KGFB Díjtarifa hirdetés – Genertel


KGFB díjtarifa hirdetés

Genertel Biztosító Zrt.

hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-18-220817 2022.08.17.
dijtarifa-18-220701 2022.07.01. 2022.08.16.
dijtarifa-18-220101 2022.01.01. 2022.06.30.
dijtarifa-18-211001 2021.10.01. 2021.12.31.
dijtarifa-18-210701 2021.07.01. 2021.09.30.
dijtarifa-18-210410 2021.04.10. 2021.06.30.
dijtarifa-18-210215 2021.02.15. 2021.04.08.
dijtarifa-18-210101 2021.01.01. 2021.02.15.
dijtarifa-18-200710 2020.07.10. 2020.12.31.
dijtarifa-18-200215 2020.02.15. 2020.07.09.
dijtarifa-18-200101 2020.01.01. 2020.02.14.
dijtarifa-18-190801 2019.08.01. 2019.12.31
dijtarifa-18-190101 2019.01.01. 2019.07.31.
dijtarifa-18-180820 2018.08.20. 2018.12.31.
dijtarifa-18-180509 2018.05.09 2018.08.19.
dijtarifa-18-180219 2018.02.19. 2018.05.08.
dijtarifa-18-180101 2018.01.01. 2018.02.18.
dijtarifa-18-170901 2017.09.01. 2017.12.31.
dijtarifa-18-170514 2017.05.14. 2017.08.31.
dijtarifa-18-170509 2017.05.09. 2017.05.13.
dijtarifa-18-170101 2017.01.01. 2017.05.08.
dijtarifa-18-160905 2016.05.05. 2016.12.31.
dijtarifa-18-150915 2015.09.15. 2015.12.31.
dijtarifa-18-141208 2014.12.08. 2014.12.31.
dijtarifa-18-131001 2013.10.01. 2013.12.31.

2,4 milliárd forinttal indult a viharszezon


2,4 milliárd forinttal indult a viharszezon

2022.05.31.

Erősen indult az idei viharszezon. A májusi időjárási szélsőségek nyomán a biztosítók 2,4 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, összegezte a számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik a 2,4 milliárd forintot és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódnak. Vagyis míg tavaly az átlagkárok százezer forint környékén mozogtak, az elmúlt hónapban előreláthatólag mintegy harminc százalékkal megemelkedtek.

 

Ez egyrészt adódik a lokálisan pusztító viharok intenzitásából. A szupercellák egy-egy kisebb területen nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Május második felében (kiemelten 25-én és a környező napokban) Somogy, Baranya, valamint Bács-Kiskun és Zala megyék, a településeket illetően pedig Kaposvár, Vaskút, Madaras, Katymár, Bátaszék, továbbá Szeged, Budapest, Pécs, Szekszárd bizonyult kiemelt célpontoknak. Súlyosbított a helyzeten, hogy a bejelentések mintegy hatvan százaléka a jégkárokhoz kapcsolódott. Emellett jellemzően viharkárok illetve beázások miatt fordultak a biztosítókhoz.

 

Másrészt a már kifizetett és a tartalékolt összegek is jelzik a már tavaly is érzékelt tendencia erősödését, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. 

 

Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A hagyományos piaci termékek mellett már nyolc társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni. Szerződéseinket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e.

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

Tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók


Tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók

2022.05.27.

Ha a biztosítókhoz bejelentett tűzesetek számát illetően nem is volt kiemelkedően gyászos a tavalyi év, a kifizetett összegeket illetően 2010 óta a harmadik legdrágábbnak bizonyult a társaságok számára, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Tavaly több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki. Összehasonlításképpen: a tavalyi viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után. Ám míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek.  (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

 

A tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

 

A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a biztosítás.  Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítási termék fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

 

 

Esztendő

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

2021.

Összesen

Tűzesetek száma db

6.722

7.695

7.698

6.035

6.500

6.329

6.585

5.922

5.673

5.714

5.908

6.119

76.900

Tűzkárok összege millió Ft

4.780

5.360

9.084

3.928

5.221

3.383

3.505

3.751

3.456

7.328

5.882

6.563

62.241

Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás


Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás

2022.05.05.

Gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a szélviharok Magyarországon a klímaváltozás nyomán, ami növekvő viharkárokat eredményezhet. De nem csak a szél okozhat problémát, hanem a csapadékszélsőségek és a hőhullámok is – mondta Péliné Dr. Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának meteorológus főtisztje a MABISZ lakásbizottsági ülésén.

 

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlat pedig visszahat időjárásunkra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek a meteorológusokat is nehézségek elé állítják, hiszen ezek előrejelzése nem egyszerű feladat. Fontos azonban felkészülnünk ezekre az eseményekre, hogy a valószínűsíthető, szélsőséges időjárási események okozta károkat mérsékelni tudjuk.

A gyakoribbá váló extrém időjárási események az egyének mindennapi életére, a társadalomra, a gazdaságra, vagyis az élet- és vagyonbiztonságra is hatást gyakorolnak. Ilyen eseménynek számít a szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet (hő-, és hideghullámok, fagykárok), az aszály, az áradás, a villámárvíz, az erős és viharos szél, az intenzív csapadék, jégeső, havazás, hófúvás, homokvihar, vagy a tartós szárazság. A jövőben ezek a szélsőségek válhatnak a gazdasági és társadalmi hatások legfőbb előidézőivé.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a globális átlaghoz képest (0,9°C) hazánkban erőteljesebben növekedett az átlaghőmérséklet (1,3°C) a vizsgált időszakban (1901–2017). Az éven belül nem egyenletes a melegedés: a tavaszok (1,34 °C) és a nyarak (1,25 °C) melegedtek leginkább, ezzel egyidőben a hőmérsékleti szélsőségek is gyakoribakká váltak. A hőhullámos napok száma jelentősen növekedett: az ország középső és dél-alföldi területein 1981 óta több mint két héttel!

Az éghajlati modelleredmények alapján teljes bizonyossággal állítható, hogy tovább növekszik az átlaghőmérséklet hazánkban, a legnagyobb változásokat nyárra és őszre vetítik előre, regionálisan pedig az ország keleti és déli területein kell nagyobb mértékű melegedéssel számolni. A fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok előfordulása növekedni fog, az évszázad végére már kétszer annyi nyári nap lesz, mint a 1961-1990. közötti időszakban.

Szintén komoly károkat okozhatnak a csapadékszélsőségek. Az évszázad eleje óta a tavaszi és őszi csapadékösszeg jelentősen csökkent, ugyanakkor a nyári csapadék intenzívebbé vált, mely sajnos az aszálykárokat kevéssé képes enyhíteni, hiszen a hirtelen lehulló nagymennyiségű csapadék jelentős hányada a lefolyást növeli csupán. Az utóbbi években igen nagy kilengések voltak tapasztalhatók, vagyis villámáradásokat kiváltó esőzések és aszályt okozó, hosszabb csapadékmentes időszakok is jellemzőek voltak akár adott éven belül is. A jövőben fel kell készülni az ilyen jellegű események gyakoribbá, intenzívebbé válására. A nyár egyértelműen melegebb lesz, és a térben és időben egyenlőtlen, intenzív csapadékhullás nem enyhíti a szárazságot, miközben még szeptemberben, októberben is lehetnek intenzív záporok.

Problémát okozhat a jövőben a szélviszonyok alakulása is. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint Közép-Európában várhatóan növekszik az extrém szélsebességgel járó viharok gyakorisága és intenzitása. Az idei első negyedév jelentős volt természeti káraktivitásában: Nyugat- és Közép-Európán számos viharciklon (Dudley/Ylenia, Eunice/Zeynep, Franklin/Antonia, Malik) söpört végig komoly károkat okozva. Modellbecslések alapján a század közepére és végére hazánkban az extrém szélsebesség kissé növekszik, leginkább nyáron, ami a viharkárok emelkedéséhez vezethet.

Azonban nem csak az erős szél okozhat problémát, hanem a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása is. Márpedig a modellszimulációk szerint a kis szélsebességű napok száma emelkedni fog, ami más, szükséges feltételek fennállása esetén elősegíti a ködképződést, a légszennyező anyagok feldúsulását, de akár a fagykárokat is növelheti, negatív hatást gyakorolva a közlekedési feltételekre, egészségünkre, a mezőgazdaságra.

A várható változásoknak, a jövőben bekövetkező szélsőséges időjárási eseményeknek szerteágazó gazdasági, társadalmi hatásaik vannak. A kibocsátások csökkentése mellett kulcsfontosságú az alkalmazkodás is, valamint a hatások mérséklése mellett érdemes biztosítással is felkészülni a károk enyhítésére.

Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét


Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét

2022.05.05.

Kétrészes dokumentumfilmet készített a Magyar Biztosítók Szövetsége a hazai biztosítási piac történetéről, amely a gazdaságtörténeti kutatások mellett az adott korszak kulcsszereplőivel készített interjúkon alapszik.

 

A biztosítások története egészen az ókorig nyúlik vissza. Ezt, az ókortól a napjaink tartó történetet igyekszik felderíteni a Biztosítás – Egy ősi iparág évszázados hazai története című kétrészes dokumentumfilm, külön figyelmet szentelve a hazai piac fejlődésére. Utóbbi felderítéséhez a MABISZ Biztosítási Oral History Archívuma részére készült életinterjúkból is felhasználásra kerültek részletek.

A Magyar Biztosítók Szövetsége célul tűzte ki, hogy a hazai bizosításügy 30 évének (1988 – 2018) történetét – melyet kizárólag írásbeli forrásokra alapozva, féloldalasan ismerhetünk – úgynevezett oral history segítségével is szeretné feldolgozni. Az elkészült anyagok elsősorban kutatási célt szolgálnak, másodsorban azonban szerette volna a szakma és a nagyközönség elé tárni azokat. A hatalmas videóanyagból most dokumentumfilm is készült, amely a hazai biztosítási piacot alakító szereplők személyes tapasztalatán, emlékein keresztül a kor légkörét is megjeleníti.

Az első rész a rendszerváltásig felölelő időszakot mutatja be, a második részletesen foglalkozik a pénzügyi piac liberalizációjával, az Állami Biztosító privatizációjával, a külföldi szereplők megjelenésével.

A dokumentumfilm a Mabisz megbízásából, az MTVA és az NFI támogatásával készült, melynek létrejöttéhez az Allianz, az OTP Alapkezelő és a DBX is hozzájárult.

A dokumentumfilm díszbemutatójára május 4-én, az Uránia Moziban került sor. A film a MABISZ youtube csatornáján megtekinthető:

KGFB Díjtarifa hirdetés – Signal


KGFB díjtarifa hirdetés

Signal Iduna Biztosító Zrt.

hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-17-220801 2022.08.01.
dijtarifa-17-220101 2022.01.01. 2022.07.31.
dijtarifa-17-211001 2021.10.01. 2021.12.31.
dijtarifa-17-210801 2021.08.01. 2021.09.30.
dijtarifa-17-210701 2021.07.01. 2021.07.31.
dijtarifa-17-210301 2021.03.01. 2021.06.30.
dijtarifa-17-210101 2021.01.01. 2021.02.28.
dijtarifa-17-200201 2020.02.01. 2020.12.31.
dijtarifa-17-200101 2020.01.01. 2020.01.31.
dijtarifa-17-190601 2019.06.01. 2019.12.31
dijtarifa-17-190401 2019.04.01. 2019.05.31.
dijtarifa-17-190101 2019.01.01. 2019.03.31.
dijtarifa-17-180101 2018.01.01. 2018.12.31.
dijtarifa-17-170901 2017.09.01. 2017.12.31.
dijtarifa-17-170601 2017.06.01. 2017.08.31.
dijtarifa-17-170101 2017.01.01. 2017.05.31.
dijtarifa-17-160601 2016.06.01. 2016.12.31.
dijtarifa-17-151215 2015.12.15. 2015.12.31.
dijtarifa-17-140501 2014.05.01. 2014.12.31.
dijtarifa-17-131001 2013.10.01. 2013.12.31.