2022. évi fedezetlenségi díjak


A 2022. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2022. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2022. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 600
38-50 kW 700
51-70 kW 770
71-100 kW 910
101-180 kW 1190
181- kW 1290
Motorkerékpár
1-12 kW 110
13-35 kW 160
36-70 kW 310
71- kW 440
Autóbusz
10-19 férőhely 900
20-42 férőhely 2250
43-79 férőhely 2690
80- férőhely 5570
Trolibusz 2400
Tehergépkocsi
0-3500 kg 930
3501-12000 kg 1830
12001- kg 4560
Vontató 4620
Mezőgazdasági vontató 210
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 200
751-10000 kg össztömeg 220
10001- kg össztömeg 1470
Lassú jármű 210
Munkagép 210
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 200

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2021. évi fedezetlenségi díjak

2020. évi fedezetlenségi díjak

2019. évi fedezetlenségi díjak

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

Megnőtt a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatos érdeklődés a MABISZ ügyfélszolgálatánál


Megnőtt a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatos érdeklődés a MABISZ ügyfélszolgálatánál

2021.04.21.

Tavaly is több mint 20 ezer alkalommal keresték meg a MABISZ fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A leggyakoribb kérdések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz kapcsolódtak. A biztosítókkal kapcsolatos panaszok száma évről évre csökken – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, és ez a tendencia a járványhelyzet idején sem változott. Ellenben a személyes megkeresések száma kevesebb, mint a felére csökkent a megelőző évhez képest. Míg a leggyakrabban továbbra is telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, tavaly a beérkező hívások száma is jóval alacsonyabb volt, mint korábban. Postai úton pedig évről évre egyre kevesebb megkeresés érkezik, tavaly kevesebb, mint kétszáz. Ezzel szemben az e-mailen beérkező megkeresések száma az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat: vagyis a koronavírus miatti korlátozások a szövetségi ügyfélszolgálat munkájában is a digitalizációt erősítette fel.

 

Tavaly előtt az akkor kiemelkedően sok telefonhívás főként a díjakkal és a károkozói pótdíjakkal kapcsolatos megkeresésekhez kötődött, de az E-kárbejelentő alkalmazás 2019. eleji indulása és használata is rengeteg megkeresést generált. A tavalyi év sem hozott trendfordulót, a legtöbben változatlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) témáival összefüggésben érdeklődtek. A leggyakoribb felmerülő kérdések a kárrendezés ügymenetével kapcsolatosak, igaz ezen megkeresések száma – vélhetően a korlátozások miatt lecsökkent forgalomnak köszönhetően – a korábbi éveknél alacsonyabb volt 2020-ban. A megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban ugyanakkor 35 százalékkal többen keresték fel tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatát. (A 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat szerint – személygépkocsi-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel.) Az ismeretlen, valamint biztosítatlan károkozóval kapcsolatos ügyek száma együttesen meghaladta az ezret.

 

A biztosítókat érintő panaszok száma évről évre csökken, tavaly mindössze1332 darab futott be a MABISZ-hoz, szemben a három évvel korábbi 2323 panaszesettel. Az ügyfelek leginkább azt róják fel, hogy megítélésük szerint nem kapnak teljes körű tájékoztatást a biztosítóknál folyó gépjármű-, vagy lakásbiztosítást érintő kárügyeikkel, illetve a KGFB szerződéseik díjrendezettségével kapcsolatosan. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja, illetve hozzájuk irányítja azokat az ügyfeleket is,  akiknek a kérdésével, problémájával kapcsolatban valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos megkeresések. A 2020-as évben közel negyedével csökkent ezeknek a száma.

 

2018 ősze óta az ügyfélszolgálat látja el a belföldi és nemzetközi fedezetkérések kezelését, az igényeket írásban válaszolja meg. 2020-ban mind a belföldi, mind a nemzetközi fedezetkérések száma jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A járványhelyzetből adódó korlátozások, a határok lezárása és a kismértékű átmenő forgalom következtében a nemzetközi fedezetkérések számában volt a lényegesen nagyobb csökkenés. 

 

  1. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a MABISZ törvény szerinti feladata, de ezt az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A MABISZ az igazolásokat angol vagy német nyelven állítja ki, írásbeli kérelem alapján. A többség német nyelven kéri az igazolások kiállítását. Tavaly összesen 459 igazolást adott ki a szövetség, ami valamivel alacsonyabb a 2019-es 526 darabnál.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége 2010-ben – német és osztrák mintára – hozta létre ügyfélszolgálatát azzal a céllal, hogy az az érdeklődők minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződéseikkel kapcsolatban. A szervezethez a létrehozása óta több mint 227 ezer megkeresés érkezett.

Az öngondoskodási hajlammal együtt nő az életbiztosítások jelentősége


Az öngondoskodási hajlammal együtt nő az életbiztosítások jelentősége

2021.03.17.

A járványhelyzet miatt felértékelődött a biztonság, köztük az anyagi biztonság és tervezhetőség szerepe, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Évek óta emelkedik a kockázati életbiztosítások száma is, melyek alacsony költségek mellett nyújtanak biztos segítséget a bajban.

A koronavírus-járvány felértékelte a tartalékolási és öngondoskodási hajlandóságot a lakosság körében, és ez a biztosítási piacon is érezteti a hatását. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint az életbiztosításokban lévő vagyon állománya növekszik. Az életbiztosítási díjtartalékok évek óta emelkednek, 2020 végén meghaladták a 2240 milliárd forintot, ami 7 százalékos gyarapodást jelent az előző évhez képest. Az abszolút növekedés ráadásul nem csak a kedvező hozamoknak, de a tranzakciók számának is köszönhető. Az életbiztosításokba ugyanis 2008 óta nem érkezett olyan sok friss megtakarítás, mint tavaly: összesen 65 milliárd forint. A fentiek ellenére a megtakarításoknak csak kis részét alkotják az életbiztosítások: a 2008-as válság előtti 5,6% feletti arány az évek során jelentősen lecsökkent. Tavaly azonban megfordulni látszott a trend: negyedévről negyedévre emelkedett, így december végén 3,4%-ra nőtt az életbiztosításokba félretett összegek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül.

Ezt a tendenciát erősítheti a felismerés, hogy az életbiztosítások nem csak a befektetések terén nyújthatnak segítséget, de a váratlan helyzetekben is. Erre igyekszik felhívni a lakosság figyelmét a Magyar Biztosítók Szövetségének most induló online kampánya, előtérbe helyezve a kockázati életbiztosításokat.

 

Hazánkban az egyes életbiztosításokon belül ezen termékek száma a legmagasabb, ráadásul évek óta emelkedik. Tavaly év végén számuk meghaladta a 700 ezret. A hazai biztosítók évente mintegy 20-30 milliárd forint értékben nyújtanak haláleset miatt életbiztosítási szolgáltatást ügyfeleik részére.

 

Váratlan tragédia esetén az egyik legkézenfekvőbb anyagi támogatást a kockázati életbiztosítások jelentik, amelyek gyors pénzügyi segítséget nyújtanak a kedvezményezetteknek a biztosított rokkantsága vagy halála, sőt bizonyos esetekben balesete, betegsége esetén is. Mivel a haláleseti kifizetés adó- és örökösödési illetékmentes, továbbá nem képezi a hagyaték részét, a kedvezményezett-jelölést tartalmazó biztosításoknál nem kell megvárni a hosszadalmas hagyatéki eljárás lezárultát a kifizetésig, vagyis az összeghez valóban gyorsan hozzájuthatnak az örökösök.

 

Különösen fontos lenne kockázati életbiztosítással, azon belül is hitelfedezeti biztosítással rendelkezniük azoknak, akik jelentős összegű, több tízéves lejáratú hiteltartozással rendelkeznek. A biztosító kifizetése fedezheti a teljes fennálló hitelösszeget, vagy annak egy részét is, ráadásul nem csak elhalálozás következtében, de akár munkanélküliség vagy betegség, rokkantság miatti keresőképtelenség esetén is.

 

A már megkötött életbiztosítási szerződések magas száma azonban csalóka. Az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke ugyanis nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság, vagyis a biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem kínál megnyugtató segítséget a szerződéses összeg. A tapasztalatok szerint egy halálesetet követően egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben rendezni az anyagi viszonyait. Így célszerű a biztosított minimum három évnyi jövedelmének megfelelő, vagy lehetőleg annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

 

A MABISZ kampány részét képezi a https://jovotervezes.mabisz.hu/ edukációs oldal, melyen mindent meg lehet tudni a kockázati életbiztosításokról. A kampány március 16-tól egy hónapon keresztül fut social platformokon, PR támogatással.

Tovább egyszerűsödik az E-kárbejelentő használata


Tovább egyszerűsödik az E-kárbejelentő használata

2021.03.04.

Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően a MABISZ központi nyilvántartásából már két adat megadásával automatikusan kitöltődnek az E-kárbejelentőben a biztosítási szerződéses mezők. A járványügyi intézkedések közepette egyre népszerűbb, a távolságtartást segítő alkalmazással így tovább gyorsítható a kárrendezési folyamat.

Az E-kárbejelentő legújabb verziójában magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a biztosítás adatai.

 

Az E-kárbejelentő applikáció a három legnagyobb alkalmazás boltból – Play áruház, Apple Store, Huawei AppGalery – ingyenesen letölthető, autós kényelmi szolgáltatás. (A https://ekar.hu/ oldalon pedig egyéb hasznos információkat is találunk az alkalmazás használatáról.) A papíralapú „kék-sárga” baleseti bejelentő online alternatívája 2019-es bevezetése óta Magyarország egyik legnépszerűbb alkalmazásává nőtte ki magát, és kategóriájában a TOP 10-ben szerepel. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 350 ezren töltötték le és 8000-nél több kárbejelentés érkezett 2020-ban az applikáción keresztül. A rendszer ismeretségét és használatát igazolja, hogy tavaly közel 20%-kal növekedett a minden biztosító által elfogadott és támogatott új digitalizált kárbejelentési csatorna használata a megelőző évhez képest.

 

Az E-kárbejelentő a megjelenés óta több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. A címadatok tavaly óta prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) A kezdetekhez képest bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét. Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy CASCO-kárbejelentési funkció is.

 

A folyamatos fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát, pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók, valamint hogy tovább csökkentsék az átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt. Az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentés használata révén így a kárrendezés és a kifizetés ideje is csökken.

 

 

A decemberi földrengések magyar kárbejelentéseinek a száma meghaladja a horvátországit


A decemberi földrengések magyar kárbejelentéseinek a száma meghaladja a horvátországit

2021.03.02.

Az elmúlt évi horvátországi földrengések magyarországi tényleges káradatai lényegesen felülmúlják a korábbi becsléseket. A kárbejelentések száma pedig meghaladja a horvátországit, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések a százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban ötszáz millió forintra ugrott a számla, végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a nyolcszáz harminc millió forintot. Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a nyolcezer hétszázat.

 

A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem ha azokat összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével.  Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (kb 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki és 10-13 mrd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 mrd forint) kifizetés társult.

 

Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyven ezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC, vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.

 

Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül, egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra pl. robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás, stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.  

 

Tavaly óta a választék egy új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosítások esetén minden biztosító megegyező alapfedezeteket kínál, (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,) így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.

 

 

 

Több mint másfélszeresére nőtt az agrárbiztosítások díjtámogatása


Több mint másfélszeresére nőtt az agrárbiztosítások díjtámogatása

2021.02.26.

Tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy milliárddal nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A palyazat.gov.hu oldalon a napokban tették közzé, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás. Ennek értelmében a mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott éves keretösszeg a 2021. évtől kezdődően már tizenegy milliárd forintra emelkedik. A gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.

 

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kilenc éve még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. A megnövelt támogatási keretösszeg pedig lehetővé teszi, hogy hasonlóan dinamikus növekedés mellett is magas tudjon maradni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

 

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is  háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak, a díjtámogatásra pedig április elejétől pályázhatnak. (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

 

A gazdálkodók három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható. Az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

 

Mint az Nagy István agrárminiszternek a biztosítási piac szereplőivel folytatott februári találkozóján is megfogalmazódott, az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. A kilenc éve megújult agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, az idei évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. (Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik.) „Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat” – szögezi le a találkozóról kiadott közlemény. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni, önkéntesen.

 

 

 

A felelős gazdálkodáshoz elengedhetetlenek az agrárbiztosítások


A felelős gazdálkodáshoz elengedhetetlenek az agrárbiztosítások

2021.02.13.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiépülésével, valamint az Agrárminisztérium és az agrárbiztosítók több mint kilenc éves példaértékű összefogása eredményeképpen évről évre nő a termelői öngondoskodás. Az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt Nagy István agrárminiszter az agrárbiztosítási piac szereplőivel.

Az egyik legfontosabb agrárpolitikai cél, hogy megérje gazdálkodni és vidéken élni. E szándék elérését 2012 óta hatékonyan segíti a folyamatosan fejlődő, Európa élvonalába tartozó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerünk. A miniszteri találkozón egyetértés volt abban, hogy a termelők növekvő biztosítottsága a felelős gazdálkodás kritériuma. Ezt a szemléletet a továbbiakban is erősíteni kell, ebben az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a biztosítótársaságok és a non-profit egyesületek. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a termelők kockázatkezelési ismeretei bővüljenek, az ismeretanyag beépüljön a szakemberképzésbe, ehhez felajánlották együttműködésüket az agrárbiztosítási piac szereplői.

Az Európai Unióban Magyarországon működik a legkiterjedtebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer: 2012-től megújult az agrárkár-enyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás, a 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, valamint az idei évtől elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. Ezen eszközök egymással összhangban és egymást erősítve működnek a leghatékonyabban. Az állami mezőgazdasági krízisbiztosítás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költség növekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja, amelyhez 2021. februárban lehet először csatlakozni, önkéntesen. Az Európai Unióban egyedülálló rendszer elsődlegesen megcélzott ágazata az állattenyésztés.

Nagy István agrárminiszter a találkozón megerősítette, hogy a 2021-2027. évekre vonatkozó, megemelt vidékfejlesztési költségvetésnek köszönhetően a rekordösszegű fejlesztések mellett az agrártárca a tervek szerint megemelt forrásokat fog nyújtani a növénybiztosítások díjtámogatásához, ezáltal is ösztönözve a termelői öngondoskodást.

A miniszteri találkozón a biztosítói oldalról a díjtámogatott növénybiztosításokat forgalmazó Allianz Biztosító, Generali Biztosító, Groupama Biztosító, Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (MANBESZ) képviselői vettek részt. (https://kormany.hu/hirek/a-felelos-gazdalkodashoz-elengedhetetlenek-az-agrarbiztositasok)

 

 

 

 

A lakásbiztosítás elektronikai eszközeink meghibásodására is kiterjedhet


A lakásbiztosítás elektronikai eszközeink meghibásodására is kiterjedhet

2021.02.02.

Meglehetősen kellemetlen, mikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg egy termék. Ugyanakkor több hazai biztosító kínálatában is elérhető az a lakásbiztosítási kiegészítő, amely ezen eszközök garanciális idejének lejárta utáni javíttatását vagy cseréjét fedezi, évi néhány ezer forintos átalánydíjért cserébe – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Míg 2010-ben például LCD és plazmatelevízióból száz háztartásra még csak 12 készülék jutott, addig 2019-ben már 104. Elterjedésükkel párhuzamosan azonban nő az elektronikai eszközök meghibásodásának a lehetősége is, jellemzően az egy, maximum három éves garancia időszakot követően. Kiterjesztett garanciabiztosítást külön-külön is meg lehet kötni egy-egy eszközre, azonban a lakásbiztosítások is fedezetet nyújthatnak ezen berendezések garanciaidőn túli meghibásodására. Ráadásul a lakásban található, akár valamennyi eszközre, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek. Évi néhány ezer forintos biztosítási díjért cserébe ilyen komoly, akár százezres nagyságrendű költségektől kímélhetik meg magukat a biztosítottak. A MABISZ tagbiztosítói közül is mintegy fél tucat társaság kínál ilyen kiegészítőt lakásbiztosításai mellé.

A kiterjesztett garancia egy kárbiztosítás, amelynek célja a biztosítottnak minősülő eszközök – a szerződésben leírt feltételek szerinti – meghibásodása esetén azok megjavítása. A termékek fedezete kiterjedhet a biztosított lakásban található elektromos háztartási kis- és nagygépek és szórakoztató elektronikai eszközök garanciális jellegű meghibásodására. Továbbá egyes biztosítások a mobil eszközök (mobiltelefon, hordozható számítógépek, táblagépek, e-book olvasók, okosórák, stb.) garanciális jellegű és véletlenszerű károsodása esetén felmerülő javítási költségeket is fedezik. Lehetnek persze külön megkötések is: mobiltelefonok esetében például a kijelzőben keletkezett törési károkat jellemzően csak akkor állják a biztosítók, ha azok képernyő védő fóliával voltak felszerelve a kár pillanatában.

További feltétele a biztosíthatóságnak, hogy az eszközöket újonnan vásárolták. A vásárlási számlának is rendelkezésre kell állnia, továbbá az is szükséges, hogy a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már ne legyen érvényben. Egyes biztosítók azt is kikötik, hogy a vásárláskori értéknek el kell érnie egy minimum összeget (20-30 ezer forint), valamint, hogy az eszköz kora (a vásárlás napjától számítva) nem lehet több bizonyos számú évnél (háztartási eszközöknél jellemzően 5 év, mobil eszközöknél 2-3 év). Két társaság várakozási időt is kiköt a szerződésben (két hónap), amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Emellett a mobilkészülékek esetén az is előírás, hogy a készüléket a szerződéskötést követően vegyék meg.

A biztosítási összeg, vagyis az ésszerű javítási költség a vagyontárgy káridőponti piaci új értéke, de legfeljebb a vásárláskori érték. Egyes biztosítók felső határt is megszabnak, jellemzően 250 – 300 ezer forint körüli értékben. Ez tehát az ésszerű javítási költség felső határa. Egyes társaságok önrészt is előírnak, ami a javítási költség 25-50%-a is lehet.

A biztosító szolgáltatása a felmerülő javítási költség megtérítése, ennek lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az eszköz pótlása (hasonló gyártmányú és minőségű, azonos rendeltetésű) vagy az eszköz káridőponti újértékének megfelelő összeg megfizetése. A biztosító szolgáltatásának általában az is feltétele, hogy a javításnak a garancialevélben felsorolt szakszervizek valamelyikében, vagy a biztosító szolgáltatója által megadott szervizben kell történnie. Több társaság szolgáltatásába az is beletartozik, hogy egy asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaságon keresztül nonstop telefonos kárrendezési szolgáltatást működtet: segítséget nyújt a probléma azonnali elhárításában, elvégzi a kapcsolatfelvételt a javítást végző szervizzel.

A kiterjesztett garanciavállalási feltételek ugyan biztosítónként eltérnek, azonban mindegyik tartalmaz kizárásokat, amelyekre a biztosítási fedezet nem terjed ki. Ide tartoznak például az olyan esztétikai károsodások, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát, de az elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra sem vonatkozik a fedezet.

Tagok – CIG Pannónia Biztosító


CIG Pannónia Biztosító

CIG Pannónia Biztosító

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. B épület

Népliget Center Business Center

Tel: +36 1 5 100 200

Fax: +36 1 247 2021

Internet: https://www.cigpannonia.hu/

E-mail: ugyfelszolgalat@cig.eu

Tulajdonosi szerkezet

Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. 55,48%

Közkézhányad 44,52%

Igazgatósági tagok

Polányi Zoltán, elnök

Dr. Fedák István

Dr. Bogdánffy Péter

Ódorné Angyal Zsuzsanna

Vállalatkezelés

Dr. Fedák István, vezérigazgató

Polányi Zoltán, vezérigazgató

Dr. Dakó Gábor Miklós, vezérigazgató-helyettes

Kőrösi Zoltán, bankbiztosítás, értékesítési vezérigazgató-helyettes

Szűcs Árpád, vezérigazgató-helyettes

Felügyelőbizottsági tagok

Tima János, elnök

Vada Erika

Veisz Ákos

Management

Dr. Déri Katalin, compliance vezető

Farkas Réka, marketing igazgató

Hajdú Diána, kockázatkezelési vezető

Dr. Halász Katalin, vezető orvos

Dr. Kozma Dávid, vezető jogász, adatvédelmi tisztviselő, ügyvezető igazgató

Dr. Marczi Erika, belső ellenőrzési vezető

Szabó Géza, vezető aktuárius

Tóth Alexandra, CFO

Zánkai Attila, IT Főosztályvezető