK-OBB mindezért állította az idei Biztonság Hete középpontjába a biztonsági öv témáját. Hat éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt öt év alatt mintegy hatvanezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 19-24 között az ország minden megyéjében látványos programok hívják fel a figyelmet a mindennapok biztonságának erősítésére, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzésére. A programokhoz az évek során több tucat partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet többek között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra vagy éppen a munkahelyi balesetek megelőzésére (részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon).

 

A MABISZ idén is az országos helyszíni jelenlét mellett külön projektekkel készült a Biztonság Hetére. Elsősorban a 14 éven felüli korosztálynak ajánljuk azt a megrázó, de nagyon tanulságos cseh dokumentumfilmet, amelynek címe :“Örökre szóló pillanat” (rendező: Vit Klusak), s amelynek szereplői megtörtént közlekedési balesetek okozói és a balesetek áldozatainak hozzátartozói. A magyarországi forgalmazó a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, az alkotás nézőkhöz való kedvezményesebb eljuttatását a MABISZ támogatta. A film előzetese a Mabisz YouTube csatornáján megtekinthető: https://youtu.be/FIctWYb-mGc. A film bemutatójára a Biztonság Hete alatt szeptember 20-án, 18.00-kor, a Bem moziban kerül sor, regisztracio@bidf.hu, az érdeklődő középiskolák pedig az orokre-szolo-pillanat@bidf.hu e-mail címen vehetik fel a kapcsolatot a forgalmazókkal.

 

A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztését is. Napokon belül válik elérhetővé az oldalon a baleseti helyszínek térképes megjelenítése, országos és budapesti bontásban. Napi frissítéssel az elmúlt egy hónap eseményeit tekinthetjük át, így láthatóvá válnak a baleseti csomópontok. A fejlesztési csomag ezen kívül tartalmaz egy új „Hírek” oldalt is, ahol az E-kárbejelentővel kapcsolatos újdonságok olvashatók. Valamint elindult az E-kárbejelentő Viber chatbotja, melyen az E-kárbejelentővel és a biztosítói ügymenettel kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők.

 

A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/about ), amelyet az elmúlt öt évben már több mint három millióan néztek meg.

 

A Biztonság Hete idei megnyitója szeptember 19-én lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az elmúlt évhez hasonlóan a kezdeményezés idén is kilép a nemzetközi térbe: ezen a héten a Child Safety program keretében hat közép-és kelet-európai országban közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az idei viharszezonból a kárinflációt érezték meg leginkább a biztosítók


Az idei viharszezonból a kárinflációt érezték meg leginkább a biztosítók

2022.09.09.

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. (Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

 

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

 

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre. 

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb – tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. További információk: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/08/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3-az-alulbiztos%C3%ADt%C3%A1sr%C3%B3l-1.pdf) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.