Tizenötezer érdeklődő, egyedülálló drónprojekt tesztelése a Biztonság Hetén


Tizenötezer érdeklődő, egyedülálló drónprojekt tesztelése a Biztonság Hetén

2022.09.26.

Idén is mintegy tizenötezer gyerekhez jutott el a Biztonság Hete legfontosabb üzenete szeptember 19-24 között: kis odafigyeléssel a balesetek többsége elkerülhető. A balesetmegelőzés céljait szolgálja az az egyedülálló előfutár drón fejlesztés is, amelyet kutatói szintén ezekben a napokban mutattak be a szélesebb nyilvánosságnak.

 

Az ORFK-OBB és a MABISZ által 2017 óta minden évben megszervezett Biztonság Hete keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphatnak ízelítőt abból, hogyan tehetik biztonságosabbá életüket. A tematikus hét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Ugyanígy szeptember második felében rendezik meg az európai rendőrségi szervezet, a ROADPOL által kezdeményezett Safety Day(s) elnevezésű programot is. A hetet a szervezők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyitották meg, majd minden megyében iskolai programokat, családi napokat, balesetmegelőzési bemutatókat tartottak. Az NKE Campus-án a HUMDA Biztonság az első! országjáró programja várta egész héten a kisiskolásokat. A színes tematikus hét záróeseménye pedig a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezett szombaton.

 

A program aktív résztvevői a rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Vöröskereszt, a NÉBIH, a munkavédelem, valamint közel két tucat további közreműködő szervezet szakdolgozói, továbbá biztosítási szakemberek voltak. Az együttműködő szervezetek a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben véve igyekeztek ráirányítani a figyelmet a gyakorlati tudnivalókra, a közlekedésbiztonságtól kezdve az általános balesetmegelőzésen, tűzmegelőzésen és a vagyonbiztonságon át a munkavédelemig, vagy éppen a hulladékbiztonságig. (Az önzetlen együttműködő szervezetek listája a https://mabisz.hu/biztonsaghete/  honlapon tekinthető meg.) A több tucat helyi programon idén mintegy tizenötezer gyerek kapott játékos formában ismereteket, információkat arról, hogy a legtöbb baleset tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető, elkerülhető. Így a 2017-es kezdetek óta már több, mint 75.000 gyerek vett részt a Biztonság Hete programjain.

 

A témahét egyes helyszínein készült filmeket, beszámolókat a rendőrség hivatalos oldalán és a Biztonság Hete YouTube csatornán (https://kreszvaltozas.hu/?s=biztons%C3%A1g+hete, https://www.youtube.com/channel/UCPzf22ufanEy1DP7Zj27F0A/about) már több, mint három és félmillióan tekintették meg.

 

A Biztonság Hetéhez kapcsolódóan kaptak lehetőséget a győri Széchenyi István Egyetem és a budapesti Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói is, hogy az Országos Mentőszolgálat közreműködésével – egy tényleges mentőautó kísérésével – bemutathassák a nagy nyilvánosságnak az előfutár drón fejlesztésüket.

 

A kutatók legjobb tudomása szerint a világon egyedülálló előfutár drón fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a sofőr figyelmeztethető. Ezáltal megelőzhetők az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt.

 

A Magyar Biztosítók Szövetsége támogatásával megvalósult teszt és bemutató városi környezetben (Zalazone járműipari tesztpálya, Smart City modul) mutatta meg, hogy a vonuló mentőautó elől a házfalak által takart jármű az előfutár drónnak köszönhetően felfedezhetővé válik, és így az ütközés elkerülhető. Ezzel a fő kutatási kérdés – az ötlet megvalósíthatósága – bizonyítást nyert. A tesztről készült filmek és fotók az alábbi linkeken tekinthetők meg:

elofutar_dron_foto – Google Drive

 

Fontos, hogy az alkalmazott kísérleti drónnal (DJI M600) annak korlátozott sebessége miatt csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett, a nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A rendszer majdani alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – olyan jogi és szabályozási kérdéseket is meg kell oldani, mint a városok és országutak feletti drónos repülés és a forgalomról való folyamatos kamera felvétel készítése.

Biztonság Hete a biztonsági öv jegyében


Biztonság Hete a biztonsági öv jegyében

2022.09.15.

Az elmúlt évezred vége óta folyamatosan javul a biztonsági övet használók aránya a hazai közutakon, de még mindig elmarad a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99 százalékától. Az idei, szeptember 19-24 közötti Biztonság Hetének kiemelt témája ezért a biztonsági öv használata, emeli ki közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) az év végéig ismét felméri a biztonsági öv használatának arányát – legutóbb ez 2018 első félévében történt meg. A passzív biztonsági eszközök, a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer ugyanis a mai napig a gépjárművek leghatékonyabb passzív biztonsági eszközei. Fontosságukat növeli, hogy a beépített egyéb megoldások is csak akkor fejtik ki kedvező hatásukat, amennyiben az öv (illetve a gyermekülés) a jármű menete során szabályosan rögzítve van.

 

A biztonsági öv kötelező használatának betartásában kiemelt szerepe van a rendőrségi ellenőrzéseknek. Különböző tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a végrehajtási intézkedések hatékonyabbak, ha tudatosságnövelő kampányokkal és a médiában történő tájékoztatással kombinálják őket. Ezt a célt igyekszik idén megvalósítani a szeptember 19-24 közötti Biztonság Hete tematikus programhét is, amelyet az ORFK OBB és a MABISZ idén már hatodik alkalommal szervez meg.

 

A 2018 első félévi mérés azt mutatta, hogy a biztonsági öv viselésének átlagos aránya 88,5%. Az autópályákon volt a legmagasabb a használati arány. Az első üléseken a bekötési hajlandóság magasabb volt, csaknem elérte a 90%-ot. A hátsó üléseken utazó felnőttek átlagos övhasználati aránya is emelkedett (2015-ben még 38,5%, 20 évvel ezelőtt, 1999-ben pedig mindössze 6,6% volt). Ennek ellenére a hátsó ülésen utazók mindössze 71%-a kötötte be magát, ami az egyik legalacsonyabb arány volt az uniós tagországok között. A biztonsági gyermekülésben utazó gyermekek aránya 2018-ban meghaladta a 87,8%-ot. Ha ehhez hozzáadjuk a felnőtt biztonsági övvel rögzített idősebb gyermekek csaknem 9,9%-os részesedését, akkor a védtelenül, mindenféle rögzítés nélkül utazó gyermekek részaránya 2,3%-ra csökkent (2015-ben még 20% körüli volt).

 

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a biztonsági övet viselők és a biztonsági gyermekülést használók aránya kedvező változásokat mutat, hangsúlyozni kell, hogy még további jelentős javulásra van szükség, hiszen a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országokban nem ritkán 98-99% ez az arány. Becslések szerint évente 900 haláleset elkerülhető lenne az EU-ban, ha a gépkocsiban ülők 99%-a bekötné a biztonsági övet. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy 2012 óta a közúti balesetben életét vesztett gyermekeken belül a gépjárműben utazó gyermekek aránya minden évben meghaladta a 70%-ot.

 

Pedig a három pontos biztonsági övet (amelyet már 1958-ben szabadalmaztatott a Volvo) egyes szakértők egyenesen az emberiség történetének legfontosabb biztonságtechnikai fejlesztésének tartják. A Nils Bohlin által kifejlesztett „V” alakú övnek az eltelt több mint hatvan évben szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket. A biztonsági öv viselése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint. A biztonsági öv viselése ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát.

 

A MABISZ és az ORFK-OBB mindezért állította az idei Biztonság Hete középpontjába a biztonsági öv témáját. Hat éve a biztosítói szövetség megkereste az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát azzal a kezdeményezéssel, hogy hozzák létre a Biztonság Hetét, ahol közös akciókkal hívják fel a gyerekek figyelmét a biztonságra, a balesetmegelőzés lehetőségére és fontosságára. Ebből nőtte ki magát a látványos, országos rendezvénysorozat, amelynek a helyszínein az elmúlt öt év alatt mintegy hatvanezer gyereket sikerült megmozgatni és az együttműködőkkel a biztonság különböző aspektusaival kapcsolatban érzékenyíteni. Idén szeptember 19-24 között az ország minden megyéjében látványos programok hívják fel a figyelmet a mindennapok biztonságának erősítésére, a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzésére. A programokhoz az évek során több tucat partnerszervezet csatlakozott, hogy a biztonságot a lehető legszélesebb értelemben kezelve hívják fel a figyelmet többek között az élelmiszerbiztonságra, a biztonságos hulladékkezelésre, az erdőtüzek megelőzésére, az árvizek elleni védekezésre, a vagyonbiztonságra vagy éppen a munkahelyi balesetek megelőzésére (részletek a https://mabisz.hu/rendezvenyek/ oldalon).

 

A MABISZ idén is az országos helyszíni jelenlét mellett külön projektekkel készült a Biztonság Hetére. Elsősorban a 14 éven felüli korosztálynak ajánljuk azt a megrázó, de nagyon tanulságos cseh dokumentumfilmet, amelynek címe :“Örökre szóló pillanat” (rendező: Vit Klusak), s amelynek szereplői megtörtént közlekedési balesetek okozói és a balesetek áldozatainak hozzátartozói. A magyarországi forgalmazó a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, az alkotás nézőkhöz való kedvezményesebb eljuttatását a MABISZ támogatta. A film előzetese a Mabisz YouTube csatornáján megtekinthető: https://youtu.be/FIctWYb-mGc. A film bemutatójára a Biztonság Hete alatt szeptember 20-án, 18.00-kor, a Bem moziban kerül sor, regisztracio@bidf.hu, az érdeklődő középiskolák pedig az orokre-szolo-pillanat@bidf.hu e-mail címen vehetik fel a kapcsolatot a forgalmazókkal.

 

A témahéthez kapcsolódva jelentette be a MABISZ a https://ekarbejelento.hu/#/landing oldalról ingyenesen letölthető baleset bejelentő applikációjának, az E-kárbejelentőnek az újabb fejlesztését is. Napokon belül válik elérhetővé az oldalon a baleseti helyszínek térképes megjelenítése, országos és budapesti bontásban. Napi frissítéssel az elmúlt egy hónap eseményeit tekinthetjük át, így láthatóvá válnak a baleseti csomópontok. A fejlesztési csomag ezen kívül tartalmaz egy új „Hírek” oldalt is, ahol az E-kárbejelentővel kapcsolatos újdonságok olvashatók. Valamint elindult az E-kárbejelentő Viber chatbotja, melyen az E-kárbejelentővel és a biztosítói ügymenettel kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők.

 

A témahét üzenetei, a projektek, a partnerszervezetek témába vágó videói megtekinthetők a Biztonság Hete You Tube csatornán, (https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/about ), amelyet az elmúlt öt évben már több mint három millióan néztek meg.

 

A Biztonság Hete idei megnyitója szeptember 19-én lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az elmúlt évhez hasonlóan a kezdeményezés idén is kilép a nemzetközi térbe: ezen a héten a Child Safety program keretében hat közép-és kelet-európai országban közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az idei viharszezonból a kárinflációt érezték meg leginkább a biztosítók


Az idei viharszezonból a kárinflációt érezték meg leginkább a biztosítók

2022.09.09.

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

 

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. (Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

 

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

 

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre. 

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb – tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. További információk: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/08/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3-az-alulbiztos%C3%ADt%C3%A1sr%C3%B3l-1.pdf) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A lakosság fele legfeljebb havi tízezret költ biztosításokra


A lakosság fele legfeljebb havi tízezret költ biztosításokra

2022.07.01.

A lakosság többsége elégedett a biztosítók szolgáltatásával és továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát hagyományosan, éves kutatás keretében vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont a 100 fokú skálán, tehát a magyar felnőtt lakosság továbbra is inkább bízik a biztosítótársaságokban. A 2019 óta tartó folyamatosan emelkedő tendencia ugyan megtört, azonban nem beszélhetünk érdemi visszaesésről.

 

A biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke szinte változatlan, 80,8 pont a 0-tól 100-ig tartó skálán, ami továbbra is magas szintű elégedettséget tükröz a biztosítottak körében. Az egyes biztosítástípusokon belül a balesetbiztosításokkal, az életbiztosításokkal és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Leginkább a nyugdíjbiztosítással rendelkezők biztosítás-élménye javult 2021-hez képest. A KGFB-n belül az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak (károsult alindex) az előző évben tapasztalt javulás után visszaállt a 2020-ban mért értékre.

Az egyes intézménytípusokba vetett bizalom tekintetében a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek.

 

A legfontosabb szempont, ami alapján a magyarok biztosítók választanak az ár-érték arány. Ezt követi az ismertség, megbízhatóság, a gyorsaság, az ügyfélközpontúság és a gördülékeny ügyintézés. A megkérdezettek egy része számára emellett a személyes kapcsolattartás és az igény szerint alakítható konstrukciók lehetősége is elvárás.

 

Szolgáltatóváltásra főként a kedvezőbb díjak és a rossz kárrendezési tapasztalat ösztönözné a biztosítottakat.

 

Némileg csökkent a lakosság biztosítottsága

 

A Covid-járvány hatására a lakosság ötödének jövedelme csökkent, negyedüké nőtt, míg minden második válaszadó anyagi helyzetére nem volt hatással a pandémia. Ennek következtében a lakosság biztosítottsága terén kisebb mértékű csökkenés történt 2021-hez képest. A legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve gépjárműbiztosítási konstrukciójukat módosították a járvány hatására.

 

Lakásbiztosítással a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

 

Ami a megkötött biztosítások számát illeti, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest.

A lakosság fele havi legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra. 10-20 ezer forintot 18,5 százalék szán ilyen célra, míg ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havi szinten biztosításokra.

 

A kutatásról

A MABISZ megbízásából a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által végzett kérdőíves kutatásban 800 véletlenszerűen kiválasztott magyar felnőttkorú személyt kérdeztek meg telefonos (CATI) módszerrel 2022. május 11. és 19. között. A kérdőíves mérés mellett 4 darab 6 fős online fókuszcsoportot készítettek azonos témában.

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon


Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon

2022.07.06.

A lakosság többsége elégedett a biztosítók szolgáltatásával és továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát hagyományosan, éves kutatás keretében vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A júniusi adatok szerint a társaságok ebben a hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrófálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás bizonyult a károk okozójának. A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy  húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén- állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

2,4 milliárd forinttal indult a viharszezon


2,4 milliárd forinttal indult a viharszezon

2022.05.31.

Erősen indult az idei viharszezon. A májusi időjárási szélsőségek nyomán a biztosítók 2,4 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, összegezte a számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik a 2,4 milliárd forintot és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódnak. Vagyis míg tavaly az átlagkárok százezer forint környékén mozogtak, az elmúlt hónapban előreláthatólag mintegy harminc százalékkal megemelkedtek.

 

Ez egyrészt adódik a lokálisan pusztító viharok intenzitásából. A szupercellák egy-egy kisebb területen nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Május második felében (kiemelten 25-én és a környező napokban) Somogy, Baranya, valamint Bács-Kiskun és Zala megyék, a településeket illetően pedig Kaposvár, Vaskút, Madaras, Katymár, Bátaszék, továbbá Szeged, Budapest, Pécs, Szekszárd bizonyult kiemelt célpontoknak. Súlyosbított a helyzeten, hogy a bejelentések mintegy hatvan százaléka a jégkárokhoz kapcsolódott. Emellett jellemzően viharkárok illetve beázások miatt fordultak a biztosítókhoz.

 

Másrészt a már kifizetett és a tartalékolt összegek is jelzik a már tavaly is érzékelt tendencia erősödését, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. 

 

Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A hagyományos piaci termékek mellett már nyolc társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni. Szerződéseinket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e.

 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

Tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók


Tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók

2022.05.27.

Ha a biztosítókhoz bejelentett tűzesetek számát illetően nem is volt kiemelkedően gyászos a tavalyi év, a kifizetett összegeket illetően 2010 óta a harmadik legdrágábbnak bizonyult a társaságok számára, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Tavaly több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki. Összehasonlításképpen: a tavalyi viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után. Ám míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek.  (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

 

A tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

 

A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben, ezek a https://mabisz.hu/karmegelozes-kockazatkezeles/ oldalon is olvashatóak. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a biztosítás.  Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítási termék fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

 

 

 

Esztendő

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

2021.

Összesen

Tűzesetek száma db

6.722

7.695

7.698

6.035

6.500

6.329

6.585

5.922

5.673

5.714

5.908

6.119

76.900

Tűzkárok összege millió Ft

4.780

5.360

9.084

3.928

5.221

3.383

3.505

3.751

3.456

7.328

5.882

6.563

62.241

Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás


Szélviharok, csapadékszélsőségek, hőhullámok – ezeket hozza hazánkra a klímaváltozás

2022.05.05.

Gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a szélviharok Magyarországon a klímaváltozás nyomán, ami növekvő viharkárokat eredményezhet. De nem csak a szél okozhat problémát, hanem a csapadékszélsőségek és a hőhullámok is – mondta Péliné Dr. Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának meteorológus főtisztje a MABISZ lakásbizottsági ülésén.

 

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy az emberi tevékenység hatással van az éghajlatra, a változó éghajlat pedig visszahat időjárásunkra is. Az ennek nyomán fellépő időjárási szélsőségek a meteorológusokat is nehézségek elé állítják, hiszen ezek előrejelzése nem egyszerű feladat. Fontos azonban felkészülnünk ezekre az eseményekre, hogy a valószínűsíthető, szélsőséges időjárási események okozta károkat mérsékelni tudjuk.

A gyakoribbá váló extrém időjárási események az egyének mindennapi életére, a társadalomra, a gazdaságra, vagyis az élet- és vagyonbiztonságra is hatást gyakorolnak. Ilyen eseménynek számít a szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet (hő-, és hideghullámok, fagykárok), az aszály, az áradás, a villámárvíz, az erős és viharos szél, az intenzív csapadék, jégeső, havazás, hófúvás, homokvihar, vagy a tartós szárazság. A jövőben ezek a szélsőségek válhatnak a gazdasági és társadalmi hatások legfőbb előidézőivé.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a globális átlaghoz képest (0,9°C) hazánkban erőteljesebben növekedett az átlaghőmérséklet (1,3°C) a vizsgált időszakban (1901–2017). Az éven belül nem egyenletes a melegedés: a tavaszok (1,34 °C) és a nyarak (1,25 °C) melegedtek leginkább, ezzel egyidőben a hőmérsékleti szélsőségek is gyakoribakká váltak. A hőhullámos napok száma jelentősen növekedett: az ország középső és dél-alföldi területein 1981 óta több mint két héttel!

Az éghajlati modelleredmények alapján teljes bizonyossággal állítható, hogy tovább növekszik az átlaghőmérséklet hazánkban, a legnagyobb változásokat nyárra és őszre vetítik előre, regionálisan pedig az ország keleti és déli területein kell nagyobb mértékű melegedéssel számolni. A fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok előfordulása növekedni fog, az évszázad végére már kétszer annyi nyári nap lesz, mint a 1961-1990. közötti időszakban.

Szintén komoly károkat okozhatnak a csapadékszélsőségek. Az évszázad eleje óta a tavaszi és őszi csapadékösszeg jelentősen csökkent, ugyanakkor a nyári csapadék intenzívebbé vált, mely sajnos az aszálykárokat kevéssé képes enyhíteni, hiszen a hirtelen lehulló nagymennyiségű csapadék jelentős hányada a lefolyást növeli csupán. Az utóbbi években igen nagy kilengések voltak tapasztalhatók, vagyis villámáradásokat kiváltó esőzések és aszályt okozó, hosszabb csapadékmentes időszakok is jellemzőek voltak akár adott éven belül is. A jövőben fel kell készülni az ilyen jellegű események gyakoribbá, intenzívebbé válására. A nyár egyértelműen melegebb lesz, és a térben és időben egyenlőtlen, intenzív csapadékhullás nem enyhíti a szárazságot, miközben még szeptemberben, októberben is lehetnek intenzív záporok.

Problémát okozhat a jövőben a szélviszonyok alakulása is. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint Közép-Európában várhatóan növekszik az extrém szélsebességgel járó viharok gyakorisága és intenzitása. Az idei első negyedév jelentős volt természeti káraktivitásában: Nyugat- és Közép-Európán számos viharciklon (Dudley/Ylenia, Eunice/Zeynep, Franklin/Antonia, Malik) söpört végig komoly károkat okozva. Modellbecslések alapján a század közepére és végére hazánkban az extrém szélsebesség kissé növekszik, leginkább nyáron, ami a viharkárok emelkedéséhez vezethet.

Azonban nem csak az erős szél okozhat problémát, hanem a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása is. Márpedig a modellszimulációk szerint a kis szélsebességű napok száma emelkedni fog, ami más, szükséges feltételek fennállása esetén elősegíti a ködképződést, a légszennyező anyagok feldúsulását, de akár a fagykárokat is növelheti, negatív hatást gyakorolva a közlekedési feltételekre, egészségünkre, a mezőgazdaságra.

A várható változásoknak, a jövőben bekövetkező szélsőséges időjárási eseményeknek szerteágazó gazdasági, társadalmi hatásaik vannak. A kibocsátások csökkentése mellett kulcsfontosságú az alkalmazkodás is, valamint a hatások mérséklése mellett érdemes biztosítással is felkészülni a károk enyhítésére.

Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét


Dokumentumfilm mutatja be a hazai biztosítási piac történetét

2022.05.05.

Kétrészes dokumentumfilmet készített a Magyar Biztosítók Szövetsége a hazai biztosítási piac történetéről, amely a gazdaságtörténeti kutatások mellett az adott korszak kulcsszereplőivel készített interjúkon alapszik.

 

A biztosítások története egészen az ókorig nyúlik vissza. Ezt, az ókortól a napjaink tartó történetet igyekszik felderíteni a Biztosítás – Egy ősi iparág évszázados hazai története című kétrészes dokumentumfilm, külön figyelmet szentelve a hazai piac fejlődésére. Utóbbi felderítéséhez a MABISZ Biztosítási Oral History Archívuma részére készült életinterjúkból is felhasználásra kerültek részletek.

A Magyar Biztosítók Szövetsége célul tűzte ki, hogy a hazai bizosításügy 30 évének (1988 – 2018) történetét – melyet kizárólag írásbeli forrásokra alapozva, féloldalasan ismerhetünk – úgynevezett oral history segítségével is szeretné feldolgozni. Az elkészült anyagok elsősorban kutatási célt szolgálnak, másodsorban azonban szerette volna a szakma és a nagyközönség elé tárni azokat. A hatalmas videóanyagból most dokumentumfilm is készült, amely a hazai biztosítási piacot alakító szereplők személyes tapasztalatán, emlékein keresztül a kor légkörét is megjeleníti.

Az első rész a rendszerváltásig felölelő időszakot mutatja be, a második részletesen foglalkozik a pénzügyi piac liberalizációjával, az Állami Biztosító privatizációjával, a külföldi szereplők megjelenésével.

A dokumentumfilm a Mabisz megbízásából, az MTVA és az NFI támogatásával készült, melynek létrejöttéhez az Allianz, az OTP Alapkezelő és a DBX is hozzájárult.

A dokumentumfilm díszbemutatójára május 4-én, az Uránia Moziban került sor. A film a MABISZ youtube csatornáján megtekinthető:

Kétrészes dokumentumfilmet készített a Magyar Biztosítók Szövetsége a hazai biztosítási piac történetéről, amely a gazdaságtörténeti kutatások mellett az adott korszak kulcsszereplőivel készített interjúkon alapszik.




Kétrészes dokumentumfilmet készített a Magyar Biztosítók Szövetsége a hazai biztosítási piac történetéről, amely a gazdaságtörténeti kutatások mellett az adott korszak kulcsszereplőivel készített interjúkon alapszik.

2022.05.05.

A biztosítások története egészen az ókorig nyúlik vissza. Ezt, az ókortól a napjaink tartó történetet igyekszik felderíteni a Biztosítás – Egy ősi iparág évszázados hazai története című kétrészes dokumentumfilm, külön figyelmet szentelve a hazai piac fejlődésére. Utóbbi felderítéséhez a MABISZ Biztosítási Oral History Archívuma részére készült életinterjúkból is felhasználásra kerültek részletek.


A Magyar Biztosítók Szövetsége célul tűzte ki, hogy a hazai bizosításügy 30 évének (1988 – 2018) történetét – melyet kizárólag írásbeli forrásokra alapozva, féloldalasan ismerhetünk – úgynevezett oral history segítségével is szeretné feldolgozni. Az elkészült anyagok elsősorban kutatási célt szolgálnak, másodsorban azonban szerette volna a szakma és a nagyközönség elé tárni azokat. A hatalmas videóanyagból most dokumentumfilm is készült, amely a hazai biztosítási piacot alakító szereplők személyes tapasztalatán, emlékein keresztül a kor légkörét is megjeleníti.


Az első rész a rendszerváltásig felölelő időszakot mutatja be, a második részletesen foglalkozik a pénzügyi piac liberalizációjával, az Állami Biztosító privatizációjával, a külföldi szereplők megjelenésével.


A dokumentumfilm a Mabisz megbízásából, az MTVA és az NFI támogatásával készült, melynek létrejöttéhez az Allianz, az OTP Alapkezelő és a DBX is hozzájárult.


A dokumentumfilm díszbemutatójára május 4-én, az Uránia Moziban került sor. A film a MABISZ youtube csatornáján megtekinthető:


Első rész: https://youtu.be/85uDLuOdTnE
Második rész: https://youtu.be/HxDg8z5blqY