Cookie-k (sütik) kezelése


Cookie-k (sütik) kezelése

A MABISZ honlapja más honlapokhoz hasonlóan, „cookie”-kat a használ arra, hogy elemezhessük, hogy Ön járt-e már a honlapunkon, milyen oldalakat látogatott meg nálunk, illetve segít azonosítani azokat a funkciókat/szolgáltatásokat, amik Önt a leginkább érdekelhetik. Az általunk használt cookie-k nem tudják Önt személy szerint beazonosítani. Ön le tudja tiltani a cookie-kat a böngésző beállításain keresztül, azonban nincs garancia arra, hogy ilyen cookie-k nélkül website-unk minden szolgáltatását el tudja érni.

Kérjük olvassa el Adatvédelmi tájékoztatónkat!

Magyar Biztosítók Szövetsége

Konferencia – Sablon

IX. Mabisz Nemzetközi Biztosítási Konferencia

/ IX. International Insurance Conference of Mabisz

2018. november 22.

Corinthia Hotel Budapest

1073 Budapest, Erzsébet körút 43-49.

Immár kilencedik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége 2018. november 22-én, a Corinthia Hotel Budapest szállodában a szektor egyik legnagyobb éves konferenciáját, amely kiváló alkalmat teremt a biztosítók, a velük együttműködő vállalkozások és a szabályozói, felügyeleti döntéshozók képviselői számára a magas szintű szakmai eszmecserére. A rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat szereplői a piac fejlődési irányát és nemzetközi példákat is figyelembe véve tekintsék át a szektor kihívásait és a kapcsolódó területek aktuális gyakorlati kérdéseit.

Jelentkezéssel és programmal kapcsolatos kérdéseikben illetékes:

Lambert Gábor

Kommunikációs vezető

Magyar Biztosítók Szövetsége

Szankó-Túri Lívia

Rendezvénymenedzser

IJ. Kommunikációs Kft.

Mobil: +36 30 515 2620

info@mabiszkonferencia.hu

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják

A honlapon található jelentkezési lap kitöltése a részvétel alapfeltétele. Tehát részvételi szándéka esetén akkor is ki kell töltenie, ha névre szóló meghívót kapott. Az itt megadott adatokat a rendezvény szervezői bizalmasan kezelik, harmadik félnek csak az adott jelentkező írásbeli hozzájárulása esetén adják ki.

A konferencia ára:

  • Mabisz tagok számára: 19.900 ft + áfa

  • Nem mabisz tagok számára 58.900 ft + áfa

  • VIP vendégek számára a részvétel ingyenes.

Molnos Dániel

Főtitkár / Secretary general, Association of Hungarian Insurance Companies (MABISZ)

Tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1977-ben summa cum laude végzett. 1979-ben bírói szakvizsgát tett, majd 2 évvel később az ügyvédi szakvizsgát is megszerezte. Biztosítási pályafutását az AVUS Linz nemzetközi kárrendező irodánál kezdte 1988-ban. 1990-ben csatlakozott a Generali bécsi csapatához, ahol szintén a nemzetközi kárrendezés lett a szakterülete. 1996-ban került a budapesti igazgatóságra és a Nemzetközi Gépjármű Kárrendezés ügyvezető igazgatójaként kezdte el a terület irányítását. 2010-ben vállalta el a MABISZ főtitkári pozícióját és ettől az évtől választották a Európai Biztosítók Nemzetközi Szövetségének Végrehajtó bizottsági tagjává.

Első rész


08:00-09:00

Regisztráció

09:00-09:05

Köszöntő

Előadó: Molnos Dániel, főtitkár, Magyar Biztosítók Szövetsége

09:05-09:30

A kormány szerepe a pénzügyi tudatosság növelésében

Előadó: Varga Mihály, pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes

11:35-12:20

Kerekasztal-beszélgetés

Mit tesznek a társaságok a pénzügyi tudatosság növeléséért?

Moderátor: Lambert Gábor, Kommunikációs vezető, MABISZ

Résztvevők:

Erdős Mihály, elnök-vezérigazgató, Generali

Kisbenedek Péter, elnök-vezérigazgató, Allianz

Sztanó Imre, elnök-vezérigazgató, NN

Zolnay Judit, Metlife

Ha részt kíván venni a konferencián, kérjük, töltse ki a jelentkezési lapot.

A csillagozott mezők kitöltése kötelező.

VIP vendégeink a számlázási adatokhoz csak azt írják: VIP

Egy cégtől többen is részt vehetnek az eseményen, ebben az esetben kattintson a „További résztvevők regisztrációja” feliratú gombra, majd adja meg a további neveket és a hozzájuk tartozó beosztásokat. Itt lehetősége van a regisztrált személyek saját e-mail címeit is megadni, de ez nem kötelező.

Amennyiben speciális étkezési igényekre vonatkozó egyéni kérése van, azt a „Megjegyzés” mezőbe írja be.

Sikeres regisztrációjáról visszajelzést kap az Ön által megadott e-mail címre.

A személyre szóló tájékoztatást majd kollégánk küldi.

A konferencia részvételi díja:

  • MABISZ TAGOK SZÁMÁRA: 19.900 FT + ÁFA
  • NEM MABISZ TAGOK SZÁMÁRA 58.900 FT + ÁFA
  • VIP VENDÉGEK SZÁMÁRA A RÉSZVÉTEL INGYENES.

A SZERVEZŐK A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK !

A rendezvényen a fizetős vendégeink részvételének feltétele a részvételi díj előzetes kiegyenlítése.

Lemondást a részvételi díj teljes visszafizetése mellett a rendezvény napja előtti 5. munkanapon 12 óráig – KIZÁRÓLAG ÍRÁSBAN az info@mabiszkonferencia.hu címre – fogadunk el.

Az ez utáni lemondások esetében a részvétel átruházható, de a teljes díjat ki kell fizetni.

Telefonos, vagy egyéb szóbeli lemondásokat nem áll módunkban elfogadni.

A lemondási határidő utáni regisztráció esetén lemondásra nincs lehetőség.

Jelentkezéssel és programmal kapcsolatos kérdéseikben illetékes:

Lambert Gábor

Kommunikációs vezető

Magyar Biztosítók Szövetsége

Szankó-Túri Lívia

Rendezvénymenedzser

IJ. Kommunikációs Kft.

Mobil: +36 30 515 2620

info@mabiszkonferencia.hu

Képek

Képek

A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője


A biztosítottság a pénzügyi tudatosság meghatározó fokmérője

2018.11.27.

Tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanennyien vannak azok is, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság közel fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből szándékozik biztosítani nyugdíjas éveit – derül ki a Századvég Alapítványnak a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített kutatásából.

 

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából készített a lakosság pénzügyi tudatosságáról. A megtakarítási rendszeresség kérdésében egyszerre van jelen a megtakarítási képesség és a hajlandóság. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb kapcsolódó attitűdöktől is erősen függ a pénzügyi magatartás.

 

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A felsorolt lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18–29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli. Szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadóknál átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. A megtakarítások időtartamát tekintve elmondható, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.

 

A felmérés szerint a magyarok közel fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire vonatkozóan. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg. A pénzügyi döntések meghozatalakor a legtöbben korábbi tapasztalataikra (40 százalék) vagy a család, barátok véleményére (38 százalék) támaszkodnak. A 18–39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.

 

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58–61 százalék) számára fontos az állami támogatás, mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7–12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15–18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

 

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018 májusában, amelynek során 1100 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A minta a fő szocio-demográfiai dimenziók mentén reprezentálja a felnőtt magyar lakosságot. A hibahatár plusz-mínusz 3,1 százalékpont.

 

Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!



Hamarosan elfelejthetjük a kék-sárga kárbejelentőt!

2018.11.22.

A biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a gépjármű kárbejelentéseket a károsultaktól. Jelenleg egyetlen egységes offline csatorna létezik erre, az úgynevezett kék-sárga nyomtatvány. Ezen változtathat a Magyar Biztosítók Szövetségének új alkalmazása, melynek segítségével januártól egyszerűen, gyorsan és szakszerűen elintézhető lesz a kárbejelentés – hangzott el a MABISZ kilencedik alkalommal megrendezett biztosításszakmai konferenciáján.

A MABISZ évtizedek óta elkötelezett a pénzügyi tudatosság erősítése iránt, amiben a digitalizációnak is jelentős szerep jutott – emelte ki a csütörtöki konferencián Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. A TKM, a Díjnavigátor valamint a szövetségnek a mai nappal megújult honlapja is azt mutatják, hogy a digitalizáció évtizedek óta jelen van a szektorban, csak korábban az online összehasonlítást nem hívtuk insurtech-megoldásnak – emlékeztetett rá Pandurics Anett.

Új fejezetet jelent ebben a folyamatban a MABISZ januárban induló E-kárbejelentő applikációja. Az alkalmazáson a szövetség a gépjármű piacon érintett tagbiztosítóival közösen azon dolgozik, hogy az eddigi papíralapú nyomtatvány, a „kék-sárga” néven ismert baleseti bejelentő mellett lehetőség legyen az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre. Az új digitális megoldás összhangban áll az MNB biztosítókra vonatkozó 10 éves jövőképével is, utalt rá Pandurics Anett, aki szerint bár egyes biztosítók már most is lehetőséget adnak ügyfeleiknek digitális kárbejelentő csatorna igénybevételére, ezek azonban nem egységesek.

A forgalomban lévő gépjárművek száma hazánkban a 2000-es évek óta folyamatosan, 2013 óta pedig gyorsulva növekszik. A közúti balesetek száma a megnövekedett közúti forgalom nyomán 2013 óta enyhén emelkedik, ami a biztosítókhoz bejelentett kgfb-károk számában, és az egy kárra jutó kárfelhasználásban is megfigyelhető – ismertette a MABISZ elnöke. A januárban induló online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz majd lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás egy könnyen használható szerkesztő modult is tartalmaz, melynek segítségével a felhasználók könnyen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása és a lokáció GPS-es meghatározása szintén hozzájárul a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentőt. Az érintett biztosítók ezután belső folyamataiknak megfelelően felveszik a kapcsolatot a bejelentőkkel, illetve tájékoztatják az ügyfelet, hogy megérkezett a bejelentés.

Az ügyfelek, különösen a fiatalabb generáció részéről is elvárás, hogy a biztosítók digitalizáljanak. Egy idei, 8000 fős globális felmérés szerint a 18-34 évesek mintegy 62%-a kifejezetten örülne, ha személyre szabottabb szolgáltatást és árazást nyújtanának a biztosítók, amihez közösségi médiában is használt adataikat, illetve IoT adataikat is rendelkezésre bocsátanák.

Mint a konferencián elhangzott, a szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére, továbbá folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján. Évek óta fontos feladatának tekinti a MABISZ a fiatalok bevonását, elérését, valamint a biztosítás népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a 2017-ben először megrendezett Biztonság Hete programsorozat, ami különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában igyekszik közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját.

A MABISZ a Századvéggel közösen dolgozta ki idén a Biztosítási Bizalmi Indexet (BIBIX), amely a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és a szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettségét vizsgálja, kérdőíves kutatás alapján. Az index értéke a 2015-ös 44,6-ról idén 52,4-re emelkedett.

Biztonság Hete 2018 – Kerekasztal-beszélgetés a felelős szórakozásról


Biztonság Hete 2018 – Kerekasztal-beszélgetés a felelős szórakozásról

A Biztonság Hete,- immár országos rendezvénysorozat – keretein belül került sor a „Szórakozz felelősen” témájú kerekasztal-beszélgetésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A beszélgetés során számos partner figyelmeztette a fiatalságot az őket érintő veszélyekre, melyeket saját, személyes történeteiken keresztül mutattak be. A meghívott partnerek között volt Dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, Besenyei Péter műrepülő világbajnok, repülőoktató, Dr. Farkas Ramón, a MABISZ életbiztosítási ágazat vezetője, Benis Dániel a Sziget Fesztivál műszaki és biztonsági vezetője, valamint Takács Ákos, a Redbull Marketing Managere.

A beszélgetést megelőzően Dr. Bérczi László ismertette a biztonságos szórakozás érdekeit szolgáló szabályozásokat, jelzéseket és berendezéseket. Kitért az üzemeltető és szervező kötelezettségeinek fontosságára, valamint tájékoztatott a közlekedési balesetekben megfigyelhető, kiugró időszakos növekedésre is, melyet a csütörtöktől szombatig tartó időszak jelent, feltételezhetően a diszkó balesetek következtében.

A beszélgetés kezdetén a résztvevő partnerek bemutatták munkájuk fontosságát és megosztottak magukról néhány személyes információt, mint például, hogy mi a kedvenc hobbijuk. Besenyei Péter kiemelte, hogy akár hivatásról vagy hobbiról beszélünk, egy biztonságos tevékenység is lehet veszélyes és egy veszélyes tevékenységet is lehet biztonságosan végezni, hiszen minden azon múlik, hogy az ember mekkora alázattal áll hozzá.

Az előadók ismertették, hogy mit jelent számukra a felelős szórakozás, melyet több szempontból fogalmaztak meg. Végül egyöntetűen emelték ki a mértékletesség megtartását, az adott helyen bekövetkezhető veszélyek felmérését illetve a józan gondolkodás fontosságát. „ A veszély mindenkinek más területen jelenik meg, de mindenkinek ugyanazt jelenti” – nyilatkozta Besenyei Péter. „ A balesetek 90%-a megelőzhető lenne, ha mindenki betartaná a szabályokat” – tette hozzá dr. Farkas Ramón.

Az utóbbi 5-8 évben szigorúbb szabályozási rendszer figyelhető meg a rendezvények alkalmával, illetve a rendezvényszervezők is nagyobb odafigyelést tanúsítanak a váratlan, veszélyes helyzetek kezelésekor – ismertette Takács Ákos. „Számos szabályozás van jelen a fesztiválokon a tömeg védelme céljából, azonban egyik sem működik, ha maga a személy nem vigyáz magára. Fontos, hogy felismerjük a helyzetet, ami veszélyt jelenthet számunkra, és ne a tömeg befolyására, hanem saját józan eszünkre hallgassunk” – egészítette ki Benis Dániel.

A kerekasztal beszélgetés során kitértek a követendő elvekre, melyeket az előadók egyenként fogalmaztak meg. Besenyei Péter szavaival élve, fontos, hogy tanuljunk mások hibájából. Véleménye szerint nem lehet mindent szabályokkal leírni, ezért kell a józan gondolkodás, melynek során a határok feszegetése helyett, meg kell tartani egy biztonsági sávot, saját és társaink védelmének érdekében.

Felhívták a figyelmet a technológia okozta veszélyhelyzetekre is, mint például a vezetés közbeni telefonálások és online bejelentkezések, a mobilozás okozta figyelmetlen gyalogos közlekedés vagy éppen a felelőtlen szelfizés és videó kihívások, melyek mindegyike veszélyes trendként jelent meg a mindennapokban. Ezzel ellentétben, számos lehetőség rejlik a technológiában, mellyel még biztonságosabbá tehetik a szórakozást. Egyik ilyen megoldás lehet a személyre szabott fesztivál karszalagok használata, melyek a belépést igazoló jel helyett már tartalmazhatnák a személy egészségügyi információit (pl: vércsoport, étel, gyógyszer allergia, cukorbetegség, stb.) a gyorsabb és eredményesebb segítségnyújtás érdekében – nyilatkozta Benis Dániel.

A kerekasztal beszélgetés zárásaként, felhívták a figyelmet a hamarosan induló „Biztosítsd Be Magad” esettanulmányi versenyre, melyről bővebb információt az alábbi Facebook linken talál: https://www.facebook.com/events/476187142884733/

Biztonság Hete – Hagyományteremtő programhét


Biztonság Hete – Hagyományteremtő programhét

A MABISZ valamint a fővárosi és országos rendőri szervek kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg szeptember 18-22 között Budapest öt kerületében valamint hat Pest megyei városban a Biztonság Hetét, kapcsolódva a szeptember 20-i biztosítási világnaphoz, valamint a 21-i nemzetközi EDWARD Day-hez (European Day Without A Road Death – Európai Nap Közúti Áldozat Nélkül).

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek. A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium


Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium

A határbiztosítás aktuális díjai (30 napos biztosítási időszakra)

Frontier Insurance premiums (for a 30-day insurance period)

Járműkategória / Vehicle Category Díj / Premium 
Személygépkocsi / Passenger Car

90 000 HUF

Motorkerékpár / Motorcycle 35 000 HUF
Autóbusz / Bus 150 000 HUF
Tehergépkocsi / Truck 170 000 HUF
Vontató / Tractor 170 000 HUF
Mezőgazdasági vontató / Agricultural tractor 50 000 HUF
Pótkocsi / Trailer 50 000 HUF
Segédmotoros kerékpár / Scooter 3 500 HUF
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi / Car trailer, caravan 2 000 HUF
Motorkerékpár utánfutó / Motorcycle trailer 2 000 HUF

Közbeszerzési Konferencia


A közbeszerzés és a biztosítás kérdései – konferencia
2018. november 7.

2019. évi fedezetlenségi díjak


A 2019. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.

A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2019. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.

A fedezetlenségi díj 2019. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 460
38-50 kW 560
51-70 kW 620
71-100 kW 720
101-180 kW 940
181- kW 1030
Motorkerékpár
1-12 kW 80
13-35 kW 130
36-70 kW 240
71- kW 360
Autóbusz
10-19 férőhely 690
20-42 férőhely 1580
43-79 férőhely 1770
80- férőhely 3710
Trolibusz 1850
Tehergépkocsi
0-3500 kg 770
3501-12000 kg 1470
12001- kg 3460
Vontató 3820
Mezőgazdasági vontató 180
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 170
751-10000 kg össztömeg 180
10001- kg össztömeg 1280
Lassú jármű 180
Munkagép 180
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 170

A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.

2018. évi fedezetlenségi díjak

2017. évi fedezetlenségi díjak

2016. évi fedezetlenségi díjak

2015. évi fedezetlenségi díjak

2014. évi fedezetlenségi díjak

2013. évi fedezetlenségi díjak

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.

Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!

TKM


TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Oldalunkon összefoglalva megtalálja a TKM-mel kapcsolatos anyagunkat:

TKM Mutatók – 2024. március 26.

Biztosítótársaságok TKM Mutatói

Csatlakozó biztosítótársaságok

TKM Kérdések és Válaszok

TKM Szabályzat

Unit-linked 1×1

TKM Sajtótájékoztató – 2009. november 24.

TKM Sajtóközlemény