Életmódváltással a kiegyensúlyozott nyugdíjas évekért


Életmódváltással a kiegyensúlyozott nyugdíjas évekért

2021.10.27.

Az időskori függőségi ráta hazánkban jelenleg sem alacsony, azonban 30 éven belül minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd. Az anyagi biztonság megteremtése egyre inkább az egyének feladata, azonban a boldog, hosszú és kiegyensúlyozott élethez testi, szellemi és lelki egészségre is szükség van, amihez érdemes már fiatalon megfelelő életmódot kialakítani. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének legújabb kampánya is.

 

Az elmúlt 20 évben 15,1%-ról, 19,9%-ra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, vagyis mára közel minden ötödik magyar nyugdíjas korú. Ez az arány 2050-re 27,7%-ra, 2100-ra pedig 31%-ra emelkedhet a prognózisok szerint. Az időskori függőségi ráta az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett, jelenleg 30,3%, vagyis száz munkaképes (15-64 éves) korúra több mint harminc 65 év feletti jut, ami valamivel kedvezőbb az EU 32%-os átlagánál. Az Eurostat prognózisa szerint ugyanakkor 2050-re a mutató értéke 47,5%-ra fog emelkedni, vagyis addigra minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama. A jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek. Ez az oka annak, hogy az idősebb korosztályban jóval több a nő, mint a férfi: egész pontosan a 65-74 év közötti korcsoportban 100 férfira 138 nő jut, szemben az EU átlag 116-tal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy hazánkban az egyik legmagasabb (35,1%) az egyszemélyes háztartásban élő idősek (65 év felettiek) aránya.

Ami az idősek egészségi állapotát illeti, 29% nagyon rossznak ítélte meg azt 2019-ben, szemben az uniós átlag 18,8%-kal, és mindössze 19,1% nevezte jónak, szemben az EU 40% feletti átlagával. Ez talán nem véletlen annak fényében, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is hazánkban az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22%-a végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU átlag 44,5%, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70%-a végez rendszeres testmozgást.

Az egészséges várható élettartam – különösen a 60 év feletti – az egészségben töltött várható életéveket mutatja. Sajnos 2000 és 2019 között a várható élettartam globálisan gyorsabban nőtt, mint az egészséges várható élettartam mind a születéskori, mint a 60 éves életkori mutató esetében. Magyarul egyre hosszabb ideig élünk rossz egészségi állapotban.

A MABISZ öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos jövőtervezésre. A nyugdíjas évek zavartalanságához az időben elkezdett megtakarítások mellett legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is. A kampány központi témája ezért idén az egészséges öregedés, amihez a funkcionális és mentális képességek fejlesztése és fenntartása szükséges. A funkcionális képesség azt jelenti, hogy az ember képes kielégíteni alapvető szükségleteit a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében; képes tanulni, fejlődni és döntéseket hozni; kellően mobil; képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani; és hozzájárul a társadalomhoz. Ezen képességek megtartása és fejlesztése egy dinamikus folyamat, amit intézményileg is támogatni kell, de az egyének is sokat tehetnek érte. Utóbbiban kíván segítséget nyújtani hasznos információkkal, szakértői tanácsokkal a MABISZ.

A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely az egyes korosztályhoz tartozóknak nyújt gyakorlati tippeket és hasznos tanácsokat az egyéni jövőtervezéshez. Az oldal tartalma folyamatosan frissül: megtalálható rajta egy megtakarítási kalkulátor, amely megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot meglévő megtakarítási szokásaival. A legfrissebb tartalom pedig az egészséges időskor elérésében nyújt segítséget. Két podcast is készült, amelyben Bombera Krisztina beszélget a Longevity Project életmód orvostani szakértőivel, valamint Iványi Orsolya menopauza aktivistával életmódváltásról, tudatos egészségmegőrzésről. Emellett közismert emberek: Szujó Zoltán, Czutor Zoltán, Mautner Zsófi és Szentesi Éva újrakezdését, életmódváltását, leendő nyugdíjas éveikre vonatkozó elképzeléseit bemutató film is része a kampánynak.

Egyre többe kerül, ha nincs érvényes gépjármű felelősségbiztosításunk


Egyre többe kerül, ha nincs érvényes gépjármű felelősségbiztosításunk

2021.11.23.

Jövőre átlagosan hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a mabisz.hu oldalon, áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

 

Bő egy hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-én jár le a kgfb szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani.  Nekik legkésőbb december 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A mintegy 5,7 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1 millió számít érintettnek, köztük 580 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 10 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok kedvezményt lehet igénybe venni, a lakossági ügyfelek számára a kedvezmények tovább egyszerűsödtek. Ezek mindegyikének a figyelembevételével kalkulálható a választható legkedvezőbb biztosítói ajánlat a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják. Az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenegy évnél is idősebb gépjárművekről van szó, a magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 88 %-a B10 kategóriában van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik vált biztosítót ezekben a napokban.

 

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a múlt héten közzétett, 2022-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600 -1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900-5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. A Belügyminisztérium friss adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül több mint 84 ezer gépjármű nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy 1 milliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 428, idén október végéig pedig 517 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.

 

Tízmilliárd forintnál tartanak az idei agrárkárok


Tízmilliárd forintnál tartanak az idei agrárkárok

2021.11.15.

Október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra a biztosítók, döntően a jégverések miatt. Időközben az agrártárca tovább emelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott keretösszegét, a gazdálkodóknak így jó esélyük van a 70 százalékos támogatásintenzitás kihasználására, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

 

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart. Döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint). A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

 

A biztosítók közben ezekben a napokban összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 mrd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

 

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban. 

 

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

2022. évi fedezetlenségi díjak


A 2022. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2022. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2022. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 600
38-50 kW 700
51-70 kW 770
71-100 kW 910
101-180 kW 1190
181- kW 1290
Motorkerékpár
1-12 kW 110
13-35 kW 160
36-70 kW 310
71- kW 440
Autóbusz
10-19 férőhely 900
20-42 férőhely 2250
43-79 férőhely 2690
80- férőhely 5570
Trolibusz 2400
Tehergépkocsi
0-3500 kg 930
3501-12000 kg 1830
12001- kg 4560
Vontató 4620
Mezőgazdasági vontató 210
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 200
751-10000 kg össztömeg 220
10001- kg össztömeg 1470
Lassú jármű 210
Munkagép 210
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 200

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2021. évi fedezetlenségi díjak

2020. évi fedezetlenségi díjak

2019. évi fedezetlenségi díjak

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

KGFB Díjtarifa hirdetés – KÖBE


KGFB díjtarifa hirdetés

KÖBE Közép-Európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-08-220115 2022.01.15.
dijtarifa-08-210401 2021.04.01. 2022.01.14.
dijtarifa-08-210215 2021.02.15. 2021.03.31.
dijtarifa-08-210201 2021.02.01. 2021.02.14.
dijtarifa-08-200401 2020.04.01. 2021.01.31.
dijtarifa-08-190215 2019.02.15. 2020.03.31.
dijtarifa-08-190101 2019.01.01. 2019.02.15.
dijtarifa-08-181010 2018.10.10. 2018.12.31.
dijtarifa-08-180320 2018.03.20. 2018.10.09.
dijtarifa-08-180312 2018.03.12. 2018.03.19.
dijtarifa-04-180204 2018.02.04. 2018.03.11.
dijtarifa-08-180101 2018.01.01. 2018.02.03.
dijtarifa-08-170901 2017.09.01. 2017.12.31.
dijtarifa-04-160220 2016.02.20. 2017.08.31.
dijtarifa-04-151015 2015.10.15. 2015.12.31.
dijtarifa-04-141215 2014.12.15. 2014.12.31.
dijtarifa-04-130901 2013.09.01. 2013.12.31.

KGFB Díjtarifa hirdetés – K&H


KGFB díjtarifa hirdetés

K&H Biztosító Zrt.

hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-07-220106 2022.01.06.
dijtarifa-07-220101 2022.01.01. 2022.01.05.
dijtarifa-07-211109 2021.11.09. 2021.12.31.
dijtarifa-07-210518 2021.05.18. 2021.11.08.
dijtarifa-07-210101 2021.01.01. 2021.05.17.
dijtarifa-07-201103 2020.11.03. 2020.12.31.
dijtarifa-07-200101 2020.01.01. 2020.11.02.
dijtarifa-07-190806 2019.08.06. 2019.12.31.
dijtarifa-07-190101 2019.01.01. 2019.08.05.
dijtarifa-07-180918 2018.09.18. 2018.12.31.
dijtarifa-07-180522 2018.05.22. 2018.09.17.
dijtarifa-04-180123 2018.01.23. 2018.05.21.
dijtarifa-04-180101 2018.01.01. 2018.01.22.
dijtarifa-07-170704 2017.07.04. 2017.12.31
dijtarifa-07-170610 2017.06.10. 2017.07.03.
dijtarifa-04-170321 2017.03.21. 2017.06.09.
dijtarifa-04-160309 2016.03.09. 2017.03.20.
dijtarifa-04-160309 2015.11.29. 2016.01.25.
dijtarifa-04-141209 2014.12.09. 2014.12.31.
dijtarifa-04-130910 2013.09.10. 2013.12.31.

A kormányzat is bízik a biztosítási piac növekedésében


A kormányzat is bízik a biztosítási piac növekedésében

2021.11.04.

A gazdaság állapota, a lakosság megtakarítói pozíciója alapján is folytatódhat a biztosítási szektor növekedése, azonban a pénzügyi tudatosság erősítésre szorul még ahhoz, hogy a hazai piac fejlődni tudjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Biztosítók Szövetsége 11. alkalommal megrendezett konferenciáján.

 

Lépéselőnyben Európában címmel tartott előadást Varga Mihály, részletesen bemutatva a biztosítási szektor lehetőségeit az újraindított magyar gazdaságban, amely az egyik leggyorsabban történt meg az EU-ban a második negyedévi gazdasági növekedést (17,4%) tekintve. A pandémia megrázta ugyan a gazdaságot, de kezdünk visszaállni arra a növekedési pályára, ahol 2018/19-ben voltunk – mondta Varga Mihály. A munkaerőpiac is alkalmazkodik ehhez: összesen 4,7 millió ember dolgozik, amekkora foglalkoztatottság a rendszerváltás óta nem volt hazánkban. Összességében a kormány idén 6,8% körüli gazdasági növekedésre számít.

A lakosság megtakarítói pozíciójáról elmondta, hogy az évek óta magas, szemben a 2008/09-es eladósodás időszakával. Köszönhetően a jövedelmek növekedésének, nőttek a megtakarítások is: idén 5,7% volt a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya az első fél évben. Tehát a lakosság nem csak költ, de megtakarít is. A jövő évi szja-visszatérítés, a fiatalok szja-mentessége és a különböző bérintézkedések (pedagógusok, egészségügyi dolgozók) olyan plusz jövedelmeket jelentenek, amik teret engednek a biztosítások növekedésének is.

A hazai biztosítási szektor helyzetét illetően elmondta, hogy a piac növekedése 2020-ban is folytatódott, meghaladta az 1200 milliárd forintot, amihez nem csak az állománydíjak de szerződések állományának növekedése is hozzájárult. A biztosítási szektor jól kezelte a válságot, 2021-ben is kezd visszatérni az a növekedési lendület, ami korábban jellemezte – mondta Varga Mihály.

Van is tere még a növekedésnek Varga Mihály szerint, hiszen a díjbevételek GDP-hez mért aránya, vagyis a penetráció tekintetében hazánk még mindig a sor végén van az uniós tagországok rangsorában. Ahhoz, hogy ez javuljon, a pénzügyi kultúra erősítésére van szükség, amiben a kormány partnere kíván lenni a MABISZ-nak. Az OECD felmérése szerint is alacsony ugyanis a magyarok pénzügyi tudatossága, ugyanis 6 hónapnál hosszabb idei elegendő megtakarítással a lakosság elenyésző része rendelkezik csak. A pénzügyi tudatosság fejlesztése mellett korszerűbb termékkínálat kialakítására és a fogyasztói bizalom erősítésére is szükség van.

Válságállónak és felelősnek bizonyult a biztosítási szakma

A legpesszimistább forgatókönyveket is felülírta a valóság, ennek ellenére a biztosítási szektor nagyon jól teljesített, a tőkefeltöltöttség még javult is – összegezte a tavalyi évet Dr. Pandurics Anett. Felelősnek is bizonyult a szakma, hiszen szinte minden társaság saját üzleti modelljének megfelelően komoly társadalmi felelősségvállalási programot indított – mondta MABISZ elnöke.

A díjbevétel az idei második negyedében 11,5%-kal nőtt, ráadásul megfordult az elmúlt évek tendenciája, mostanra az életbiztosítási díjbevétel növekedése meghaladta a nem-élet szektorét. A nem-élet üzletágon belül a vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele például jelentősen nőni tudott, bár jóval alacsony bázisról. Az élet üzletágban a növekedés Pandurics Anett szerint részben annak köszönhető, hogy a tavalyi második negyedében az egyszeri díjas termékek díjbevétele visszaesett, így erről a bázisról tudott 18,1%-kal nőni a második negyedévben a piac.

Nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jól teljesített a hazai piac, hiszen a legtöbb országban stagnáltak az életbiztosítási díjbevétel. A mortalitási kockázatok növekedése, az új üzlet visszaesése és a befektetések eredményre gyakorolt hatása negatívan hatott az életbiztosításokra.

A termékfejlesztési irányokról elmondta, hogy már megjelentek új fedezetek, részben reagálva a járvány generálta igényekre is. Előtérbe kerültek a parametrikus biztosítások, és a digitális megoldások terén is szintet ugrott a piac. Az értékesítési folyamatokban is egyre több hibrid megoldás született, a közvetítők is jól alkalmazkodtak az új helyzethez.

A MABISZ stratégiai prioritásai közül kiemelte a pénzügyi tudatosság növelését és a digitalizációt. Előbbinek része a MABISZ fiatal generációs stratégiája (Biztonság Hete, esettanulmány verseny, szakmát bemutató videó-projekt). Az edukációs kampányok ma már lakásbiztosításokra, a nyugdíjra és a kockázati életbiztosításokra is kiterjednek. A digitalizáció fontos mérföldköve volt az E-kárbejelentő, amely ebben a hónapban el fogja érni a 400 ezer letöltést, de folyamatosan nő a kárbejelentések száma is (októberben több mint 1000). Az alkalmazás ügyfélélményt javít, és a kárrendezési folyamatot is áramvonalasítja. Az E-kárbejelentő folyamatosan fejlődik: elindult idén a KKNYR azonosítás, így ma már két adat megadásával automatikusan kitöltődnek a szerződésre vonatkozó adatok.

Hol tart a piac az MNB jövőkép tükrében?

Az MNB igazgatója szerint is bőven van még tere a biztosítási piac növekedésének, hiszen az EU háztartásainak bruttó pénzügyi vagyona a GDP százalékában hazánkban elmarad az uniós szinttől. Szintén a biztosításoknak kedvez, hogy a Covid ellenére tovább nőtt a készpénzállomány, aminek 80%-a megtakarításként van a lakosságnál, de több pénz maradt az emberek számláján is – állapította meg Nagy Koppány.

Az életbiztosítási tartalékok is növekedési pályán vannak az elmúlt két évben, főként a unit-linked termékeknek köszönhetően. Szerencsére a cashflow nem romlott, vagyis az emberek nem vették ki az életbiztosításokban lévő tartalékaikat. Kiáramlás tehát egyelőre nem látható, de az egyszeri díjas szerződések növekedése megtorpant.

Az MNB várakozásai szerint idén akár 1300 milliárd fölé mehet a díjbevétel, a penetráció pedig 2,74%-ra nőhet. Ami a távlati célokat illeti, az MNB szerint 2026-ra 2000 milliárd díjbevételt, 3% penetrációt és 3-4000 milliárd életbiztosítási tartalékot kellene elérnie a hazai piacnak.

Az idei MABISZ konferencia abban a tekintetben is jövőbe mutató volt, hogy a rendezvénynek és a résztvevőknek az ökológiai lábnyomát igyekeztek mérsékelni, ami a papíralapúságban és a húsfogyasztás csökkentésében is megmutatkozott. Emellett a MABISZ támogatásával a tegnapi napon a váci erdészet 500 konténeres facsemetét ültetett el, így minden résztvevő ökológiai lábnyomát nagyjából két fával csökkentette a szövetség.

Idén újra nőhet a munkahelyi balesetek száma


Idén újra nőhet a munkahelyi balesetek száma

2021.10.28.

Évente körülbelül 20 ezren szenvednek 3 munkanapon túl gyógyuló balesetet a munkahelyükön, legalábbis ennyit jelentenek a hatóságok felé. Hasonló nagyságrendű baleset következik be évente a közutakon, még több az otthonainkban. Ennek ellenére a balesetbiztosítással rendelkezők száma elenyészőnek mondható, holott egy jól megválasztott szerződéssel akár milliós anyagi terhet vehetünk le a vállunkról – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban 2013 óta emelkedő tendenciát mutat. Ebben azért a foglalkoztatás nagyarányú bővülésén kívül a bejelentési fegyelem javulása is szerepet játszik, ugyanis 2016-ban több olyan törvénymódosítás is történt, ami hatására nő a bejelentési hajlandóság (pl. munkabiztonsági szaktevékenység lett minden munkabaleset kivizsgálása, megduplázódott a kivizsgálást segítő munkavédelmi képviselők száma, illetve bírsággal sújtható a bejelentés elmulasztása.) Tavaly ugyan ezt az emelkedő tendenciát megtörte a járvány miatti termelésvisszaesés, azonban még így is több mint 20 ezer munkabalesetet jelentettek. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot kell értesítenie. Becslések szerint azonban a baleseteknek mindössze a felét jelentik be – közölte Nesztinger Péter, az ITM Munkavédelmi Főosztályának vezetője a MABISZ csütörtöki szakmai konferenciáján.

A munkabalesetek eltitkolásának lehetséges okait kutatta 2021 februárjában a Századvég egy 1000 fős reprezentatív mintán. A felmérésből az derült ki, hogy a többség szerint azért marad el a balesetek bejelentése, mert nem ítélték olyan súlyosnak. De sokan említették az okok között a munkavállaló ódzkodását, illetve a pénzbüntetéstől való félelmet is.

A megkérdezettek 24 százalékának volt tudomása jelenlegi munkahelyén történt balesetről, amelyek jellemzően (32,8% szerint) 8-30 nap munkakieséssel jártak, azonban nem ritkák a 30-100 napos, sőt akár annál hosszabb kiesést eredményező munkabalesetek sem.

A személyi sérülések nagyobb része azonban nem a munkahelyeken, hanem a háztartásokban történik, megelőzve a közlekedési és a sportbaleseteket. A KSH adatai alapján míg közlekedési balesetben tavaly 423-an vesztették életüket, addig a háztartási balesetek 1557 ember életét követelték Magyarországon. És ezek csak a súlyos esetek, emellett rengeteg kisebb-nagyobb, orvosi ellátást igénylő háztartási baleset történik minden évben.

Mindezek ellenére az idei második negyedév végén Magyarországon mindössze 624 581 darab önálló balesetbiztosítást tartottak számon. Emellett léteznek ugyan egyéb, élet-, egészség- lakásbiztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemek, valamint munkáltatók által megkötött csoportos biztosítások is, azonban ezek térítési limitjei jellemzően alacsonyabbak, mint az önálló balesetbiztosításoké. A lakosság jelentős része tehát nem rendelkezik biztosítási fedezettel egy esetleges balesetre, jóllehetenélkül a hirtelen keletkező anyagi kiadások, és a munkahelyről való kimaradás veszélybe sodorhatja az egész család megélhetését. Az anyagi fedezet, vagy hosszú várólisták miatt elmaradó szakorvosi kezelések miatt pedig később akár az életminőség is jelentősen romolhat, ami a családtagokra, hozzátartozókra is plusz anyagi és lelki terhet róhat.

A balesetbiztosítások – a szerződés jellegétől függően – nem csak csonttörés esetén nyújthatnak fedezetet, hanem kórházi ápolás esetén napi térítési díjat fizethetnek, műtét esetén pedig nagyobb összeggel is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ráadásul balesetbiztosítást az egy háztartásban élőkre együttesen is meg lehet kötni. Egyes balesetbiztosítások olyan balesetekre is fedezetet nyújtanak, mint a rovar- vagy pókcsípés, vagy a különböző mérgezések. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság vagy a gondatlanság miatt bekövetkező balesetek a kizárások közé tartoznak.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény értelmében az extrém sportolás, illetve a szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki például falmászás közben szenved sérülést, akkor neki kizárólag a mentés és a sürgősségi ellátás jár ingyen, az egyéb beavatkozások – műtétek, rehabilitációs szolgáltatások – árát saját zsebből kell fedeznie. Egyes biztosítóknál ugyanakkor az extrém sport folytatása során bekövetkező balesetre kiterjeszthető a fedezet.

Fontos tudni, hogy baleset esetén az önállóan kötött, illetve a kiegészítő balesetbiztosítások együttesen is felhasználhatók: az összegbiztosítási szolgáltatások összeadódnak.