Életmódváltással a kiegyensúlyozott nyugdíjas évekért


Életmódváltással a kiegyensúlyozott nyugdíjas évekért

2021.10.27.

Az időskori függőségi ráta hazánkban jelenleg sem alacsony, azonban 30 éven belül minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd. Az anyagi biztonság megteremtése egyre inkább az egyének feladata, azonban a boldog, hosszú és kiegyensúlyozott élethez testi, szellemi és lelki egészségre is szükség van, amihez érdemes már fiatalon megfelelő életmódot kialakítani. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének legújabb kampánya is.

 

Az elmúlt 20 évben 15,1%-ról, 19,9%-ra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, vagyis mára közel minden ötödik magyar nyugdíjas korú. Ez az arány 2050-re 27,7%-ra, 2100-ra pedig 31%-ra emelkedhet a prognózisok szerint. Az időskori függőségi ráta az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett, jelenleg 30,3%, vagyis száz munkaképes (15-64 éves) korúra több mint harminc 65 év feletti jut, ami valamivel kedvezőbb az EU 32%-os átlagánál. Az Eurostat prognózisa szerint ugyanakkor 2050-re a mutató értéke 47,5%-ra fog emelkedni, vagyis addigra minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama. A jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek. Ez az oka annak, hogy az idősebb korosztályban jóval több a nő, mint a férfi: egész pontosan a 65-74 év közötti korcsoportban 100 férfira 138 nő jut, szemben az EU átlag 116-tal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy hazánkban az egyik legmagasabb (35,1%) az egyszemélyes háztartásban élő idősek (65 év felettiek) aránya.

Ami az idősek egészségi állapotát illeti, 29% nagyon rossznak ítélte meg azt 2019-ben, szemben az uniós átlag 18,8%-kal, és mindössze 19,1% nevezte jónak, szemben az EU 40% feletti átlagával. Ez talán nem véletlen annak fényében, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is hazánkban az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22%-a végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU átlag 44,5%, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70%-a végez rendszeres testmozgást.

Az egészséges várható élettartam – különösen a 60 év feletti – az egészségben töltött várható életéveket mutatja. Sajnos 2000 és 2019 között a várható élettartam globálisan gyorsabban nőtt, mint az egészséges várható élettartam mind a születéskori, mint a 60 éves életkori mutató esetében. Magyarul egyre hosszabb ideig élünk rossz egészségi állapotban.

A MABISZ öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos jövőtervezésre. A nyugdíjas évek zavartalanságához az időben elkezdett megtakarítások mellett legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is. A kampány központi témája ezért idén az egészséges öregedés, amihez a funkcionális és mentális képességek fejlesztése és fenntartása szükséges. A funkcionális képesség azt jelenti, hogy az ember képes kielégíteni alapvető szükségleteit a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében; képes tanulni, fejlődni és döntéseket hozni; kellően mobil; képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani; és hozzájárul a társadalomhoz. Ezen képességek megtartása és fejlesztése egy dinamikus folyamat, amit intézményileg is támogatni kell, de az egyének is sokat tehetnek érte. Utóbbiban kíván segítséget nyújtani hasznos információkkal, szakértői tanácsokkal a MABISZ.

A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely az egyes korosztályhoz tartozóknak nyújt gyakorlati tippeket és hasznos tanácsokat az egyéni jövőtervezéshez. Az oldal tartalma folyamatosan frissül: megtalálható rajta egy megtakarítási kalkulátor, amely megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot meglévő megtakarítási szokásaival. A legfrissebb tartalom pedig az egészséges időskor elérésében nyújt segítséget. Két podcast is készült, amelyben Bombera Krisztina beszélget a Longevity Project életmód orvostani szakértőivel, valamint Iványi Orsolya menopauza aktivistával életmódváltásról, tudatos egészségmegőrzésről. Emellett közismert emberek: Szujó Zoltán, Czutor Zoltán, Mautner Zsófi és Szentesi Éva újrakezdését, életmódváltását, leendő nyugdíjas éveikre vonatkozó elképzeléseit bemutató film is része a kampánynak.

Egyre többe kerül, ha nincs érvényes gépjármű felelősségbiztosításunk


Egyre többe kerül, ha nincs érvényes gépjármű felelősségbiztosításunk

2021.11.23.

Jövőre átlagosan hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a mabisz.hu oldalon, áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

 

Bő egy hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-én jár le a kgfb szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani.  Nekik legkésőbb december 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

 

2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A mintegy 5,7 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1 millió számít érintettnek, köztük 580 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 10 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sok kedvezményt lehet igénybe venni, a lakossági ügyfelek számára a kedvezmények tovább egyszerűsödtek. Ezek mindegyikének a figyelembevételével kalkulálható a választható legkedvezőbb biztosítói ajánlat a szövetség honlapján (mabisz.hu) megtalálható MABISZ Díjnavigátoron. A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják. Az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

 

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenegy évnél is idősebb gépjárművekről van szó, a magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 88 %-a B10 kategóriában van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik vált biztosítót ezekben a napokban.

 

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a múlt héten közzétett, 2022-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600 -1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900-5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.

 

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek. A Belügyminisztérium friss adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül több mint 84 ezer gépjármű nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

 

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy 1 milliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ Ügyfélszolgálatához 428, idén október végéig pedig 517 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.

 

Tízmilliárd forintnál tartanak az idei agrárkárok


Tízmilliárd forintnál tartanak az idei agrárkárok

2021.11.15.

Október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra a biztosítók, döntően a jégverések miatt. Időközben az agrártárca tovább emelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott keretösszegét, a gazdálkodóknak így jó esélyük van a 70 százalékos támogatásintenzitás kihasználására, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

 

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart. Döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint). A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

 

A biztosítók közben ezekben a napokban összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 mrd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

 

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban. 

 

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

A kormányzat is bízik a biztosítási piac növekedésében


A kormányzat is bízik a biztosítási piac növekedésében

2021.11.04.

A gazdaság állapota, a lakosság megtakarítói pozíciója alapján is folytatódhat a biztosítási szektor növekedése, azonban a pénzügyi tudatosság erősítésre szorul még ahhoz, hogy a hazai piac fejlődni tudjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Biztosítók Szövetsége 11. alkalommal megrendezett konferenciáján.

 

Lépéselőnyben Európában címmel tartott előadást Varga Mihály, részletesen bemutatva a biztosítási szektor lehetőségeit az újraindított magyar gazdaságban, amely az egyik leggyorsabban történt meg az EU-ban a második negyedévi gazdasági növekedést (17,4%) tekintve. A pandémia megrázta ugyan a gazdaságot, de kezdünk visszaállni arra a növekedési pályára, ahol 2018/19-ben voltunk – mondta Varga Mihály. A munkaerőpiac is alkalmazkodik ehhez: összesen 4,7 millió ember dolgozik, amekkora foglalkoztatottság a rendszerváltás óta nem volt hazánkban. Összességében a kormány idén 6,8% körüli gazdasági növekedésre számít.

A lakosság megtakarítói pozíciójáról elmondta, hogy az évek óta magas, szemben a 2008/09-es eladósodás időszakával. Köszönhetően a jövedelmek növekedésének, nőttek a megtakarítások is: idén 5,7% volt a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya az első fél évben. Tehát a lakosság nem csak költ, de megtakarít is. A jövő évi szja-visszatérítés, a fiatalok szja-mentessége és a különböző bérintézkedések (pedagógusok, egészségügyi dolgozók) olyan plusz jövedelmeket jelentenek, amik teret engednek a biztosítások növekedésének is.

A hazai biztosítási szektor helyzetét illetően elmondta, hogy a piac növekedése 2020-ban is folytatódott, meghaladta az 1200 milliárd forintot, amihez nem csak az állománydíjak de szerződések állományának növekedése is hozzájárult. A biztosítási szektor jól kezelte a válságot, 2021-ben is kezd visszatérni az a növekedési lendület, ami korábban jellemezte – mondta Varga Mihály.

Van is tere még a növekedésnek Varga Mihály szerint, hiszen a díjbevételek GDP-hez mért aránya, vagyis a penetráció tekintetében hazánk még mindig a sor végén van az uniós tagországok rangsorában. Ahhoz, hogy ez javuljon, a pénzügyi kultúra erősítésére van szükség, amiben a kormány partnere kíván lenni a MABISZ-nak. Az OECD felmérése szerint is alacsony ugyanis a magyarok pénzügyi tudatossága, ugyanis 6 hónapnál hosszabb idei elegendő megtakarítással a lakosság elenyésző része rendelkezik csak. A pénzügyi tudatosság fejlesztése mellett korszerűbb termékkínálat kialakítására és a fogyasztói bizalom erősítésére is szükség van.

Válságállónak és felelősnek bizonyult a biztosítási szakma

A legpesszimistább forgatókönyveket is felülírta a valóság, ennek ellenére a biztosítási szektor nagyon jól teljesített, a tőkefeltöltöttség még javult is – összegezte a tavalyi évet Dr. Pandurics Anett. Felelősnek is bizonyult a szakma, hiszen szinte minden társaság saját üzleti modelljének megfelelően komoly társadalmi felelősségvállalási programot indított – mondta MABISZ elnöke.

A díjbevétel az idei második negyedében 11,5%-kal nőtt, ráadásul megfordult az elmúlt évek tendenciája, mostanra az életbiztosítási díjbevétel növekedése meghaladta a nem-élet szektorét. A nem-élet üzletágon belül a vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele például jelentősen nőni tudott, bár jóval alacsony bázisról. Az élet üzletágban a növekedés Pandurics Anett szerint részben annak köszönhető, hogy a tavalyi második negyedében az egyszeri díjas termékek díjbevétele visszaesett, így erről a bázisról tudott 18,1%-kal nőni a második negyedévben a piac.

Nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jól teljesített a hazai piac, hiszen a legtöbb országban stagnáltak az életbiztosítási díjbevétel. A mortalitási kockázatok növekedése, az új üzlet visszaesése és a befektetések eredményre gyakorolt hatása negatívan hatott az életbiztosításokra.

A termékfejlesztési irányokról elmondta, hogy már megjelentek új fedezetek, részben reagálva a járvány generálta igényekre is. Előtérbe kerültek a parametrikus biztosítások, és a digitális megoldások terén is szintet ugrott a piac. Az értékesítési folyamatokban is egyre több hibrid megoldás született, a közvetítők is jól alkalmazkodtak az új helyzethez.

A MABISZ stratégiai prioritásai közül kiemelte a pénzügyi tudatosság növelését és a digitalizációt. Előbbinek része a MABISZ fiatal generációs stratégiája (Biztonság Hete, esettanulmány verseny, szakmát bemutató videó-projekt). Az edukációs kampányok ma már lakásbiztosításokra, a nyugdíjra és a kockázati életbiztosításokra is kiterjednek. A digitalizáció fontos mérföldköve volt az E-kárbejelentő, amely ebben a hónapban el fogja érni a 400 ezer letöltést, de folyamatosan nő a kárbejelentések száma is (októberben több mint 1000). Az alkalmazás ügyfélélményt javít, és a kárrendezési folyamatot is áramvonalasítja. Az E-kárbejelentő folyamatosan fejlődik: elindult idén a KKNYR azonosítás, így ma már két adat megadásával automatikusan kitöltődnek a szerződésre vonatkozó adatok.

Hol tart a piac az MNB jövőkép tükrében?

Az MNB igazgatója szerint is bőven van még tere a biztosítási piac növekedésének, hiszen az EU háztartásainak bruttó pénzügyi vagyona a GDP százalékában hazánkban elmarad az uniós szinttől. Szintén a biztosításoknak kedvez, hogy a Covid ellenére tovább nőtt a készpénzállomány, aminek 80%-a megtakarításként van a lakosságnál, de több pénz maradt az emberek számláján is – állapította meg Nagy Koppány.

Az életbiztosítási tartalékok is növekedési pályán vannak az elmúlt két évben, főként a unit-linked termékeknek köszönhetően. Szerencsére a cashflow nem romlott, vagyis az emberek nem vették ki az életbiztosításokban lévő tartalékaikat. Kiáramlás tehát egyelőre nem látható, de az egyszeri díjas szerződések növekedése megtorpant.

Az MNB várakozásai szerint idén akár 1300 milliárd fölé mehet a díjbevétel, a penetráció pedig 2,74%-ra nőhet. Ami a távlati célokat illeti, az MNB szerint 2026-ra 2000 milliárd díjbevételt, 3% penetrációt és 3-4000 milliárd életbiztosítási tartalékot kellene elérnie a hazai piacnak.

Az idei MABISZ konferencia abban a tekintetben is jövőbe mutató volt, hogy a rendezvénynek és a résztvevőknek az ökológiai lábnyomát igyekeztek mérsékelni, ami a papíralapúságban és a húsfogyasztás csökkentésében is megmutatkozott. Emellett a MABISZ támogatásával a tegnapi napon a váci erdészet 500 konténeres facsemetét ültetett el, így minden résztvevő ökológiai lábnyomát nagyjából két fával csökkentette a szövetség.

Idén újra nőhet a munkahelyi balesetek száma


Idén újra nőhet a munkahelyi balesetek száma

2021.10.28.

Évente körülbelül 20 ezren szenvednek 3 munkanapon túl gyógyuló balesetet a munkahelyükön, legalábbis ennyit jelentenek a hatóságok felé. Hasonló nagyságrendű baleset következik be évente a közutakon, még több az otthonainkban. Ennek ellenére a balesetbiztosítással rendelkezők száma elenyészőnek mondható, holott egy jól megválasztott szerződéssel akár milliós anyagi terhet vehetünk le a vállunkról – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

 

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban 2013 óta emelkedő tendenciát mutat. Ebben azért a foglalkoztatás nagyarányú bővülésén kívül a bejelentési fegyelem javulása is szerepet játszik, ugyanis 2016-ban több olyan törvénymódosítás is történt, ami hatására nő a bejelentési hajlandóság (pl. munkabiztonsági szaktevékenység lett minden munkabaleset kivizsgálása, megduplázódott a kivizsgálást segítő munkavédelmi képviselők száma, illetve bírsággal sújtható a bejelentés elmulasztása.) Tavaly ugyan ezt az emelkedő tendenciát megtörte a járvány miatti termelésvisszaesés, azonban még így is több mint 20 ezer munkabalesetet jelentettek. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot kell értesítenie. Becslések szerint azonban a baleseteknek mindössze a felét jelentik be – közölte Nesztinger Péter, az ITM Munkavédelmi Főosztályának vezetője a MABISZ csütörtöki szakmai konferenciáján.

A munkabalesetek eltitkolásának lehetséges okait kutatta 2021 februárjában a Századvég egy 1000 fős reprezentatív mintán. A felmérésből az derült ki, hogy a többség szerint azért marad el a balesetek bejelentése, mert nem ítélték olyan súlyosnak. De sokan említették az okok között a munkavállaló ódzkodását, illetve a pénzbüntetéstől való félelmet is.

A megkérdezettek 24 százalékának volt tudomása jelenlegi munkahelyén történt balesetről, amelyek jellemzően (32,8% szerint) 8-30 nap munkakieséssel jártak, azonban nem ritkák a 30-100 napos, sőt akár annál hosszabb kiesést eredményező munkabalesetek sem.

A személyi sérülések nagyobb része azonban nem a munkahelyeken, hanem a háztartásokban történik, megelőzve a közlekedési és a sportbaleseteket. A KSH adatai alapján míg közlekedési balesetben tavaly 423-an vesztették életüket, addig a háztartási balesetek 1557 ember életét követelték Magyarországon. És ezek csak a súlyos esetek, emellett rengeteg kisebb-nagyobb, orvosi ellátást igénylő háztartási baleset történik minden évben.

Mindezek ellenére az idei második negyedév végén Magyarországon mindössze 624 581 darab önálló balesetbiztosítást tartottak számon. Emellett léteznek ugyan egyéb, élet-, egészség- lakásbiztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemek, valamint munkáltatók által megkötött csoportos biztosítások is, azonban ezek térítési limitjei jellemzően alacsonyabbak, mint az önálló balesetbiztosításoké. A lakosság jelentős része tehát nem rendelkezik biztosítási fedezettel egy esetleges balesetre, jóllehetenélkül a hirtelen keletkező anyagi kiadások, és a munkahelyről való kimaradás veszélybe sodorhatja az egész család megélhetését. Az anyagi fedezet, vagy hosszú várólisták miatt elmaradó szakorvosi kezelések miatt pedig később akár az életminőség is jelentősen romolhat, ami a családtagokra, hozzátartozókra is plusz anyagi és lelki terhet róhat.

A balesetbiztosítások – a szerződés jellegétől függően – nem csak csonttörés esetén nyújthatnak fedezetet, hanem kórházi ápolás esetén napi térítési díjat fizethetnek, műtét esetén pedig nagyobb összeggel is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ráadásul balesetbiztosítást az egy háztartásban élőkre együttesen is meg lehet kötni. Egyes balesetbiztosítások olyan balesetekre is fedezetet nyújtanak, mint a rovar- vagy pókcsípés, vagy a különböző mérgezések. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság vagy a gondatlanság miatt bekövetkező balesetek a kizárások közé tartoznak.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény értelmében az extrém sportolás, illetve a szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki például falmászás közben szenved sérülést, akkor neki kizárólag a mentés és a sürgősségi ellátás jár ingyen, az egyéb beavatkozások – műtétek, rehabilitációs szolgáltatások – árát saját zsebből kell fedeznie. Egyes biztosítóknál ugyanakkor az extrém sport folytatása során bekövetkező balesetre kiterjeszthető a fedezet.

Fontos tudni, hogy baleset esetén az önállóan kötött, illetve a kiegészítő balesetbiztosítások együttesen is felhasználhatók: az összegbiztosítási szolgáltatások összeadódnak.

Biztonság Hete – sok még a tennivaló közlekedésbiztonság terén


Biztonság Hete – sok még a tennivaló közlekedésbiztonság terén

2021.09.20.

3500-an esnek áldozatul naponta közlekedési balesetnek világszerte, ez a világ GDP-jének 3%-át is jelentheti, ezért ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni – hangzott el az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Biztonság Hete rendezvénysorozat nyitóeseményén.

 

Közlekedésbiztonság esetén leggyakrabban a közúti közlekedés biztonságáról esik szó, hiszen utaskilométerre vetítve ez a legveszélyesebb eszköz – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Palkovics László miniszter nyitóbeszédében. A kormánybiztos kiemelte: 3500-an esnek áldozatul naponta közlekedési balesetnek világszerte, ez a világ GDP-jének 3%-át is jelentheti, vagyis ezzel a területtel kiemelten kell foglalkozni.  Az EU több célkitűzést tett annak érdekében, hogy 2050-re senki ne veszítse életét közúti balesetben, még közvetetten sem. Mivel a közlekedési balesetek 93%-át emberi hiba okozza, a leghatékonyabb eszköz a kiküszöbölésére a tudatosítás, de az infrastrukturális és műszaki elemeket is lehet fejleszteni. Előbbit már az óvodában, iskolában el kell kezdeni, de egész életünkben folytatni kell.

Az ITM több területen is aktív. Egy éve jött lére a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség, ami közlekedésbiztonsággal is foglalkozik rendezvények, oktatás formájában, de emellett tesztpályák is épülnek a közeljövőben az országban. Nem kivitelezhetetlen, hogy 2050-re hazánkban se történjen egy halálos közlekedési baleset sem – mondta Palkovics.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy 5 éve már, hogy a MABISZ megkereste ötletével az ORFK-t, hogy az iskolakezdés idején felhívják a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Ebből nőtte ki magát a Biztonság Hete rendezvénysorozat, először csak Pest megyében, majd az egész országra kiterjedően. Idén remélhetőleg ismét sokan vesznek részt ezeken a rendezvényeken, aminek az indulása óta több mint 50 ezer gyerek volt részese, az online térben pedig több mint 2 millióan nézték meg az arról szóló híradásokat. A Biztonság Hete idén nemzetközivé vált, 8 kelet-közép-európai ország csatlakozott, az ottani iskolákban is napirendre tűzték a közlekedésbiztonság témáját.

A MABISZ több fronton is igyekszik segíteni a kezdeményezés sikerét. A képregénysorozat a legkisebb gyerekeknek tanítja meg a kockázat, a kockázattudatosság fogalmát. A Biztonság Kerék játékkal pedig, ami online is elérhető, felmérhetik saját kockázatvállalási hajlandóságukat a gyerekek.

A közlekedésbaleseti statisztikák ugyan javulnak, de sok még a tennivaló – figyelmeztetett Pandurics Anett. A MABISZ, illetve a biztosítók jellemzően akkor jönnek képbe, mikor már megtörtént a baleset. Ekkor segít a biztosítók összefogásával létrehozott e-kárbejelentő, ami folyamatos a fejlesztéseknek köszönhetően most már születési dátum és rendszám megadása után automatikusan kitölti a szükséges adatokat. Az alkalmazást eddig több mint 400 ezer ember töltötte le, és 20 ezernél is több kárbejelentést bonyolítottak le ezen keresztül.

Tavaly összesen 460-an haltak meg közlekedési balesetekben, ami utoljára 1956-ban volt ilyen alacsony – közölte Óberling József r. ezredes, az ORFK OBB ügyvezető elnöke. Az idei számok azonban már nem néznek ki ilyen szépen. Ezen a héten Európa összes rendőrsége a közlekedésbiztonsággal foglalkozik. Itthon a holnapi napon országos ellenőrzéseket végeznek a közutakon, hogy balesetek nélkül múljon el a Safety Day, hiszen, ha biztonság van, minden van – tette hozzá a rendőrezredes.

A tűzvédelem aktuális helyzetéről, az otthoni balesetek, káresetek megelőzéséről beszélt Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, a BM OKF Országos Tűzmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke. Tudatosítani, tanítani kell az embereket, hogy akár az utakon, akár az otthonukban történt baleseteket meg tudják előzni. A lakástüzek megelőzéséről elmondta: évente 6500 ilyen eset történik, a keletkezési okok közé tartoznak az elektromos berendezések és hálózatok. Idén kampány is indul a füstérzékelők telepítése érdekében.

A fűtési szezon előtt érdemes a berendezéseket és a kéményeket is ellenőrizni. Minden évben rengetegen halnak meg szénmonoxid mérgezésben, nagyságrendileg 900 olyan esethez mennek ki, ahol CO-mérgezés gyanúja merül fel. Ahol volt CO-érzékelő, ott soha nem történt tragédia – emlékeztetett a tűzoltósági főfelügyelő. A közlekedési baleseteknél idén 10 ezer esetben kellett a tűzoltóknak is beavatkozni, mentésnél vagy tűzoltásnál. Tudatos felkészítéssel megelőzhetők lennének ezek a balestek.

A biztonság fogalma egyre több területre terjed ki a közlekedéstől, az otthonokig, de újabban több szó esik a pénzügyi biztonságról is, amiben a biztosítók szerepe kulcsfontosságú – említette Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, hogy a lakások 70%-a biztosított, vagyis a családok 30%-a még mindig nagyon kitett az otthonukat érintő anyagi kockázatoknak. A pénzügyi biztonság megteremtése is a tudatosítással, oktatással kezdődik, itt is meg kell tanítani a gyerekeknek a kockázatokat, a kezelésükre alkalmas eszközöket. A pénzügyi tudatosság, mint önvédelmi eszköz rendkívül fontos, ez ma össze kell kapcsolódjon a kiberbiztonsággal is. Az iskolákban a pénzügyi tudatosság ma már a NAT része, de az iskola keretein kívül is fokozni kell a tudatosítást. Ha minden család idővel egy kicsit jobban gazdálkodik, nem vesz fel rossz hiteleket, az nem csak a saját biztonságát erősíti, hanem hosszú távon hozzájárul a nemzetgazdaság egészéhez, a GDP-növekedéséhez is – mondta Balogh László.

Kovács Ferenc az Agrárminisztérium főosztályvezetője a vad és ember találkozásáról beszélt, ami történhet városi vagy erdei séta közben is. Felhívta a figyelmet, hogy a vadállatok alapvetően félnek tőlünk, ilyenkor meg kell találni azt a lehetőséget, hogy eltávolodjunk a helyszíntől, tartsunk távolságot. Gépjárművel történő közlekedésnél a mostani időszak, ősz végéig tartóan kiemelt vadtalálkozás szempontjából. Párzási időszakban megváltozik az állatok viselkedése, így kevésbé érzékelik a közeledő járművet, nekünk kell óvatosabbnak lennünk. A vadak általában nem egyedül járnak, ha egy átkelt az úton, számítsunk további állatokra. Balesetnél a 112-es hívószámot kell hívni, ők tudják, hogy kiket kell még értesíteni. 

Évi többezres nagyságrendben történnek vadbalesetek az utakon!


Évi többezres nagyságrendben történnek vadbalesetek az utakon!

2021.10.14.

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad. „A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.” – hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői – a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is – minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel.

A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonján vagyunk túl


Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonján vagyunk túl

2021.09.06.

2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1 – augusztus 31 közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül a kiindulási évben fizettek ki többet a társaságok, mint idén.

 

A káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az idei viharszezon. A biztosítók idén május elseje és augusztus 31 között több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el kárrendezésre közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Tavaly előtt hasonló nagyságrendű kárigény kevesebb mint a felével (4,1 mrd forint) terhelte meg a társaságok kasszáit. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

 

A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenkét év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Ez után azonban az idei év következik, néhány viszonylag csendesebb esztendő kontrasztjaként. 2010-től kezdődően összesen egyébként közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

 

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárási anomália.  Idén feltűnően sok volt a jégkár, a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat.  Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, több milliós károk keletkeztek a házakban.

 

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, közel hatszor annyi (hatezernégyszáz) ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, mint tavaly (ezeregyszáz). A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak (918 millió, illetve 149 millió). Hatmillió forintos kárt is okozott egy villámcsapás.

 

A tavalyihoz képest ötszáz millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. (Részletesen ezek a https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2018/09/villamvedelmi-ajanlas.pdf linken olvashatóak.)

 

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Pedig az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

Magyar Biztosítók Évkönyve 2021: az eredmények és ami mögöttük van


Magyar Biztosítók Évkönyve 2021: az eredmények és ami mögöttük van

2021.09.01.

Egy ilyen súlyos válság során jó okunk van feltételezni, hogy a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, áll a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) most megjelent évkönyvében, amely a 2020-as részletes biztosítói adatsorokat mutatja be, értékelve az eredményeket, valamint a szövetség tagozatainak a munkáját.

 

Az üzleti eredmények, valamint a biztosítókkal szembeni lakossági bizalom alakulása összefüggenek egymással. Ez derül ki a most közzétett Magyar Biztosítók Évkönyve 2021-ből (https://mabisz.hu/evkonyvek/). Tavaly a szövetség tagjainak díjbevétele 1.242.885.664 milliárd forint volt, amely 3,8 %-kal, valamivel több, mint 45 milliárd forinttal haladta meg a megelőző év rekordbevételét. Az életbiztosítások díjbevétele az előző évihez képest 8,2%-kal, míg a nem életbiztosítások bevétele 4,8%-kal emelkedett, így a teljes összegen belül nőtt az életbiztosítások aránya, az előző évi 43,8%-ról 44,8%-ra.

 

Az évkönyv közli a Századvég tavaszi kutatását is, amely szerint a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index, a BIBIX 2015-ös kiindulási értéke óta 82,5 ponttal a legmagasabb értékén állt. A járvány közepette a biztonság, mint érték, sokakban felértékelődik, ami közvetett módon pozitív hatással lehetett a biztosítók imázsára, állapítja meg az elemzés. A fókuszcsoportos interjúk során a megkérdezettek számára a biztosítás az értékek védelmét, valamint a kár enyhítését és megelőzését jelentette. Még akkor is biztonságot jelent számukra a biztosítás megléte, ha eddig még nem kellett használniuk. „A hitelesség és a biztonságkeresés egyaránt hozzájárulhatott a biztosítási típusú, hosszú távú megtakarítások tavalyi erős növekedéséhez a válság közepette, aminek köszönhetően az életbiztosítási tartalékok sokáig csökkenő aránya a lakosság pénzügyi vagyonán belül végre enyhe növekedésnek indult”, állapítja meg az évkönyvben dr. Molnos Dániel. A szövetség főtitkára szerint társadalmi érdek is, hogy a megtakarítók legyenek tisztában az öngondoskodás lehetséges formáival, minél többen, minél korábban hozzanak megfontolt döntést, és kezdjék el az öngondoskodást.

 

A tanévkezdés heteiben számos kezdeményezés és program bizonyítja, hogy a MABISZ ennek, valamint a biztosítási ismeretek bővítésének, és a biztosításokról alkotott kép árnyalásának kiemelt jelentőséget tulajdonít. A Fiatal Generációs Stratégia keretében, amely a tizenéves korosztálytól a fiatal felnőttekig erősíti az adott korosztályban a pénzügyi és biztosítási tudást, a nyár eleje óta pörög az online térben a megújult Biztonságkerék – Forgasd ki a jövőd! játék. Az értékes nyereményeket is kínáló edukációs programot a tavalyi indulása óta eddig több mint tízezren kerestek fel. A korábbi változat végig kísérte a játékosokat a középiskolától a nyugdíjig tartó játéktábla életszakaszain, biztosítási ismeretekkel körítve. Az új játékra kattintók (https://biztonsagkerek.hu/) emellett „biztonsági párbajra” is kihívhatják barátaikat, ismerőseiket, vagy felmérhetik kockázatvállalási hajlandóságukat.

 

Idén második alkalommal az egyetemisták mellett a középiskolások is szabadjára engedhetik fantáziájukat a Biztosítsd Be Magad! (BBM) esettanulmány versenyen, amely ezúttal a jövő biztosításai körül forog. Az érdeklődő csapatok a jövő héttől regisztrálhatják majd magukat a BBM Facebook oldalán meghirdetett linken. 

 

Azokhoz pedig, akik szeptembertől már állást keresnek vagy a jövőjükön gondolkodnak, közelebb hozza a biztosítások világát egy új videóprojekt (https://mabisz.hu/biztositsd-be-a-karriered/). Ezen a szövetség tagjainak egy-egy munkatársa mutatja be a szakma különböző részterületeit, kínál gondolatébresztőt ahhoz, hogyan találják meg a legkülönbözőbb végzettséggel és érdeklődési körrel érkező fiatalok a helyüket az ágazatban.

 

Az általános iskolásokat szeptemberben a nekik szóló képregénysorozat legfrissebb, tizedik része szólítja meg (https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2021/08/kepregeny-10-resz.pdf).  A mostani kaland a közlekedésbiztonsági ismereteiket gyarapítja, mintegy felvezetve az idei Biztonság Hetét. A szeptember 20-25 közötti országos rendezvénysorozat a szervezők reményei szerint a tavalyi kényszerű online kitérő után újra a szabadtéri helyszínekre költözik vissza. A Biztonság Hetén 2017-es elindítása óta több, mint 50.000 diák vett részt személyesen. Az együttműködő szervezetek száma – beleértve több minisztériumot és állami intézményt is – meghaladja a két tucatot. A helyszíni videók, online üzenetek megtekintőinek száma több, mint kétmillió: https://www.youtube.com/c/Biztons%C3%A1gHete/videos. Az eseménysorozat sikerét bizonyítja, hogy idén már a nemzetközi színtérre is kilép, hiszen magyar indítványra, Child Safety néven nyolc közép-európai ország nemzeti szövetsége indít ebben az időpontban valamilyen kezdeményezést a gyerekek biztonságának növelésére.

Tízmilliárd forintot is elérhet a júliusi viharszámla


Tízmilliárd forintot is elérhet a júliusi viharszámla

2021.08.02.

A júliusi viharkárok nyomán a biztosítók közel tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra. Csak a lakásbiztosításokra kifizetett tételek meghaladják a tavaly előtti év május-augusztus közötti viharszezonjának teljes kárösszegét, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

 

A júliusi viharok nyomán közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. Rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. 2019-ben például a május 1- augusztus 31 közötti teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot (tavaly 6,6 milliárdot értek el). Az elmúlt évtizedben az árvizekkel sújtott, kirívónak számító 2010-es év kivételével (amikor háromszázezret meghaladó kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a társaságok) a legrosszabb esztendőkben is nyolc milliárd forint környékén állt meg a számla. Idén a több mint két milliárdos május-júniusi időszakhoz adódik hozzá a júliusi ötmilliárd.

 

A biztosítói terheket tetézi, hogy az ipari létesítmények, intézmények oldaláról is két és fél ezret megközelítő kárbejelentés érkezett, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is. Alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik casco-val (kevesebb, mint húsz százalék). Ezen szerződések alapján hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek.

 

Mindezeket figyelembe véve a júliusi viharszámla megközelíti a tízmilliárd forintot. Ebben az összesítésben még nincsenek benne az elmúlt hétvége vihar-adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk.

 

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás másodlagos, indukciós hatásához (amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre), beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban  Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, valamint Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből. Bár a július 10-e környéki jégverést követően egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak. (Az ipari, intézményes átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint környékén mozognak.) A kárügyintézést gyorsítja, hogy a társaságoknál többnyire már nemcsak a bejelentést lehet online megtenni, de távszemlézésre, fotók beküldésére is van lehetőség.

 

Egy-egy ilyen nagyobb természeti katasztrófát követően növekszik az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt. Jelenleg nagyjából minden negyedik ingatlan, azaz több mint egymillió otthon még nem rendelkezik lakásbiztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.  Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez. Egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

 

A casco-t illetően a kevesebb, mint húsz százaléknyi szerződés sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetőek.